Vége a bizalmi vagyonkezelés-cunaminak, hol tartunk most?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az üzleti élet nyári szezonja idén a bizalmi vagyonkezelések alapításáról szólt. Aki tudta, az még a szeptember 11-éig nyitva álló határidőbe belesűrítette a családi vagyonkezelés létrehozatalát. Ezzel együtt nem kevés – legtöbbször tárgyilagos, de olykor cinikus – sajtóvisszhang vette körül a jelenséget. Most, a folyamat végén a Jalsovszky Ügyvédi Iroda segítségével felmérjük, hogy hova is jutottunk.

Fokozatosan alakult ki Magyarországon is az igény arra, hogy a tulajdonjog gyakorlását át lehessen engedni harmadik személyek részére úgy, hogy közben a vagyon kedvezményezettje gazdasági értelemben ne változzon meg. Erre reflektálva vezette be 2014-ben az új Polgári Törvénykönyv – angolszász mintára – a bizalmi vagyonkezelés (BVK) intézményét, majd néhány évvel később a némileg komplexebb irányítási és ellenőrzési rendszerrel felszerelt vagyonkezelő alapítványokat.Kezdetben bátortalanul, de aztán egyre nagyobb határozottsággal kezdtek foglalkozni vagyonos magyar családok ezekkel a lehetőségekkel és állították fel vagyonkezelési struktúráikat.

2023.  június 6-án aztán olyan hirtelen löketet kapott a vagyontervezési piac, amilyenről az ezzel foglalkozó tanácsadó cégek legfeljebb csak álmodozhattak. Megjelent ugyanis a Parlament honlapján az éves adósaláta törvény tervezete, amely időkorláthoz kötötte a vagyonkezeléshez kapcsolódó egyik legnagyobb adóelőnyt, a vagyon adómentes felértékelésének a lehetőségét. Mire a becsapódást követően elült a por, a jogszabályt (némi módosítással) a Parlament is megszavazta.Az immáron elfogadott törvény alapján a vagyontervezésben gondolkodóknak végülszeptember 11-éig maradt lehetőségük a régi adószabályok szerint létrehozni bvk-t és / vagy vagyonkezelő alapítványt. Ez nagy rohamot indított el a vagyonos családok körében.

Mit mutatnak a számok?

A Magyar Nemzeti Bank bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról vezetett nyilvántartása nem nyilvános, ezért onnan adatokat a bizalmi vagyonkezelések számáról (és az abban résztvevő személyekről) nem lehet lekérni. „A NAV által vezetett adóalany-nyilvántartás azonban már sokat elárul. Június 6-án nagyságrendileg 600bvk volt bejegyezve ebben az adatbázisban, míg ez a szám mára közel 40%-kal nőtt. Ráadásul a szeptember 11-éig beadott vagyonkezelések jó része mostanáig még nem is kapta meg az adószámot. A várakozások szerint a nyári hullámnak köszönhetően közel három hónap alatt megduplázódott a bizalmi vagyonkezelések száma – amiből csak asaját irodánk 77 új bvk-val vette ki a részét” – nyilatkozta Hosszú Péter ügyvéd, adótanácsadó.

Szintén jelentősen megugrott a vagyonkezelő alapítványok iránti érdeklődés. „A nyilvánosan elérhető adatok alapján a 600 milliós tőkekövetelmény ellenére Budapesten ezen időszak alatt 20 új magánalapítvány keletkezett – ebből irodánk hármat jegyeztetett be.Ez – figyelembe véve a vagyonkezelő alapítványok komplexitását – komoly számnak mondható” – emeli ki az ügyvéd.

Adókijátszás vagy sem?

Számos, a nyári bvk-hullámot kísérő sajtómegnyilvánulásaz addig igénybe vehető vagyontervezési lehetőséget az adókijátszással azonosította. De mi is ebből az igazság?

A nyáron létrehozott bvk-k egy olyan adóelőnyt használtak ki, amelyet a jogalkotó – akarva vagy akaratlanul, de – már évekkel ezelőtt megteremtett. Itt tehát nem egy új lehetőségről volt szó,az adókedvezmény bezárulásának közeledte csupán felgyorsította a bvk-k iránti igényt azoknál a személyeknél és családoknál, akik eleve nyitottak voltak arra, hogy családi vagyonukat egy modernebb, komplexebb és több flexibilitást biztosító jogi megoldásba tereljék.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a bizalmi vagyonkezelés által nyújtott adóelőnyöknek meg kell felelniük a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének” – emeli ki a Jalsovszky szakértője. Azaz az olyan szereplőknek, akik a bizalmi vagyonkezelést nem az alapcél megvalósítása (azaz a családi vagyon hosszútávú egyben tartásának és a professzionális, esetenként a családtagok befolyásától mentes vagyonkezelésének biztosítás) érdekében, hanem elsődlegesen az adóelőny kiaknázására hozták létre, komolyan főhet a feje egy adóvizsgálat során. Így például az, ha valaki szeptember 1-jén a cégét bvk-ba helyezte, majd azt október során eladja és az így adómentesen felértékelt vagyont röviddel ezután (egy-két éven belül) nagyobb részben vagy teljes egészében kiosztja a kedvezményezetteknek, aligha teljesíti a bizalmi vagyonkezelés eredeti rendeltetését. Ezek a személyek, illetve az ilyen struktúrák kedvezményezettjeijó eséllyel eleshetnek az egyébként jogtechnikailagőket megillető adókedvezményektől.

Komplex vagyonrögzítési szabályok alakultak ki

A nyári bvk-bomba lehetővé tette, hogy a nemzetközi mintákhoz és az akár több évszázados gyakorlathoz hasonlóan Magyarországon is elkezdjenek kialakulni a komplex családi vagyonkezelési gondolatok. Az így létrehozott struktúrák legtöbbjének valós célja, hogy a családi vagyon előre lefektetett (de később akár flexibilisen változtatható) rendben kerüljön továbbadásra a második és a harmadik generáció részére.

Egyes esetekben a vagyonkezelési struktúrák a generációváltást lehetővé tevő családi nagytanács működésének alapjait rakták le. Más esetekben komolyan átgondolt vagyonfelosztási és kifizetési elvek kerültek lefektetésre, amelyek figyelembe veszik, hogy a családban ki képes a vagyon fölötti tényleges, tulajdonosi szemléletű rendelkezésre és ki az, akit csak a vagyon hozamából érdemes részesíteni. Egyes családok a vagyonmérete miatt„beruházási tanácsot” hívtak életre, mások vagyongondnokokat jelöltek ki – akár az üzlettársaik, akár egy intézményes vagyonkezelő szervezet személyében. És szinte minden vagyonkezelési megállapodás tartalmaz valamilyen rendelkezést a vagyonrendelői jogok átadására és helyettes vagyonkezelő jelölésére – ezek a rendelkezések funkciójuknak megfelelőena vagyonrendelő halála esetén nyernek értelmet.

Összegzés

A nyári bvk-bomba láthatóan kellő motivációt adott a vagyonosabb családoknak arra, hogy rendezzék a sok esetben régóta húzódó vagyonátörökítési kérdéseiket. Bár az idő rövid volt, és sok helyen feltehetőleg nem a végleges szabályrendszer épült ki, számos izgalmas, komplex, a vagyonkezelés intézményének több évszázados hagyományaihoz méltó vagyonkezelési és vagyonátörökítési megoldás született.

„Mindazonáltal a bizalmi vagyonkezelés lehetősége nem zárul be azok számára sem, akik lemaradtak a nyári hullámról. A bvk keretén belül továbbra is egy nagyon flexibilis családi vagyonátörökítési rendszer alakítható ki. Ráadásul ezeknek a struktúráknak az adózása továbbra is rendkívül előnyös – hiszen a bvka pénzügyi eszközeinek hozamát nem köteles leadózni, ráadásul a bvk vagyona tbsz-re – tartós befektetési számlára – tehető – és a vagyonfelértékelés lehetősége sem zárult be teljesen, az pusztán feltételekhez lett kötve” – zárja Hosszú Péter.