Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az újabb fehéroroszországi bírósági döntések is azt mutatják, hogy Minszkkel szemben újabb, messzemenő lépéseket kell tenni a nemzetközi szankciók terén – reagált Piotr Müller lengyel kormányszóvivő hétfőn Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető és társai elítélésére.
Müller annak kapcsán válaszolt újságírók kérdéseire varsói sajtóértekezletén, hogy Cihanouszkaját és társait hétfőn távollétükben többéves börtönbüntetésre ítélték Minszkben.
„A minszki rezsim, sajnos, következetesen bekeményít belpolitikájában” – jelentette ki Piotr Müller. Az utóbbi időben rendezett kirakatperek mutatják, hogy „sajnos, a nemzetközi szankciók terén messzemenő lépéseket kell tenni Fehéroroszországgal szemben” – hangsúlyozta.
Felidézte: Lengyelország nemrég azt kezdeményezte az Európai Unió Tanácsánál, hogy az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat terjesszék ki Fehéroroszországra is, egyrészt az annak területéről Ukrajnával szemben irányuló orosz támadások miatt, másrészt éppen a fehérorosz ellenzékkel szembeni, egyre keményebb hatósági fellépések miatt is.
Megerősítette: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt szorgalmazta európai partnereinél, hogy vegyék fel az Európai Unió szankciós listájára a fehéroroszországi ellenzék üldöztetéséért felelős személyeket. A nemzetközi elveket sértőnek minősítette a hétfői ítéletet Lukasz Jasina, a lengyel külügyminisztérium szóvivője is a PAP hírügynökségnek nyilatkozva.
A perben szinten elítélt Paval Latuska, Lengyelországban élő volt fehérorosz kulturális miniszter és volt varsói nagykövet a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: a bírósági döntés biztatást jelent neki a fehérorosz rezsimmel szembeni további küzdelemhez. Latuska is a Minszkkel szembeni nemzetközi szankciók bővítését szorgalmazta. A jogvédő szervezetek 1500 fehéroroszországi politikai foglyot tartanak számon – idézte fel a volt miniszter, hozzátéve: valójában mintegy 5 ezer elítéltről lehet szó.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
