A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy valamelyik fél a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni, esetleg szerződésen kívül kárt okoz, amire tekintettel a másik fél a tartozás kiegyenlítésére jogi lépésekhez kénytelen folyamodni. A pénztartozások esetében a fizetési meghagyásos eljárás hatékony eszközként szolgáltathat a teljesítés előlendítése érdekében.
Az eljárás különlegessége, hogy ha a kötelezett a fizetési meghagyásban foglaltakat vitatja, úgy az ellentmondás benyújtásával a folyamatot perré alakíthatja, azaz lehetősége nyílik arra, hogy a jogvitát bírósági keretek közé terelve védekezhessen.
A nemperes eljárás különlegessége, hogy egy rendkívül formalizált, nyomtatványokon alapuló igényérvényesítés, ahol a feleknek főszabály szerint nincs lehetősége arra, hogy a nyilatkozataikat alátámasztó bizonyítékokat a másik féllel megosszák, így még arra sincs mód, hogy a jogi képviselők a képviseleti jogaikat okirattal igazolják. (Mindösszesen nyilatkozniuk kell arról, hogy érvényes meghatalmazással rendelkeznek.)
Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy a fenti körülmény, nevezetesen a képviseleti szabályok rendhagyó alakulása, milyen problémákat eredményezhet a gyakorlati életben.
Általános szabályok bemutatása
A fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezheti bármelyik közjegyzőnél, akinek az adóssal szemben lejárt pénzkövetelése van. Hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelés csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető.
Ha a félnek van jogi képviselője, a jogi képviselővel eljáró fél, továbbá a jogi személy, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és az egyéni cég kizárólag elektronikusan – minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával – nyújthat be beadványokat (így a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet is).
Az eljárás díjköteles, amit a kérelem benyújtásakor köteles megfizetni a jogosult. Mértéke a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 3%-a, minimum 8.000 forint, illetve annyiszor 1.600 forint, ahány fél az eljárásban részt vesz, de maximum 300.000 forint.
A benyújtást követően az eljáró közjegyző a papíralapon vagy szóban előterjesztett kérelem alapján a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig 3 munkanapon belül bocsátja ki. Amennyiben a kötelezett a jogosult követelését elismeri vagy arra nem nyilatkozik, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé válik. Ha a jogerő ellenére a kötelezett nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet a fizetési meghagyásban megjelölt összeg tekintetében.
Ha a kötelezett a jogosult követelését nem ismeri el, azaz annak kellő időben (akár részben) ellentmond, az eljárás az ellentmondással érintett részben perré alakul. Ekkor az eljárás kikerül a közjegyző hatásköréből, s mint peres eljárás, a bíróságon folyik tovább. Az ellentmondást az eljáró közjegyzőhöz kell megküldeni a fizetési meghagyás kézhezvételét követő tizenöt napon belül.
A közjegyző annak a félnek, aki jogi képviselő nélkül jár el, a közjegyzői eljárás során az általános kézbesítési szabályok szerint kézbesíti a fizetési meghagyást, ugyanakkor amennyiben a fél (adós vagy hitelező egyaránt) jogi képviselő igénybevételével járt ez az eljárás során, akkor az iratokat a közjegyzőhöz a jogi képviselőnek kell kézbesítenie.
Perré alakulás esetén megtartandó speciális kézbesítési szabályozás bemutatása
Perré alakulás esetén a fél jogosult jogi képviselő nélkül eljárni, ebben az esetben a kézbesítési szabályok az általános kézbesítési szabályok tematikáját követik. Ezzel szemben, amikor a fél jogi képviselőt hatalmazott meg, a fizetési meghagyásos eljárás során a 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) különös szabályait szükséges megtartani.
A különös szabályok szerint, ha a fél jogi képviselőt hatalmazott meg az eljárás során, a bíróság köteles a jogi képviselőnek megküldeni az iratokat. A szabályozás specialitását az a körülmény adja, hogy a MOKK fizetési meghagyásos rendszere meghatalmazás feltöltésére nem ad lehetőséget.
A fentieket figyelembe véve, amennyiben a fél jogi képviselőt hatalmazott meg a fizetési elhagyásos eljárás során, akkor a perré alakulás esetén a meghatalmazást be nem csatolt jogi képviselő részére köteles megküldeni az ügyben keletkezett iratokat és a jogi képviselő útján köteles a bíróság a felet nyilatkozattételre felhívni.
Különös esetköre ennek, amikor az adós jogi képviselőt hatalmaz meg az ellentmondás benyújtására. Az ellentmondás benyújtása során a jogi képviselő nem tudja csatolni a meghatalmazását, ugyanakkor perré alakulás esetén a bíróság köteles az alperes jogi képviselőjének megküldeni a keletkezett iratokat, ha az a fizetési meghagyásos eljárásban – mind a formanyomtatványon, mind az előterjesztett nyilatkozatban – minden jogszabály által megkívánt adatot feltüntetve ellentmondást terjesztett elő az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező közjegyzőnél.
Ezt az ellentmondást és technikai lehetőséget hidalja át a Pp. 260. §-a. A hivatkozott jogszabályrész a fizetési meghagyásos eljárás speciális szabályaiban tárgyalja, hogy a bíróság a 258. § és 259. §-ban említett értesítéseit és határozatait a felek számára akkor is a fizetési meghagyásban, illetve ellentmondásban, vagy a keresetet tartalmazó iratban feltüntetett képviselő számára kézbesíti, ha a képviselő képviseleti joga nincs igazolva. Ha a feltüntetett képviselő neve vagy kézbesítési címe hiányos, az iratot a fél számára kell kézbesíteni.
A Polgári eljárásjog I-II. – Új Pp. – Kommentár a gyakorlat számára a 260. §-hoz szóló magyarázatában a következőket szögezi le:
„Ezt a rendelkezést kifejezetten a fizetési meghagyásos eljárás sajátossága miatt – amely szerint a beadványhoz meghatalmazás nem csatolható –, az ellentmondással perré alakult eljárásra fogalmazza meg a törvény. A szabály a fizetési meghagyásos eljárás egyszerűsítő jellegéből kiindulva a Pp. 258. § és 259. § szerinti – azaz, amikor fennáll a lehetősége, hogy a per végigvitelére nem kerül sor – értesítések és határozatok tekintetében írja elő, hogy akkor is a fizetési meghagyásban, ellentmondásban, illetve a keresetet tartalmazó iratban megjelölt képviselőnek kell kézbesíteni, ha a képviseleti jog nem igazolt. Amennyiben a képviselő neve vagy kézbesítési címe is hiányos, a kézbesítést a fél részére kell teljesíteni. (…)”
A fentiekre tekintettel, amennyiben a közjegyző előtt folyamatba tett eljárásban a jogszabály által megkívánt és a kézbesítéshez szükséges adatok és iratok a fél és a képviselő esetében rögzítésre kerültek, és azok teljes terjedelmükben fellelhetőek, akkor a bíróság által pusztán a fél részére megküldött hivatalos iratok a jogszabályokkal ellentétes módon kerülnek kézbesítésre és ilyen esetekben a fél kézbesítési kifogással élhet az eljáró bíróságnál.
A kialakult bírói gyakorlat alapján a kézbesítési kifogásban meg kell jelölni a fikció beálltáról történő tudomásszerzés időpontját, valamint azt, hogy mely bírósági irat kézbesítésével összefüggésben terjesztik elő [Kúria Mpkf.II.10.167/2021/2.].
Ezen felül megemlítendő a speciális szabályozás tárgykörében, hogy a kialakult bírói gyakorlat, így különösen a BDT2007. 1678. határozata alapján „a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló eljárásban a nem természetes személy fél csak a kézbesítés szabálytalanságára alapítva nyújthat be kérelmet. Ha egy korlátolt felelősségű társaság nem a kézbesítés szabálytalanságára hivatkozik, hanem egyéb okot – az ügyvezető külföldi tartózkodása miatti akadályoztatást – terjeszt elő, a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmét el kell utasítani.”
A fentiek alapján a fizetési meghagyásos eljárás során a fél a szabálytalan kézbesítés esetén kézbesítési kifogással élhet arra hivatkozással, hogy az eljárás során már meghatalmazást adott jogi képviselőjének, aki a fél képviseletét a fizetési meghagyásos eljárás során ellátta és az iratok nem a jogi képviselő részére kerültek kézbesítésre. Álláspontunk szerint a bíróság által megvalósított jogszabálysértés miatt a fél önhibája kizárt.
Összegzés
A fentebb kifejtettek alapján megállapítható, hogy a fizetési meghagyásos eljárás az eljárási szabályok maradéktalan betartása esetén a pénztartozások behajtásának kifejezetten hatékony és gyors módja. Ez a flexibilis és magas sikerrátájú jogintézmény ezért a gazdasági életben jelen lévő eszköz.
Fontos felhívni ugyanakkor a figyelmet, hogy a technikai lehetőségek és a jogi szabályozás között fellelhető disszonancia és ebből adódó anomália a fizetési meghagyásos eljárás gyorsaságát ronthatja és ezzel annak hatékonyságát is csökkentheti. Kifejezetten fontos ezért a kézbesítési szabályok teljes ismerete és azok helyes alkalmazása a pénztartozások behajtása esetén, mivel a folyamat akár kontraproduktív eredményt is hozhatnak magukkal.
A cikk szerzője dr. Sipka Péter Máté és dr. Németh Tamás.
