A védőbeszédről szóló rendelkezések az új büntetőeljárási törvényben

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Cikksorozatunk előző részében az ügyész elsőfokú bírósági eljárásban betöltött szerepéről és a vádbeszédről esett szó. A mostani írás a védőbeszédre vonatkozó szabályozást ismerteti, de nem tér ki a védőnek a büntetőeljárásban betöltött teljes körű szerepére, hiszen erről korábban már szó volt.

Az új büntetőeljárási törvény (Be.) rendelkezései értelmében a védőbeszéd tartalmi elemeit – a vádbeszédtől, továbbá a sértett, a magánfél, a vagyoni érdekelt felszólalásától eltérően – a kódex nem szabályozza. Kitér viszont a jogalkotó az alábbi kérdésekre:

- A védőbeszédre mikor kerülhet sor?

- Több védő együttes eljárása során ki tarthat perbeszédet?

- Tarthat-e védőbeszédet az ügyvédjelölt és a helyettes védő?

- Ki tartja a védőbeszédet, ha nincs jelen a védő?

- Mit tartalmaz a védőbeszéd?

- Megvonható-e a szó a védőtől?

- Mi a perbeszédek sorrendje a másodfokú tárgyaláson?

A védőbeszéd helye a tárgyalás menetében

Nem közvetlenül a vádbeszéd után következik a védőbeszéd, mert utóbbit még megelőzi a sértett és a magánfél felszólalása, sőt ezt követik a vagyoni érdekeltek. Mindezek után következhet a védőbeszéd.

Az új Be. értelmében a perbeszédekben és a felszólalásokban elhangzottakra reagálhatnak a jogosultak. A sorrend itt is ugyanaz: ügyész, sértett, vagyoni érdekelt, védő, vádlott. A viszontválaszra további viszontválasz is adható, de utoljára a védő, illetve a vádlott szólhat. Több vádlott esetén a perbeszédek sorrendjét az egyesbíró vagy a tanács elnöke határozza meg.

Köztudott, hogy az utolsó szó joga mindig a vádlottat illeti. Ez a nyilatkozat viszont nem minősül perbeszédnek, de felszólalásnak sem, ezért erre viszontválasznak nincs helye.

Több védő együttes eljárása során ki tarthat perbeszédet? Nos, ez esetben a vezető védő tartja a védőbeszédet. Amennyiben nem él ezzel a jogával, akkor kijelölheti azt a védőt, aki megtartja a perbeszédet.

ügyvéd, jogász

Az új kódex lehetővé teszi, hogy az ügyvédjelölt a vádemelés előtt és után is eljárhasson, ám perbeszédet csak a járásbíróság előtt tarthat

Tarthat-e perbeszédet az ügyvédjelölt és a helyettes védő?

Az új törvény lehetővé teszi, hogy az ügyvédjelölt a vádemelés előtt és a vádemelés után is eljárhasson. Perbeszédet viszont csak a járásbíróság előtt tarthat, a törvényszék előtt nem.

A helyettes védő jelenlétében a bizonyítási eljárás nem fejezhető be, és a helyettes védő perbeszédet sem tarthat.

Ki tartja a védőbeszédet, ha nincs jelen a védő?

Ha a védő a tárgyaláson nincs jelen, a vádlott jogosult a perbeszéd megtartására.

Mit tartalmaz a védőbeszéd?

A perbeszéd az ügy érdemére vonatkozó összefoglaló álláspont, melynek kötelező tartalmára a védőbeszéd esetében a törvény nem tér ki. A jó védőbeszédben viszont a védőnek mindazokkal a kérdésekkel foglalkoznia kell, amelyekre az ügyész is kitért, hiszen a védőbeszéd lényegében egyfajta válaszadás is az ügyész perbeszédére. 

A vádbeszéddel ellentétben, a védőbeszéd tartalmazhat alternatív indítványt.

A hétköznapok jogalkalmazása korábban már kialakította, az új Be. pedig szentesítette, miszerint a perbeszédeket a jogosultak (így a védő is) írásban benyújthatják. Ennek egyik következménye, hogy az eljárás fő résztvevőinek kézbesíteni kell a vád-, illetve a védőbeszédet. További következménye, ha valamelyik fél írásban nyújtja be a perbeszédét, hogy a szóbeli tárgyaláson nem a teljes vád- vagy védőbeszéd elmondására kerül sor, hanem az eljárás gyorsítása érdekében csak a lényeges részeit fogják a felek ismertetni, de a bíróság dönthet a teljes terjedelem mellett.

Amennyiben a védőbeszéd olyan adatot tartalmaz, vagy olyan körülményre utal, amelynek megvizsgálása a bizonyítási eljárásra tartozik, akkor a bíróság – a hatályos szabályoknak megfelelően – a bizonyítási eljárást újra megnyitja.

Itt kell megjegyeznünk, ha a vádbeszédben foglalt nyilatkozatok alapján a bíróság arra a meggyőződésre jut, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérően minősülhet, akkor a tárgyalást a védelem előkészítése érdekében elnapolhatja.

Megvonható-e a szó a védőtől?

Készüljön fel kiadványainkkal a

Büntetőeljárási törvény hatálybalépésére

A büntetőeljárás (1998-2017) - jogszabálytükör

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény a hatályban lévő 1998. évi XIX. törvényt váltja fel 2018. július 1-jétől. A jogszabálytükör segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben.

Kommentár a büntetőeljárási törvényhez

A Prof. dr. Polt Péter főszerkesztő nevével fémjelzett kommentár szerzői olyan büntetőjogászok, akik a törvény megalkotásában részt vettek.

A kommentár segítséget nyújt, hogy megtalálja a megfelelő magyarázatot az új jogintézmények alkalmazásához, emellett a szerzők hangsúlyt fektettek a kapcsolódó jogi szabályozás, és az irányadónak tekintett joggyakorlat ismertetésére is.

Megrendelés >>

Mivel az érdemi döntés előtt a védőbeszédben tud a védő utoljára nyilatkozatot tenni, ezért fő szabály szerint a védőtől a szó nem vonható meg. Kivételesen viszont a jogalkotó lehetőséget ad a bírónak arra, hogy a védő nyilatkozattételi jogát korlátozza, ha felmerül annak a lehetősége, hogy a védő perbeszédével az eljárás elhúzására törekszik. Ekkor a bíró a védőt figyelmezteti a visszaélésszerű joggyakorlás tényére. Ismételt esetben pedig a bíró a védőtől megvonhatja a szót.

Amennyiben pedig a védőbeszédben bűncselekményt megvalósító kifejezések is elhangzanak, vagy rendzavarás történik, akkor a bíró félbeszakíthatja a perbeszédet.

A védőbeszéd helye a másodfokú tárgyalás folyamán

A másodfokú tárgyaláson az ügy előadása, illetve a bizonyítás felvétele után következnek a perbeszédek. Ezek sorrendje eltér az első fokú tárgyalásétól, hiszen perbeszédet először a fellebbező tart. Ha az ügyészség is fellebbezett, akkor először az ügyész mondja el perbeszédét.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!