Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Helybenhagyta a Kúria a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) azon döntését, amellyel a testület hitelesítette a 3-as metró akadálymentesítéséről kezdeményezett népszavazást – derül ki a Kúria honlapjára kedden feltöltött végzésből.
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője tavaly novemberben nyújtotta be kérdését hitelesítésre az FVB-hez. A kérdés úgy szólt: „Akarja-e Ön, hogy a 2017-2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése, az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?”
Az FVB december 14-én a kérdést hitelesítette. A bizottság megítélése szerint a kérdés a választópolgárok és a döntéshozó számára is egyértelmű: a választópolgároknak arról kell dönteniük, kívánják-e, hogy a metrófelújítás során teljes körű akadálymentesítés történjen az összes állomáson, a döntéshozónak pedig arról, hogy – miként az akadálymentesítés mértékéről eddig is döntött – az akadálymentesítés teljes körű legyen.
Az FVB hitelesítő határozata ellen jogorvoslatot nyújtottak be a Kúriára, ebben a többi között arra hivatkoztak, hogy a kérdés nem egyértelmű, ezért nem hitelesíthető.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
A Kúria kedden azonban a felülvizsgálati kérelmet elutasította és helybenhagyta az FVB határozatát.
A bíróság szerint a kérdés nem ütközik a választópolgári egyértelműség követelményébe, egyféleképpen értelmezhető, megfelel a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok pedig átláthatják a kérdés lényegét, jelentőségét. A kérdés megfelel a jogalkotói egyértelműség követelményének is, egyértelmű, hogy egy eredményes népszavazás esetén mi az elérendő szabályozási eredmény, a megvalósítás módja tekintetében pedig adott a mérlegelés lehetősége a Fővárosi Közgyűlés számára.
A Kúria végzése jogerős.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
