Jogszabályfigyelő 2022 – 9. hét
Alábbi cikkünkben a 2022/36–41. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2022/36–41. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Vagyoni elégtétel néven hatályba lép a polgári peres eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme esetére a vagyoni (pénzbeli) elégtétellel történő kompenzálás. A vagyoni elégtétel napi összege négyszáz forint.
A Pp. a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit széles jogértelmezési keretet engedve határozza meg. Az alkotmányos szempontokra tekintettel, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése, egy átlátható, következetes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében, továbbá több külföldi engedélyezési rendszer megoldásait is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma új véleményt tett közzé.
Vagyoni elégtétel néven bevezetik a polgári peres eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme esetére a vagyoni (pénzbeli) elégtétellel történő kompenzálást.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és jövőbeli hatállyal megsemmisítette a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 21. § (4) bekezdésének „ha a nyertes pályázó esetében a bíróvá történő kinevezés e törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, illetve ha a nyertes pályázó a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg” szövegrésze, valamint a 21. § (6) bekezdésének „A bíró kinevezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság a bíróvá történő kinevezés feltételeinek meglétét a 4. § (1) bekezdés a), c), d), f), és g) pontjában, a 4. § (2) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából vizsgálja. A bíró áthelyezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság kizárólag a pályázati feltételek teljesülését vizsgálja.” szövegrészét. A döntéshez különvéleményt csatolt Horváth Attila, Juhász Imre és Salamon László.
Hazánk számos EU-s, illetve nemzetközi egyezménynek részese, így a külföldi határozatokat ezek tükrében lehet végrehajtani itthon. Nézzük melyek ezek és mik a főbb szabályok – a cikkünkben ugyanakkor csak a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott döntésekről lesz szó.
A végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen van helye fellebbezésnek.
2020. július 15-étől megkezdődött a bíróságokon az ítélkezési szünet, amely 2020. augusztus 20-ig tart. Az ítélkezési szünet tartama alatt a bíróságok – fő szabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat.
A Kúria KMK véleményt tett közzé a közigazgatási perekben és nem peres eljárásokban előírt határidők számításáról.
A 2020. április 1-jétől életbe lépett jogszabályváltozásokra tekintettel változtak a közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bíróságok. Ennek megfelelően az új hatásköri szabályokhoz igazodóan az OBH által publikált ÁNYK űrlapok is módosításra kerültek.