Zaklatásért elítélték az őt ért szexuális visszaélések miatt bocsánatkérést követelő férfit

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék helybenhagyta a katolikus egyház tagjait zaklató férfi ügyében született elsőfokú bírósági döntést – írja a törvényszék közleménye.

A Fővárosi Törvényszék 2023. február 1-jén kihirdetett végzésével helybenhagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletét, amelyben 2 rendbeli zaklatás vétsége miatt ítélte el azt a férfit, akit azzal vádolt az ügyészség, hogy – az őt korábban ért szexuális abúzus miatti bocsánatkérés érdekében – több esetben zaklatta a katolikus egyház plébánosait.

A másodfokú bíróság által pontosított ítéleti tényállás szerint a terhelt több esetben – egy alkalommal 22 óra körül -felkereste a katolikus egyház egyik plébánosát annak lakásánál, arra kérve őt, hogy álljon ki mellette a gyermekkorában – egy azóta már laicizált pap által – a sérelmére elkövetett szexuális zaklatás miatt, valamint segítse őt abban, hogy a bíboros kérjen tőle bocsánatot. 2019
májusában és júniusában a terhelt több alkalommal megjelent a plébános által tartott misén, két esetben vallási vezetőket bíráló szórólapokat helyezett el egy bazilika épületében, valamint a 2019
márciusa és júniusa közötti időszakban napi rendszerességgel kísérelte meg telefonon is elérni a plébánost és az érseki általános helynököt hivatali, illetve magántelefonján.

Miután a fenti megkeresései sikertelenek voltak, a püspököt segítő papot annak mobiltelefonján is felhívta, részére – egy hónap alatt – 6 darab sms-t, valamint 1 darab elektronikus levelet küldött. Ezekben közölte határidő megjelölésével, hogy ha nem kérnek tőle bocsánatot, illetve nem vizsgálják ki a korábbi ügyben lefolytatott eljárást, a mise közben feláll és kérdőre vonja őket. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2022. május 5-én kihirdetett ítéletével 2 rendbeli zaklatás vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottat, ezért őt egységes intézkedésként megrovásban részesítette.

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályoknak megfelelő, törvényes ítéletet hozott, ezért az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal,
hogy a megrovás egységes intézkedésként történő megnevezését mellőzte.

A Fővárosi Törvényszék tanácselnöke szóbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság döntőrészt helyesen értékelte a bizonyítékokat, azonban a tényállás az egyik sértett esetében a
kapcsolatfelvételek számát illetően pontosításra szorult, ez azonban a vádlott bűnösségét érdemben nem érintette. Kiemelte, hogy a jelen büntetőeljárásban nem volt vizsgálható a vádlott részvételével lefolytatott egyházi eljárás, valamint, hogy a sérelmére követtek-e el szexuális bűncselekményt.

A zaklatás tárgyalt esete megvalósítható egyházi személy sérelmére is, e személyek mindennapi szokásos életvitele, háborítatlansága is büntetőjogi védelmet élvez. Az elsőfokú bírósággal szemben
súlyosító körülményként értékelte a törvényszék azt, hogy a vádlott garázda jellegű magatartást tanúsított akkor, amikor megrugdalta a plébánia ajtaját. Az elsőfokú bíróság a legenyhébb
joghátrányt, megrovást alkalmazta, melynek további enyhítése ezért fel sem merülhet.