Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Zöld lámpát kapott a kriptoeszközök piacának egységes európai uniós szabályozása. Az Európai Parlament többször is elhalasztotta az erről való szavazást év eleje óta, azonban a közelmúltban meggyőző többséggel elfogadta a rendelet szövegét, amelyet az Európai Tanács az elmúlt napokban egyhangúlag jóváhagyott. A legfontosabb tudnivalókat a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai foglalták össze.
A rendelet hatása
A még 2020-ban indított jogalkotási eljárás eredményeként megszületett ún. MiCA (Markets in Crypto-Assets) rendelet célja, hogy egy átlátható, a befektetők védelmét célzó szabályozási környezetet teremtsen a kriptoeszközök európai piacán. Mindezt úgy, hogy a kriptoeszközökben és a digitális szolgáltatásokban rejlő innováció előrehaladását feleslegesen ne gátolja, az európai kriptopiac vonzerejét ne csökkentse.
Ki minősül kriptoeszköz-kibocsátónak, illetve szolgáltatónak?
A rendelet hatálya kiterjed mindazokra, akik kriptoeszköz-kibocsátással vagy kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokkal szeretnének foglalkozni az Európai Unióban. A rendelet alapján kriptoeszköz-kibocsátónak minősül minden olyan jogi személy, amely nyilvános ajánlattétel keretében bármilyen típusú kriptoeszközt kínál vagy ilyen kriptoeszközt kíván bevezetni valamely kriptoeszköz-kereskedési platformra.
„Kriptoeszköz szolgáltatónak minősül az, aki foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében például kriptoeszköz-kereskedési platformot működtet, kriptoeszközök fiat valutára vagy más kriptoeszközre történő átváltását vállalja, kriptoeszközök letétkezelését, adminisztrációját végzi vagy kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadási tevékenységet folytat” – magyarázza Dékány Csilla, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.
Ugyanakkor, egyes személyeket – így például a monetáris minőségben eljáró Európai Központi Bankot és a tagállamok nemzeti bankjait, az Európai Beruházási Bankot, a közjogi nemzetközi szervezeteket, azon személyeket, akik kizárólag cégcsoporton belül (anya-, vagy leányvállalatnak) nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat – a rendelet kivesz a személyi hatálya alól.
Mi az a kriptoeszköz?
A rendelet tárgyi hatálya a kriptoeszközökre terjed ki. A rendelet értelmében a kriptoeszköz értékek vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia (distributed ledger technology) vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható. A rendelet három kriptoeszköz típust is megkülönböztet: eszközalapú-token, elektronikuspénz-token, valamint felhasználói token. Az eszközalapú tokenekre és az elektronikuspénz-tokenekre szigorúbb szabályok vonatkoznak.
Egyes kriptoeszközök – például a megosztott főkönyvi technológia útján kibocsátott átruházható értékpapírok, kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei, egyes betétek stb. – azonban nem tartoznak a rendelet hatálya alá.
Fokozott átláthatóság
Az kriptoeszköz-kibocsátóknak az átláthatóságot elősegítő kriptoeszköz-alapdokumentumot kell készíteniük, amelyben – egyebek mellett – részletesen be kell mutatni a kibocsátó szervezetet, valamint a projekt fő résztvevőit, a bevezetendő kriptoeszközök számát, kibocsátási árát, jegyzési feltételeket és a kockázatokat.
A rendelet a marketingközleményekkel szemben is támaszt követelményeket, így az azokban foglalt információknak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lenniük, összhangban kell állniuk az alapdokumentummal, és úgy kell közzétenni őket, hogy egyértelműen felismerhető legyen az, hogy azok marketingkommunikációnak minősülnek. Ezen felül a marketingközleményeket – ahogy az alapdokumentumot is – az illetékes tagállami hatóságnak meg kell küldeni.
„A rendeletet teljes egészében a hatálybalépése utáni 18. hónaptól kell majd alkalmazni. Azzal, hogy a kriptoeszközök piacának EU-s szinten történő szabályozására sor került, az uniós jogalkotó tulajdonképpen elismerte azt, hogy a kriptoeszközök mára a kereskedelmi forgalom fontos tárgyaivá váltak” – hangsúlyozza Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.
Forrás: PwC Magyarország sajtóanyaga
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
