Jogszabályfigyelő 2024 – 20. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/54–56. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
A célhoz kötöttség kérdése vagyonnyilatkozatoknál
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat kiadásának kötelezettségét az információhoz jutás közérdekű jellege alapozza meg. A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének nem törvényi feltétele az igénylés céljának a megjelölése – a Kúria egyedi döntése.
A tényállás
Ami a tényállást illeti, a felperes Budajenő Önkormányzatától a polgármester és az alpolgármesterek 2013. évi vagyonnyilatkozatának elektronikus úton történő megküldését kérte. Az önkormányzat a kérelemre nem válaszolt.
Az első- és másodfokú eljárás
A felperes kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest a kért adatok kiadására. Azt a bíróság is elismerte, hogy az információszabadságról szóló törvény (Info.tv.) értelmében a felperes által kiadni kért adatok közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek, ugyanakkor a keresetet azon az alapon utasította el a bíróság, hogy míg a felperes az adatkiadás iránti kérelmét az önkormányzathoz címezte, keresetét azonban már az alperesként megjelölt az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával szemben terjesztette elő. Mivel az Info.tv. alapján az ellen a közfeladatot ellátó szerv ellen kell a pert megindítani, aki a kérelem teljesítését megtagadta, tehát az önkormányzat ellen, így a keresetindítás feltételei az alperessel szemben nem álltak fenn.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy önmagában a megkeresés címzése, majd a polgármesteri hivatal alperesként történő megjelölése nem volt jogszabálysértő, a keresetet más alapon utasította el. Álláspontja szerint bár a közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell ugyan alkalmazni, azonban az adatok személyes adat jellege is megmarad, amelyeket célhoz kötötten szabad csak kezelni. A felperes kérelme azonban az adatkérés céljára vonatkozóan még utalást sem tartalmazott, amelyet előzetesen kellett volna megjelölnie.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes álláspontja szerint mivel a képviselő vagyonnyilatkozata jogszabályi rendelkezés szerint nyilvános, így jogszabályt sértett a bíróság, amikor a felperes terhére rótta a cél megjelölésének hiányát. Sem jogszabály nem írja elő, sem az ítélkezi gyakorlat alapján nem szükséges az adatok megismerése tekintetében a célhoz kötöttség.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
A Kúria megállapításai
A Kúria egyetértett a bíróság azon megállapításával, miszerint az önkormányzat polgármesterének, mint a képviselő-testület tagjának a vagyonnyilatkozata közérdekből nyilvános adat, amelynek megismerését az alperesnek lehetővé kell tennie. Tévesnek ítélte azonban azt, hogy a közérdekből nyilvános adat megismerésének célját az igénylőnek előzetesen meg kell jelölnie. A Kúria szerint a törvény azon rendelkezéséből, miszerint a közérdekből nyilvános személyes adatok célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek, az adatmegismerési igény teljesítésének a bíróság által megkívánt feltétele nem következik. A közérdekből nyilvános adatnak – személyes adattartalmára tekintettel – a célhoz kötött adatkezelés elvének esetleges megsértésével történő terjesztése esetén a Ptk. rendelkezései a személyhez fűződő jogok védelme körében biztosítanak jogorvoslati lehetőséget.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az alperest az igényelt közérdekből nyilvános adat kiadására kötelezte.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 21.977/2014.) a Kúriai Döntések 2015/6. számában 190. szám alatt jelent meg.