Varga Judit: a bírói függetlenség kimondása mérföldkő volt a magyar jogtörténetben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„A bírói függetlenség számunkra evidencia”, de 150 évvel ezelőtt nem volt az, a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk ezért mérföldkő a magyar jogtörténetben – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az Országos Bírósági Hivatal (OBH) budapesti konferenciáján.

Az OBH a bírói hatalom kihirdetéséről szóló 1869. évi IV. törvénycikk 150. évfordulójára rendez kétnapos nemzetközi fórumot a bíróságtörténeti hét keretében, az Igazságügyi Palotában.

Varga Judit úgy fogalmazott: a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvénycikk az első igazi állomása volt annak az igazságügyi reformsorozatnak, amely leszámolt a régi, feudális keretekkel és megvetette a jogállami igazságszolgáltatás alapjait. A bírák független ítélkezésének biztosítása felé vezető folyamat ugyanis a bírói elmozdíthatatlanság kimondásával vette kezdetét Magyarországon – tette hozzá a miniszter.

Mint mondta, a 150 éves törvény jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az ma sem „holt szöveg”, az Alkotmánybíróság a törvénycikk több rendelkezését – így például a kinevezés, felmentés, a hivatalból való elmozdítás vagy az áthelyezés, és az előremenetel szabályait, szervezetileg pedig a hatásköri elkülönítést – a történeti alkotmány vívmányának tekinti.

Hozzátette: a bírói hatalomgyakorlásról szóló törvénycikk elfogadása az egyik első lépés volt a modern magyar jogállamiság irányába, azonban a jogrendszer folyamatos fejlesztést igényel; 2010 és 2018 között a magyar jogtörténetben is egyedülálló módon, teljes egészében megújult a jogrendszer, aminek kiindulópontja az alaptörvény megalkotása és a sarkalatos törvények elfogadása volt  – jegyezte meg.

A miniszter kiemelte: ennek az átfogó reformnak is köszönhető, hogy Magyarország igazságszolgáltatása mára Európa élvonalába tartozik. Példaként említette, hogy a magyarországi közigazgatási ügyek pertartama a negyedik, a polgári ügyeké pedig az ötödik legrövidebb az Európai Unióban, és a magyar bírák nemcsak gyorsan és hatékonyan, de magas színvonalon is ítélkeznek, ami a folyamatos képzésüknek is köszönhető. A felelősségteljes és áldozatos munkát végző bírák és igazságügyi alkalmazottak mellett ezek az eredmények a magyar bírósági igazgatásnak sikerei is – tette hozzá Varga Judit.

Handó Tünde, az OBH elnöke arról beszélt megnyitójában, hogy nagyon fontos visszatalálni a gyökerekhez, ideákhoz, az ezeréves magyar állam eszméihez.

Az alaptörvény nemzeti hitvallása is az értékekhez visszatérést és egyúttal megújulást erősíti – jegyezte meg.

„Sokan úgy tekintenek ránk”, mint akik ezzel visszalépnek, eltérnek a jó útról, de valójában Magyarország – és a környező országok – visszatalálnak a régi útra, úgy, hogy „egyszerre vagyunk modernek és hagyományőrzők” – mondta.

Hozzátette: az OBH a bíróság, bíráskodás hagyományát őrző kiállításai, kötetei, konferenciái is ennek az eszmének a megvalósulásáról szólnak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.