A korlátozott precedensrendszer intézményének rövid áttekintése az ügyvéd szemszögéből

Polgári Jog 2022/9-10. – Fórum

A Magyar Közlöny 2019. december 19. napján közzétett 212. számában jelent meg az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Módosító Törvény), amely széles körű és változatos szabályozási terjedelmét tekintve salátatörvény, jelentősége azonban korszakosnak mondható, hiszen a jogszabály indokolása alapján nem kevesebbre hivatott, minthogy a magyarországi jogalkalmazás, illetve a magyarországi bírósági ítélkezés tekintetében korlátozott precedensrendszert vezessen be, amely számos tekintetben szabályozási reformot jelentett a bírósági döntéshozatal szabályrendszerében. A szabályozási reform tudományos, illetve jogdogmatikai aspektusait a Magyar Közlöny hivatkozott lapszámának megjelenése óta a jelen cikk publikálásáig eltelt bő két és fél év során számos kiváló tanulmány dolgozta fel és vont le egymással bizonyos esetekben egyetértő, más esetekben ellentétes következtetéseket. Mi nem teszünk hasonlóra kísérletet, hanem – mint azt a címválasztással is sugalmazni kívántuk – az ügyvédi tevékenységünk, illetve az ügyvédi hivatásunk szemszögéből kívánjuk elemezni, hogy miként és milyen mértékben befolyásolja a korlátozott precedensrendszer egy polgári-gazdasági jogterületen tevékenykedő ügyvéd mindennapjait a munkavégzés során.

Alkalmazott jogszabályhelyek: Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés; Pp. 346. § (5) bekezdés

Címkék: korlátozott precedensrendszer, precedens, jogerő, Kúria

1. Korlátozott precedensrendszer – újdonság?

[1] Habár Magyarország jogrendszere a kontinentális és angolszász (common law) jogrendszerek fő típusai közül hagyományosan az előbbibe, azaz a kontinentális jogrendszerbe sorolandó, gyakorló jogászok már jogi tanulmányaik során, illetve pályafutásuk korai szakaszában megismerkednek az egyes szakterületekhez kapcsolódó releváns ítélkezési gyakorlattal és ezen tanulási folyamat szakmai pályafutásunk során folyamatos. Okiratok és beadványok szerkesztése során különös figyelmet kap, hogy ismert-e, illetve hozzáférhető-e olyan bírósági döntés, kollégiumi állásfoglalás, elvi bírósági határozat vagy döntés, jogirodalmi álláspont stb., amely az adott jogkérdésben állá…