Várandóssága miatt bocsátottak el egy pénztárost

Az EBH az eljárás alá vont munkáltatót eltiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától, 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírságot szabott ki vele szemben, illetve elrendelte a végleges határozatának nyilvános közzétételét.

A kérelmező egy élelmiszerüzletben „eladó-pénztáros” munkakörben dolgozott. Azért fordult a hatósághoz, mert álláspontja szerint a munkáltató a várandóssága miatt szüntette meg a próbaidő alatt indokolás nélkül a munkaviszonyát. A kérelmező előadta, hogy szóban jelezte a felettesének a terhesség tényét, majd a volt munkáltatója elbocsátotta azon a napon, amikor az orvosa veszélyeztetett terhesként táppénzes állományba vette.

A kérelem alapján a hatóság eljárást indított, a felektől nyilatkozatokat kért, illetve tárgyalás keretében 3 tanút is meghallgatott az ügyben. A tárgyaláson a tanúk ellentmondásosan nyilatkoztak: részben elhallgattak, illetve letagadtak információkat, részben pedig az általuk előadottakat utóbb megváltoztatták.

A hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a kérelmező szóban jelezte a boltvezetőjének a terhességét. Tehát az eljárás alá vont állításával szemben – mely szerint hivatalosan csak a felmondás napján szerzett tudomást a várandósságról, akkora pedig már elhatározták, hogy megválnak a kérelmezőtől, mivel a munkájával nem voltak megelégedve – a munkahelyen informálisan már korábban is tudták, hogy a kérelmező gyermeket vár.

Az eljárás alá vont munkáltató azzal védekezett, hogy a kérelmező munkaviszonyát azért szüntette meg, mert nem volt hajlandó péksüteményt sütni, lassú volt a munkatempója, illetve nem akart a kasszába beülni, összességében pedig a munkája nem érte el az elvárt szintet. A kérelmező munkaszerződése, illetve a munkaköri leírása szerint pénztárosi feladatokat látott el, ezért a hatóság nem fogadta az eljárás alá vont érvelését, amely szerint sütnie is kellett volna, ugyanis a vonatkozó dokumentumok nem tesznek említést pékáru sütéséről. Az eljárás során az is bebizonyosodott, hogy az élelmiszerboltban a pultos kollégák sütöttek, a kérelmező pedig a pénztárban dolgozott vagy a pénztár körüli polcokat töltötte fel áruval.

A kérelmező lassú munkatempójával kapcsolatban az  Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) kifejtette, a betanulási időszak éppen arra szolgál, hogy a dolgozó magabiztosan megtanulja, elsajátítsa a munkakörébe tartozó feladatokat. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tényként volt megállapítható, hogy a kérelmező egy hónapig állt az eljárás alá vonttal munkaviszonyban. Ennek alapján életszerű, ha a betanulás időszakában még bizonytalan, lassabb volt a munkájában. Az EBH álláspontja szerint a lassú munkatempó az első hónapban nem minősülhet olyan súlyos hibának, mely a próbaidő alatti azonnali hatályú munkaviszony megszüntetését eredményezhetné.

Az EBH nem tudta elfogadni az eljárás alá vont azon nyilatkozatát sem, mely szerint a kérelmező nem volt hajlandó beülni a pénztárba, ugyanis a boltvezető a kérelmező pénztárosi munkájával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az tűrhető volt, továbbá egyik tanú sem nyilatkozott arról, hogy a kérelmező nem akart volna a pénztárban dolgozni.

Az eljárás során nem volt megállapítható, hogy a kérelmező munkájával olyan problémák voltak, amelyek alapot szolgáltattak a munkaviszony azonnali hatállyal megszüntetésére. Az eljárás alá vont azt sem tudta bizonyítani, hogy a kérelmezőt a munkavégzés hiányosságai miatt bocsátotta el.

Miután a kérelmezőt az orvosa veszélyeztetett terhesként táppénzes állományba vette, melyet a kérelmező a közvetlen felettesével és egy másik kollégájával is közölt, az eljárás alá vont még aznap az elbocsájtása mellett döntött.

A fentiek alapján az EBH megállapította, hogy az eljárás alá vont a kérelmező anyaságával (terhességével) összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amely közvetlen hátrányos megkülönböztetés formájában valósult meg, ugyanis az eljárásban megállapítható volt, hogy a kérelmező terhessége szerepet játszott a munkaviszony azonnali hatályú, próbaidő alatti megszüntetésében.

Az EBH a szankciók körében az eljárás alá vontat eltiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától, 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírságot szabott ki vele szemben, illetve elrendelte a végleges határozatának nyilvános közzétételét – a jogsértő közérdekből nyilvános adatainak kivételével – személyazonosításra alkalmatlan módon 30 napra a hatóság, és az eljárás alá vont honlapján.

A pénzbírság kiszabásánál figyelemmel volt az EBH arra a körülményre is, hogy az eljárás alá vont azon a napon szüntette meg a kérelmező jogviszonyát, amikor bejelentette, hogy veszélyeztetett terhes. Azzal, hogy a munkáltató a jövőben a táppénzes állománya miatt már nem számolt a kérelmezővel, kizárólag a saját gazdasági érdekeit vette figyelembe. A hatóság a foglalkoztatási diszkrimináció körében legtöbb esetben azért állapította meg az egyenlő bánásmód követelményének a sérelmét, mert a várandós munkavállalók munkaviszonyát a munkáltatók megszüntették a próbaidő alatt.

Az eljárás alá vont az EBH határozatával szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéknél. A bíróság az ítéletében a felperes kereseti kérelemét elutasította.

(egyenlobanasmod.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Külföldi cégrészesedés: a tranzakciók nagy része érintett lehet
2020. május 29.

2020. május 26-án a Kormány elfogadta a 227/2020. (V.25.) sz. Kormányendeletet, ami 2020. december 31. napjáig új hatósági bejelentési kötelezettséget határozott meg az úgynevezett stratégiai társaságokban történő bizonyos részesedés és egyéb jogosultság szerzésére vonatkozó, illetve egyéb, külföldi vagy külföldi hátterű cégek által megvalósított tranzakciókkal kapcsolatban, hívja fel a figyelmet a Baker Mckenzie budapesti irodájának társasági jog és vállalatfelvásárlási csoportja.