Völner megvédte a tervezett civiltörvényt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint csak a migrációpártiak bírálják a törvénytervezetet.


Azon civil szervezetek kritizálják az új törvényt, amelyek nem az ország érdekeit tartják szem előtt – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek.

Völner Pál szerint valószínű, hogy ezen szervezetek is látják, ha a törvényt elfogadják, és ezentúl fel kell tüntetniük, hogy mennyi pénzt kapnak külföldről, akkor kiderülhet, hogy Soros György támogatja őket. 

Az is szembetűnővé válhat, hogy ezen szervezetek a migránsok betelepítése és a határok megnyitása mellett állnak ki – tette hozzá.

 

Emlékeztetett, hogy szerdán zajlott a parlamentben a civil szervezeteket érintő törvény vitája, amelyben az ellenzéki pártok szerinte valótlanságokat állítottak.

Hangsúlyozta, Magyarországon összesen mintegy 62 ezer civil szervezet van,és körülbelül a 20 százalékuknak van az új törvényben meghatározott mértékű bevétele, ezek közül pedig nyilvánvalóan csak kevesebbnek külföldi forrásból. Mint mondta, ez is jól mutatja, hogy nem a tervezett módosítással van a probléma, hiszen csak a migrációpártiak bírálják a törvényt, a túlnyomó többségnek semmiféle ellenvetése sincs.

A parlamenti vitában Burány Sándor (MSZP) azt mondta, hogy a kormánypártok első lépésben meg akarják bélyegezni a civil szervezeteket, majd „el akarják őket takarítani”. Kijelentette, hogy a kormány lépésről-lépésre haladva szűkíti a szabadságot, foglalja el a médiát, darálja be az államtól függetlenül működő szervezeteket, most pedig a civil szervezetekre került a sor.

A képviselő, aki párhuzamot vont a javaslat és a Frankenstein című mű között, úgy fogalmazott: a benyújtók összeválogatott jogi testrészekből hoznak létre egy szörnyszülöttet. Hozzátette, hogy a kormányzatnak minden lakájszervezet kedves, miközben ellensége a szabad oktatás, a szabad gondolkodás, a szabad véleménynyilvánítás és a szabad cselekvés.

Ikotity István (LMP) szerint felmerül a kérdés, hogy a szabályozás hatálya miért nem terjed ki a vallási tevékenységet végző szervezetekre, a sportegyesületekre, illetve a nonprofit gazdasági társaságokra.

Az Európában ma egyedül komoly fenyegetést jelentő iszlám fundamentalista gyökerű terrorizmus legfontosabb finanszírozási alapját éppen a radikális vallási szervezetek adják – fejtette ki a képviselő. Valószínűleg nem elvi oka van, de szintén érdemi probléma, hogy a politikai pártok is kimaradnak a listázásból – tette hozzá. Rámutatott: ha egy orosz bank hitelt nyújtana egy magyar pártnak, attól a párt még nem számítana külföldről támogatott szervezetnek, de egy egyesület vagy alapítvány már igen.

Korábban a Civilizáció Facebook-csoport által szervezett rendezvényen mintegy száz civil szervezet demonstrált a fővárosi Hősök terén a tervezet ellen.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.