Varga Judit: a bíróságok kötelesek lesznek a Kúria jogértelmezését követni
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bíróságok kötelesek lesznek a Kúria jogértelmezését követni az Igazságügyi Minisztérium törvényjavaslata értelmében, ugyanakkor ez nem sérti az ítélkező bírók, vagy az eljáró tanácsok személyes függetlenségét – mondta az igazságügy-miniszter a magyar ügyvédek napján tartott ünnepségen.
Varga Judit hozzátette: „Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról” szóló törvényjavaslat ennek érdekében teszi lehetővé az eltérést a Kúria jogértelmezésétől, ha az az ügy körülményei vagy az alaptörvénnyel való összhang érdekében szükséges.
Közölte, a javaslat szerint az eltérést a bíró köteles lesz külön indokolni. Az eltérés megalapozottságának vitatását lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, a polgári és a közigazgatási perrendtartásokról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak.
Arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésre jogorvoslati eszköz, mert azokat kimerítették, vagy ilyen eszköz igénybevétele kizárt, a törvényjavaslat új jogorvoslati eszközként biztosítja a jogegységi panaszt. A jogegységi panasz eljárásban a Kúria bíráiból álló, az ügyelosztási rendben meghatározott összetételű panasztanácsok járnának el kizárólag a felek valamelyikének jogorvoslati indítványára kontradiktórius eljárásban – fejtette ki a miniszter, aki azt mondta: nem osztja „azok aggodalmát, akik az ítélkezés függetlenségének csorbítását látják abban, hogy a bírónak indokolnia kell miért tér el a Kúria ismert gyakorlatától, miért teszi félre az élő jogot”.
A bíró az előtte fekvő ügyben dönthet úgy, hogy nem követi a Kúria esetjogát, ugyanakkor erre a bíróságnak meggyőző érveket kell szolgáltatnia – fűzte hozzá.
Varga Judit kiemelte: minden ügyben az alaptörvény és a jogszabályok által meghatározott keretek között az esetjog dönt, magyaráz, old fel konfliktust, rendez el értelmezési kérdést. Minden az esetjog keretei között dől el. A lényeg az, hogy a jogegységet a bírói döntés teremti meg a konkrét perben érdekelt felek kérésére.
A Kúria új jogegységesítő eszközrendszere alapvetően meg fogja változtatni a bírói, az ügyészi és az ügyvédi attitűdöt is. Akkor lesz hatékony a joggyakorlat egységesítése, ha nem, vagy nem elsősorban a bíróság keresi a jogot, hanem a felek és beadványaik fedezik fel az érvelést, az eseteket, a tényeket, így a jogot, és ezeket a bírák ellenőrzik és egészítik ki – mondta, hozzátéve, hogy ennek a jogászképzésben és a jogászi hivatásrendek továbbképzésében is meg kell jelennie.
Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt: a kormány a gazdaságpolitikáját elsősorban a jogalkotáson tudja megvalósítani. Nem mindegy, hogy Magyarország miként fog részt venni abban a világméretű gazdasági folyamatban, amit a technológia nagyon gyors változása jellemez. A jogalkotás ebből a szempontból a jövőre való felkészülést is szolgálja – tette hozzá.
Kiemelte: az egyre gyorsuló fejlődés azt kívánja, hogy ezeken az érzékeny területeken is határozott, gyors, ugyanakkor körültekintő lépéseket tegyünk.
Varga Mihály szólt arról is, hogy az elmúlt években érték kritikák a jogalkotási munkát, azonban – mint fogalmazott – „megfontolandó érveink vannak az elmúlt évek munkája mellett”. Ugyanis olyan helyzetben vették át 2010-ben a kormányzati feladatokat, ami „átfogó változásokat, a gazdaságpolitika szabadságfokának növelését és az akkor hatályos jogszabály mélyreható megváltoztatást igényelték”. Ezek nélkül nem lett volna megoldható – mondta.
A miniszter hangsúlyozta: patrióta gazdaságpolitikát követtek és követnek a mai napig is, és a magyar gazdaság évek óta fenntartható növekedési pályán van. A növekedés mértéke 2018-ban elérte az 5,1 százalékot, az idei év második negyedévében az 5,2 százalékot, a harmadikban az 5 százalékot. Ezzel az értékkel Magyarország az európai uniós rangsor első helyén van – mutatott rá.
Elmondta, emelkedett a munkában állók száma: 2010-ben 3,8 millió ember dolgozott, ma több mint 4,5 millió. Több mint hat éve töretlen a reálkeresetek növekedése, 68 százalékra csökkent az államadósság, valamint az adósság négyötöde mára a hazai lakosság és intézményi befektetők kezén van, nem úgy, mint 2010-ban, amikor a külföldiek kezén volt ugyanilyen arányban.
A 2010-es kihívások szinte mindegyikére eredményes választ tudtunk adni – jelentette ki Varga Mihály.
Kitért arra is, hogy a magyar gazdaság szempontjából fontos politikai és gazdasági változások indultak el a világban. Recesszióról még nem beszülhetünk, de a gazdasági növekedés lassulásáról már igen. Az Európai Unió, amely a legnagyobb exportpiacunk és legfontosabb gazdasági partnerünk, gazdasága összességében már jó egy éve folyamatos lassulásban van – mondta Varga Mihály.
Közölte, a kormány gazdaságpolitikája a gyors ütemű növekedés fenntartására és az emberek jólétének emelésére irányul. A gazdaságpolitikát és a szabályzó rendszert ezen elvek mentén alakítjuk ki – mutatott rá.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke Varga Judit előadására reagálva azt mondta: újabb kihívás előtt áll az ügyvédi kar, és reményét fejezte ki, hogy ennek is megfelelnek, valamint fel tud készülni az ügyvédi kar a precedens jog alkalmazására.
Beszédében emlékeztetett arra, hogy harminc éve a rendszerváltozás előkészítésében a jogászság, ezen belül az ügyvédség kiemelkedő szerepet vállalt. A Független Jogász Fórum az ellenzéki kerekasztal megszervezésében játszott aktív és jelentős szerepet.
Az ünnepségen díjakat és kitüntetéseket is átadtak.
