Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A keresetben foglaltak megismétlése nem alkalmas az ítélet jogszerűségének megkérdőjelezésére – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, az alperes árverési jegyzőkönyvbe foglalt határozataival megállapította, hogy a felperes, mint adós ellen folyamatban lévő végrehajtási eljárás során megtartott ingatlanárverésen a két ingatlanra felajánlott legmagasabb vételár összegét és az árverési vevőeket. Az ingatlanok közül az egyik földhasználattal, a másik haszonbérleti szerződéssel volt érintett. A felperes szerint az elővásárlásra jogosultak nem megfelelő tájékoztatása miatt az ingatlanok nem a legmagasabb áron keltek el, ami az adós alapvető jogainak sérelmét eredményezte.
Az elsőfokú eljárás
A felperes keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Megállapította, hogy a földhasználati adatok mind a hirdetményekben, mind a jegyzőkönyvekben a földhasználati nyilvántartás adataival megegyező módon szerepeltek, az alperes a közhiteles hatósági nyilvántartás adatai alapján rögzítette a földhasználatot és annak időtartamát. Kiemelte, hogy a felperes által hivatkozott, a haszonbérleti szerződések hatósági jóváhagyásáról született határozatok önmagukban nem jelentik a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzést. A bejegyzési eljárást a haszonbérlőnek kell kezdeményezni, melyet nem tett meg.
Megállapította, hogy az árverési hirdetmények elővásárlásra jogosultak figyelemfelhívásának hiányosságára vonatkozóan a felperesnek nincs kereshetőségi joga. A felperes nem elővásárlásra jogosult, az elővásárlásra jogosultak részére nyújtott tájékoztatás jogszabályba ütközésére legfeljebb az az elővásárlásra jogosult hivatkozhat, akit a tájékoztatás elmaradása, a nem megfelelő figyelemfelhívás akadályozott az árverésen történő részvételben, és ott a jogai gyakorlásában. A felperes által megsértettnek állított jogszabályi rendelkezés és a felperesi igény között hiányzik az anyagi jogi kapcsolat.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes szerint minden olyan jogsértés, amely azt eredményezi, hogy a nem megfelelő tájékoztatás miatt az ingatlanok nem a legmagasabb áron kelnek el, vagy ennek csak a lehetőségét felvetik, az adós alapvető jogainak sérelmét eredményezik, és megalapozzák a befogadást, és elegendőek a kereshetőségi jog fennállásához.
A Kúria megállapításai
A Kúria szerint nem állnak fenn a befogadás feltételei. A Kp. 118. § (1) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
a) az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
b) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés
miatt indokolt.
A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt [az ad) pont kivételével] indokolni nem kell. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely alapján valószínűsíthető-e a felperes alapvető eljárási jogának sérelme, vagy történt-e az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés. Ezt a befogadási okot a felperesnek kell indokolnia. Ha tehát a felperes arra hivatkozik a befogadhatóság körében, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, úgy ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia.
A felperes felülvizsgálati kérelme a keresetlevélben foglaltakat ismételte meg. Ennek kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárásban az elsőfokú ítélet jogszerűségét vizsgálja, ezért azon felperesi hivatkozások, amelyek pusztán megismétlik a keresetben foglaltakat, nem alkalmasak az elsőfokú ítélet jogszerűségének megdöntésére. Az alperesi határozatokkal szemben már felhozott és az elsőfokú bíróság által elbírált kifogások mechanikus megismétlése az elsőfokú bíróság által elvégzett bizonyítékértékelés felülmérlegelésére irányul, melyre csak kivételesen van lehetőség, akkor, ha azt jogszabálysértés, így a tényállás iratellenes megállapítása, illetve kirívóan súlyos mérlegelési hiányosság indokolja. Önmagában az, hogy valamely fél nem ért egyet a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem elegendő a felülvizsgálati kérelem ad) pont alapján történő befogadásához.
A felperes az elővásárlásra jogosultak tájékoztatásának hiányossága következményeként hivatkozott az alapvető eljárási jogainak sérelmére, és ezzel összefüggésben a kereshetőségi joga fennálltára. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felperes által megjelölt Kp. 17. §-a a perindításra jogosultak körét szabályozza, amely nem azonos fogalom a kereshetőségi joggal. A perindítási jogosultság hiánya pergátló akadály, ezért a perindításra jogosultak körének és annak tisztázása, hogy a közigazgatási per kezdeményezőjének a keresetindítási joga fennáll-e, megelőz minden más kérdést. Önmagában a perindítási jog azonban nem eredményezi egyben a kereset érdemi elbírálásához való jogot, ahhoz szükséges a kereshetőségi jog fennállása is. A felperes közvetlen, anyagi jogi érdekeltséget nem jelölt meg, azon hivatkozása, mely szerint az elővásárlásra jogosultak nem megfelelő tájékoztatása felvetheti, hogy az ingatlanok nem a legmagasabb áron kelnek el, hipotetikus, közvetlen érdeksérelmet nem alapoz meg.
Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.IV.37.624/2022/2.) a Kúriai Döntések 2022/11. számában 311. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 118. § (1) bekezdés.
