Jogszabályfigyelő 2024 – 19. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
A fedélzeti kamera nem rögzíthet folyamatosan
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAIH egy adatkezelő kérdésére válaszul kifejtette, hogy a gépjárművekben elhelyezett menetrögzítő kamerák általi folyamatos rögzítés nem egyeztethető össze a GDPR rendelkezéseivel.
Egy Társaság azzal fordult a NAIH-hoz, hogy az üzemanyag-szállítást végző gépjárművek gépkocsivezetők kabinjai elején útfigyelő, felvételt készítő fedélzeti kamerát terveznek elhelyezni. A kamerafelvételeket a Társaság általánosságban nem kívánja megőrizni, más részére továbbítani, kizárólag egyes kivizsgálandó eseteknél a kivizsgálás tárgyával érintett időszakra vonatkozó felvételt tartaná meg és csak további oktatás, belső fejlesztés céljából használná fel.
A NAIH mindenekelőtt rögzítette, hogy valakinek a képmása, a róla készített kép- és hangfelvétel a GDPR szerint személyes adatnak, ezek készítése, rögzítése, tárolása pedig adatkezelésnek minősül.
A GDPR 5. cikke tartalmazza azon fő alapelveket, amelyeket a személyes adatok kezelése során figyelembe kell venni, és amelyeknek folyamatosan érvényesülniük kell az adatkezelés során. Az adatkezelő felelős az adatvédelmi alapelveknek való megfelelésért, amellett képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).
Ez alapján az adatkezelő köteles úgy dokumentálni és nyilvántartani az adatkezelést, hogy annak jogszerűsége utólag bizonyítható legyen. Ilyen alapelv többek között az adattakarékosság és a korlátozott tárolhatóság elve, amelyek értelmében egyrészt a kezelt adatok körének a szükségesre kell korlátozódniuk, másrészt pedig a rögzített felvételek megőrzésének időtartama nem lehet korlátlan, a feltétlenül szükséges időtartamra kell szűkíteni a felvételek megőrzését.
A bizalmasság és integritás alapelvének értelmében a felvételek tárolása kapcsán biztosítani kell, hogy jogosulatlan harmadik személy azokhoz ne férhessen hozzá.
Az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019-es iránymutatása10 (a továbbiakban: Iránymutatás) részletesen tartalmazza a kamerás megfigyelésre vonatkozó adatvédelmi követelményeket. Az Iránymutatás 32. pontja szerint a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek jogalap alkalmazása esetén az adatkezelőnek mérlegelnie kell, hogy az adatkezeléshez fűződő jogos érdek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben elsőbbséget élvez-e, az adatkezelés ugyanis csak abban az esetben kezdhető meg, ha az érdekmérlegelési teszt arra az eredményre jut, hogy az adatkezeléshez fűződő jogos érdek elsőbbsége megállapítható.
Ennek alapján az adatkezelőnek esetről esetre kell az adatkezelés valamennyi körülményének (így például a fedélzeti kamerák által gyűjtött adatok kategóriái, mennyisége, az adatkezelés térbeli és földrajzi kiterjedése, a megfigyeléssel érintett természetes személyek száma) figyelembevételével elvégzett kockázatértékelés során megállapítania, hogy az adott kamerás megfigyelés az érintettek jogaira és szabadságaira nézve milyen mértékű beavatkozást jelent.
Az Iránymutatásban példaként szerepelnek a fedélzeti kamerák, azok kapcsán kifejti, hogy ha ilyen típusú kamera telepítésére kerül sor – például abból a célból, hogy baleset esetén a felvételek a megtörtént események bizonyítékul szolgálhassanak -, akkor fontos annak biztosítása, hogy a fedélzeti kamera ne rögzítse folyamatosan sem a forgalmat, sem az út mellett tartózkodó személyeket.
Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, az adatkezelő azon érdeke, hogy egy esetlegesen bekövetkező közúti balesetet rögzítő kamerafelvétellel rendelkezzen, nem alkalmas az érintett személyek jogaiba és szabadságaiba történő ilyen jelentős mértékű beavatkozás igazolására.
A NAIH szerint a folyamatos rögzítést végző fedélzeti kamerák telepítése az Iránymutatás fent hivatkozott részei alapján a szükségesnél nagyobb mértékű beavatkozást jelent a felvételekkel esetlegesen érintett személyek magánszférájába, így a kamerák telepítése során megvalósuló adatkezelés nem felel meg a GDPR rendelkezéseinek és ellentétes a szükségesség és az arányosság alapelvi követelményeivel.
(naih.hu)