A kismamának próbaidő alatt sem lehet felmondani

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapította, hogy a munkáltató a veszélyeztetett terhes kismamával szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, ezért 500.000,- forint bírságot szabott ki.

A munkáltató először egyszerűsített foglalkoztatás keretében, majd határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatta a panaszost 70 nap próbaidővel. A kismama a próbaidő 18. napján bejelentette a munkáltató részére, hogy gyermeket vár. Ugyanazon a napon a kismama hasi görcsök miatt kórházba került, ahol fenyegető vetélést állapítottak meg nála, ezért veszélyeztetett terhesként táppénzes állományba vették. A kezelésről készült ambuláns lapot a kismama megküldte a munkáltató részére, aki pár nappal később behívatta és átadta neki az azonnali hatályú felmondást.

A munkáltató azzal védekezett, hogy nem a panaszos várandóssága, hanem idegennyelv ismeretének hiánya miatt szüntette meg a recepciós munkaviszonyát. A munkáltató szerint a kismama már a munka megkezdésekor sem tudott megfelelően angolul, de ígéretet tett, hogy nyelvtudását rövid időn belül fejleszti. Ez a munkáltató szerint nem történt meg, illetve annak megkezdéséről a panaszos nem is értesítette a munkáltatót. A recepciós feladatai közé tartozó külföldi telefonhívásokat csak kollégái segítségével tudta kezelni, akiket feltartott saját munkájukban, illetve a cég külföldi pénzügyi vezetője számára sem tudta elintézni a külföldi utazások során felmerülő szállás- és repülőjegy foglalásokat.

A bepanaszolt munkáltató előadta továbbá, hogy kiemelt figyelmet fordít munkavállalóinak egészségügyi és szociális helyzetére, amelyet az is bizonyít, hogy több munkavállalójuk is GYED-en, GYES-en vagy CSED-en van. Kiemelte továbbá, hogy 20 év alatt egyetlen bejelentés sem érkezett ellenük és nem szüntettek meg egyetlen munkaviszonyt sem várandósság miatt.

A kérelmező ezzel szemben azt állította, hogy amikor átadta az ambuláns lapot a munkáltató HR osztályán, a kolléganő gratulált és azt mondta „meglátjuk ezután mi lesz, beszélnem kell az ügyvezetővel”. A kérelmezőben ez olyan érzést keltette, hogy elképzelhető a munkaviszonyának megszüntetése is. A munkaügyön szintén rákérdezett, hogy elégedettek-e a munkájával, amire azt a választ kapta, hogy minden rendben van, ha nem így lenne az ügyvezető már intézkedett volna új kolléga felvétele iránt. A kérelmező szerint próbaideje alatt munkájára sem szóban sem írásban nem kapott negatív visszajelzést.

A munkáltató által felhozott érvelésre a panaszos előadta, hogy az már a munkaviszony kezdetekor egyértelmű volt a munkáltató számára, hogy nem beszél megfelelően angolul. Ígéretet tett arra, hogy nyelvtudását fejleszti, amelyet meg is kezdett, de a munkáltató részéről a felmondásig senki nem kérdezte meg, hogy ezzel hogy halad. A napi munkához szükséges pár mondatot összeírta magának, azonban két esetben valóban segítséget kellett kérnie egy munkaügyes kolléganőtől.

Előadta, hogy a felmondás napján 13 órakor hívták telefonon, hogy jelenjen meg a munkáltatónál, ahol átadták neki az azonnali hatályú felmondást. Tekintettel arra, hogy a posta 10 óra körül kézbesíti a küldeményeket a munkáltató részére, így valószínűsíthető, hogy a veszélyeztetett terhességéről küldött bejelentést a munkáltató átvette. A kérelmező szerint kórházba kerülése előtt új feladattal is meg akarták bízni, így biztosan elégedettek voltak munkájával.

A bepanaszolt munkáltató jogi képviselője előadta, hogy még a panaszos munkaviszonyának fennállása alatt új embert kerestek a munkakör betöltésére. Az új munkatársat tanúként hallgatták meg az eljárásban. Ennek során elmondta, hogy február 24-én keresték egy munkaerő közvetítő cégtől, hogy jelenjen meg állásinterjún a bepanaszolt munkáltatónál. A tanú recepciós munkakörre jelentkezett, alapfokon beszél angolul, németül, spanyolul és egy kicsit olaszul is tud.

A tanút az állásinterjút követően március elején értesítették arról, hogy március 14-én kezdhet az eljárás alá vont cégnél.

A munkáltat jogi képviselője kiemelte, hogy a cég családbarát, családi napokat is szoktak tartani és családi központot is fenntartanak.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság helyt a adott a kérelmező panaszának, megállapította, hogy a munkaviszony megszüntetésekor a kérelmező védett tulajdonsággal rendelkezett. Az EBH életszerűtlennek tartotta azt is, hogy miért csak március 14-én állt munkába az új recepciós, ha már február 27-én kiválasztották és az volt a cél, hogy minél hamarabb kezdjen.

Az EBH kiemelte, hogy senkitől nem várható el, hogy egy idegen nyelvből pár nap alatt felkészüljön, illetve azt sem látta igazoltnak, hogy a kérelmező olyan hanyagsággal végezte munkáját, amely a felmondást megalapozta volna.

Az EBH szerint a kérelmező terhessége, emiatt az egészségi állapotának megrendülése és a munkaviszonyának próbaidő alatt történő azonnali hatályú megszüntetése között egyértelműen kimutatható az összefüggés.

A feltárt tényállás alapján a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont a kérelmezővel szemben várandóssága miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor a munkaviszonyát azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntette.

Az EBH a jogsértés miatt az Ebktv. alapján 500.000,- forint bírságot szabott ki és elrendelte határozatának közzétételét.

(egyenlobanasmod.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Súlyos adatvédelmi bírságot kapott a Deichmann
2020. október 27.

Súlyos adatvédelmi bírságot kapott a Deichmann

A Deichmann nem biztosított hozzáférést a kamerafelvételekhez és nem teljesítette az érintett adatkezelés korlátozásához való kérelmét, illetve az érintett kérelmét nem adatvédelmi jellegű kérelemként azonosította, így nem is tett eleget a GDPR szerinti kötelezettségeinek.

Jogszabályfigyelő 2020 – 43. hét
2020. október 26.

Jogszabályfigyelő 2020 – 43. hét

Alábbi cikkünkben a 2020/227–230. számú Magyar Közlönyök újdonságai, valamint az elfogadásra váró törvényjavasaltok közül válogattunk.

2021. június 30-ig meghosszabbítják a hitelfelmondási tilalmat és a hiteltörlesztési moratóriumot
2020. október 22.

2021. június 30-ig meghosszabbítják a hitelfelmondási tilalmat és a hiteltörlesztési moratóriumot

A törvény célja, hogy egyes kiemelt társadalmi csoportok (például nyugdíjasok, a gyermeket nevelő szülők, az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak) számára a hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségére vonatkozó hiteltörlesztési, fizetési moratórium továbbra is fennmaradjon, illetve a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálása.

Ingatlanjog 5. – A keresetlevél tartalmi elemei
2020. október 21.

Ingatlanjog 5. – A keresetlevél tartalmi elemei

Az alábbiakban részleteket közlünk a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Ingatlanjog I. című könyvből, melynek szerzői számos gyakorlati példán át mutatják be a peres gyakorlatot – az ötödik részben a keresetlevél tartalmi elemeinek a kérdéskörében.

Ki felel a nyilvános helyen bekövetkezett kárért?
2020. október 20.

Ki felel a nyilvános helyen bekövetkezett kárért?

A belföldi kikapcsolódásaink során érdemes tisztában lennünk azzal, hogy a szállodák, éttermek, szórakozóhelyek, sportlétesítmények és hasonló intézmények hogyan felelnek az általunk elszenvedett kárért.