Varga Judit megnyitotta Szolnokon az Áldozatsegítő Központot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megfelelő jogi, érzelmi és pszichológiai segítségnyújtás nélkül az egyén nehezebben vagy egyáltalán nem tudja feldolgozni az áldozattá válással járó megrázkódtatást és ennek terheit – érvelt az áldozatokat segítő rendszer működtetése mellett Varga Judit igazságügyi miniszter az Áldozatsegítő Központ hétfői ünnepélyes megnyitóján.

A hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében nem elég csupán együttérezni, cselekedni is kell. Ennek a vezérelvnek megfelelően nyitja meg kapuit hétfőn a szolnoki központ is, amely a nyolcadik ilyen intézmény az országban és az ötödik, amelyet személyesen ad át – mondta beszédében az igazságügyi miniszter.

Hálózat áll össze a központokból

Szolnokon is van segítség a kapcsolaton belüli erőszak áldozatainak, a bántalmazott gyermekeknek, szülőknek, egyéb családtagoknak, de még a bűncselekménnyel közvetett módon kapcsolatba kerülő személyeknek is – fűzte hozzá, emlékeztetve: 2020 az áldozatsegítés éve volt.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) azt irányozta elő, hogy a legrövidebb időn belül, a legközvetlenebb módon érje el a segítségre szorulókat. Ezért építik ki és fejlesztik folyamatosan az áldozatsegítés rendszerét, amely egyre szélesebb eszköztárral, tapasztalattal és szaktudással rendelkezik az erőszakos cselekmények elszenvedőinek megsegítése terén.

áldozatsegítő

Áldozatsegítő szolgálatok minden fővárosi és megyei kormányhivatalban is működnek, és ezek munkáját segítik az Áldozatsegítő Központok. A folyamatosan épülő hálózat a bajbajutottak széles körét lefedi, hiszen valamennyi bűncselekmény és tulajdon elleni szabálysértés érintettje részére segítséget nyújt. Kiemelte: valamennyi támogatási forma a rászorultság vizsgálata nélkül térítésmentesen igényelhető. A trauma feldolgozását és a továbblépést segíti például a pszichológusi támogatás, a krízishelyzet- kezelés és az anyagi segítségnyújtás.

Változott a megkeresés módja

Az Áldozatsegítő Központok a hozzájuk fordulókat a bürokratikus légkörtől elkülönítve, nyugodt, védett környezetben fogadják. Idén januártól az érintettek elérésének módja is megváltozott, bevezették az áldozatok közvetlen megszólítását célzó, opt-out rendszerként emlegetett elérési mechanizmust. Ennek értelmében a személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatait közvetlenül az állami szolgálat keresi meg személyesen és ajánlja fel a segítséget. Az átállás óta – az általánosságban csökkenő bűnügyi adatok mellett – javult az elérés hatékonysága – mondta. Terveik között szerepel, hogy a vonatkozó jogszabályi környezet módosításával a személy elleniek mellett más bűncselekményekre is kiszélesítsék ezt a rendszert.

A fejlesztések sora itt nem fog megállni. Az Igazságügyi Minisztérium fenntartásában éjjel-nappal ingyenes áldozatsegítő vonal működik. Csak ezen a csatornán keresztül több mint tízezer állampolgárral kerültek kapcsolatba.

EU Jog online

Tavaly egy országos kommunikációs kampányt is indítottak, amely során létrejött a vansegitseg.hu portál az áldozatok minél szélesebb körű informálása céljából, továbbá Áldozatsegítő Központ néven Facebook-oldal is működik. Részt vettek egy applikáció fejlesztésében is, amelyen keresztül elérhetők az Áldozatsegítő Központok. Közismert színészek bevonásával Hétköznapi történetek címmel video-podcast-sorozat indult.

További fejlesztések és központok megnyitása várható. Végső céljuk, hogy a hálózat bővítésével legkésőbb 2025-re minden megyében elérhetővé tegyék az Áldozatsegítő Központok szolgáltatásait az arra rászorulók számára.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.