Bejelentkezés Hírlevél

Zugírászattal vádolják a volt ügyvédet


Napi
2017. április 6. Jogászvilág

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kaposvári Járási és Nyomozó Ügyészség zugírászat bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt egy volt siófoki ügyvédnővel szemben, aki az ügyvédi kamarai tagságának megszűnése után, ügyvédi jogosultság színlelésével, rendszeres haszonszerzésre törekedve ügyvédi tevékenységet végzett.


A vádlottat 2015. augusztusában az általa benyújtott kérelem alapján törölték az ügyvédi névjegyzékből, ezután már ügyvédi tevékenység folytatására nem volt jogosult. Ennek ellenére több hónapig még korábbi ügyvédi irodájában, munkadíjért ajándékozási és adásvételi szerződéseket szerkesztett, és azokat ügyvédi ellenjegyezéssel látta el, valamint több esetben bíróság előtti perbeli képviseletet is ellátott.

A vádlott ezzel összesen több mint 500.000,- forint jogtalan vagyoni előnyhöz jutott hozzá. Az ügyészség a vádlottal szemben a Btk. alapján felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

(ugyeszseg.hu)

 

Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.