Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A büntetésvégrehajtási intézmények túlzsúfoltsága miatt 139 fogvatartott szabadult idő előtt a belgiumi börtönökből ezen a héten – írta pénteken az VRT belga hírportál.
Az igazságügyi minisztérium is megerősítette a hírt, arra hivatkozva, hogy a döntést a börtönök túlzsúfoltsága elleni küzdelem érdekében hozták. A hírportál szerint az év eleje óta már mintegy 600 embert engedtek szabadon idő előtt. Az elítéltekre nem több mint féléves szabadságvesztést róttak ki korábban. A belga börtönökben komoly gondot okoz a túlzsúfoltság. Jelenleg több mint 1300 fogollyal van több, mint amennyit az ország börtöneinek befogadóképessége engedne, és ez a szám havonta növekszik.
A börtönökre nehezedő nyomás csökkentése érdekében a büntetésvégrehajtási hivatal a „meghosszabbított feltételes szabadlábra helyezés” rendszerének kiterjesztéséről döntött – közölte Kathleen Van De Vijver szóvivő. Ahhoz, hogy jogosultak legyenek az börtönökből történő elbocsátásra, a legtöbb elítéltnek már korábban is többnapos eltávozási engedélyt kellett kapnia.
Az intézkedés nem vonatkozik azokra, akik súlyos vagy szexuális bűncselekményeket követtek el. Az állandó lakhellyel nem rendelkező fogvatartottak szintén nem kerülnek szabadlábra. A szabadon bocsátott foglyoknak havonta jelentkezniük kell felügyelőtisztjüknél. A büntetésvégrehajtás azt reméli, az intézkedések elsősorban azt szolgálják majd, hogy csökken azoknak a fogvatartottaknak a száma, akik a földön kénytelenek aludni, mivel nincs számukra szabad ágy.
Bár a rendszer némileg enyhíti a börtönrendszerre nehezedő nyomást, nem kínál strukturális megoldást a belga börtönök túlzsúfoltságának problémájára. A héten megüresedett 139 helyből 64-et már elfoglaltak az új rabok – írta a hírportál.
(MTI)
Az előzetes letartóztatás helyett alkalmazható házi őrizet feltételeinek könnyítését szorgalmazza a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja, mivel számos esetben „csak” a műszaki feltételek hiányoznak a szükséges technikai eszközök működtetéséhez, holott a törvényi lehetőség biztosított lenne hozzá. Ennek ellenére a házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom elrendelése esetén a bíróságok általában pontosan és egyértelműen megfogalmazzák a jogintézménnyel összefüggő korlátozásokat, illetve a figyelmeztetéseket. A Kúria szerint az alaposság tekintetében ugyanakkor aggályos lehet az a bírói gyakorlat, amikor az előzetes letartóztatást elrendelő határozatok szövege nem más, mint az ügyészi indítvány szó szerinti átvétele. Igaz, ennek megvannak a sajátos büntetőeljárási okai, így a határozatok helyességét ezek összevetésével kell megvizsgálni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
