Pert nyertünk külföldön – hogyan szerezzünk a döntésnek érvényt Magyarországon?


Hazánk számos EU-s, illetve nemzetközi egyezménynek részese, így a külföldi határozatokat ezek tükrében lehet végrehajtani itthon. Nézzük melyek ezek és mik a főbb szabályok – a cikkünkben ugyanakkor csak a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott döntésekről lesz szó.


A gazdasági, üzleti életben nem ritka, hogy külföldi cégekkel állunk kapcsolatban és külföldre szállítunk vagy mi rendelünk külföldről, legyen az bármilyen termék vagy szolgáltatás. Ezért, az sem ritka, hogy a jogi ügyeink is határokon átnyúlóak és előfordul, hogy a magyar cég külföldön pereskedik, vagy éppen fordítva: őt perlik be külföldön.

Mi történik akkor, ha sikeresek voltunk: a külföldi bíróság nekünk adott igazat, netán sikerült a perben egyezséget kötni és itt Magyarországon szeretnénk a döntésnek érvényt szerezni mert az adós cégnek itthon (is) van vagyona? Mit lehet itthon kezdeni egy külföldi döntéssel?

Általános szabályok

A külföldi határozatok végrehajtását itthon bíróság előtt szükséges kezdeményezni. Ez főszabály szerint egy gyorsabb, iratokon alapuló, ún. nemperes eljárás, tehát a vita itthon már nem folytatódik, hiszen az már külföldön lezárult.

Olyannyira igaz ez, hogy a magyar bíróság érdemben nem vizsgálhatja felül azt, hogy a külföldi bíróság jó vagy rossz döntést hozott. A magyar bíróság vizsgálati köre ennél sokkal szűkebb és csak azt vizsgálhatja, hogy:

  • a határozat tartalma nem ütközik a magyar közrendben, azaz nem sérti a társadalom értékítéletét;
  • az, akinek a terhére hozták a külföldi döntést, részt tudott-e venni az eljárásban (akár személyesen, akár meghatalmazott útján);
  • ugyanazon ügyben Magyarországon nem indult korábban eljárás, illetve nem született már itthon jogerős döntés;
  • ugyanazon ügyben nem született már más külföldi bíróság előtt jogerős döntés;
  • az ítélet jogerős vagy azzal egyenértékű joghatással bír (pl. ugyan nem jogerős, de előzetesen végrehajtható, mert a tartozás egy részét elismerte az ellenérdekű fél);
  • a külföldi bíróságnak volt jogosultsága elbírálni az ügyet (megalapozott volt a joghatósága).

Ha a magyar bíróság minden fentire igenlő választ talál, akkor a döntés végrehajtásának nincs akadálya és a magyar bíróság megállapítja, hogy a külföldi döntés Magyarországon végrehajtható. Innentől már a végrehajtó veszi át az ügyet és kezdődik a tényleges végrehajtás (pl. bankszámla inkasszó, gépjárművek vagy ingatlanok árverése, stb. attól függően, hogy mit kért pontosan az azt kezdeményező fél).

De hogyan is jutunk el a végrehajthatóságig, mit kell beadni a bíróságra?

EU-s tagországban született bírósági döntések

Más EU tagállamban született bírósági döntések végrehajtását EU-s rendeletek alapján kérhetjük.

Az, hogy pontosan melyik rendelet alkalmazandó az attól függ, hogy az alapügy maga 2015. január 10-e előtt vagy után indult. Ha korábban, akkor a 44/2001/EK rendeleten alapul az eljárás, míg ha később, akkor a 1215/2012/EU rendeleten (Brüsszel I rendeletek). Ennek tisztázása azért fontos, mert ezek a rendeletek határozzák meg, hogy pontosan milyen iratokat kell majd benyújtani.

Fontos, hogy még a magyarországi eljárás megindítását megelőzően a külföldi bíróságtól kérjük el az irányadó EU-s rendelet mellékletében szereplő tanúsítvány kiállítását. Előny, ha a tanúsítványt a külföldi bíróság nemcsak a saját nyelvén, de magyarul is kitölti. A tanúsítvány egyébként technikai adatokat tartalmaz: a felek neveit, a határozat számát, mikor emelkedett jogerőre, mekkora összegről van szó, tartozik-e hozzá kamat, stb.

A magyar bírósághoz ezt a tanúsítványt kell a külföldi döntéssel és a kitöltött végrehajtási lappal együtt benyújtani. Főszabály szerint a külföldi döntéshez nem szükséges fordítást csatolni, de szükség esetén a bíróság ezt kérheti. Érdemes lehet emellett egy kísérőlevelet / kérelmet is beadni, amelyben röviden összefoglaljuk a bíróságnak, hogy pontosan mit szeretnénk, mi annak az alapja és ehhez miket nyújtunk be.

EU-n kívüli országokban született bírósági döntések

Az EU-s rendeletek ugyan széleskörűek, hiszen az összes tagországot lefedik, ám az EU-n kívüli országokkal már rendszerint csak kétoldali – azaz egyfelől Magyarország, másfelől az adott ország – közötti egyezmények lehetnek (pl. Oroszország vagy Kína). A végrehajtás kezdeményezését és annak részleteit így ezekben fogjuk megtalálni.

Olyan is előfordulhat, hogy a bírósági döntést hozó külföldi országgal semmilyen, végrehajtásra vonatkozó egyezménye nincs Magyarországnak (pl. USA). Ez még önmagában nem zárja ki a végrehajthatóságot. Itt az lesz vizsgálandó, hogy a két ország között fennáll-e viszonosság, azaz kölcsönös vállalás arra, hogy egymásnak jogsegélyt nyújtanak (az USA esetében pl. fennáll a viszonosság).

Ha nem találtunk egyezményt és a viszonosságban is bizonytalanok vagyunk, az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályát tudjuk megkeresni a kérdés tisztázása érdekében.

Mit adjunk be a bíróságra? A végrehajtási lapra és a külföldi döntésre nem EU-s országok döntéseinek végrehajtásakor is általánosságban szükség lesz, az EU-s rendeletekben lévő tanúsítványokra viszont értelemszerűen nem. Az esetleges további iratokat (ha van) az adott egyezmény fogja részletezni (pl. fordítás szükségessége). A bíróság munkáját segítendő, itt is érdemes egy kísérőlevelet írni, amelyben összefoglaljuk a kérelmünket és annak alapját.

Választottbírósági ítéletek

A korábbiak során csak a hagyományos külföldi bírósági döntésekről volt szó, de mi a helyzet a külföldi választottbírósági döntésekkel?

A választottbírósági eljárások népszerűsítése mellett szóló egyik legfontosabb érv éppen annak könnyebb végrehajthatósága. A választottbírósági döntések ugyanis szinte globálisan érvényesíthetőek a New York-i Egyezmény alapján, amelynek jelenleg 168 ország tagja – számos olyan is, akikről talán nem is gondoltuk volna, mint amilyenek az afrikai országok vagy az offshore paradicsomok országai.

A végrehajtás kezdeményezésekor a magyar bíróságnak a végrehajtási lapon és a külföldi döntésen túl, azt a megállapodást (szerződést) is be kell nyújtanunk, amelyben a választottbírósági eljárásra vonatkozó kikötés szerepel. Ennél az eljárásnál továbbá nem opcionális a fordítás, ha a döntés nem magyar nyelven íródott, kötelező lefordíttatni. Végezetül, itt is javasolt egy kísérőlevél, hiszen az a bíróság munkáját segíti.

***

A külföldi döntések végrehajtóságának vizsgálata, ahogy írtuk, nemperes eljárásban zajlik és a magyar bíróság főszabály szerint iratok alapján dönt. Ez nem jelent azonban automatikus zöld utat a végrehajthatóság felé.

Komplexebb jogvitáknál gyakran előfordul, hogy az ellenérdekű fél még akkor is vitatja a döntést, amikor a külföldi bíróság (vagy választottbíróság) előtt már elveszítette az ügyét. Ilyen esetben reálisan számolni lehet azzal, hogy a végrehajthatóság vizsgálata során is mindent el fog követni annak érdekében, hogy meggyőze a magyar bíróságot arról, hogy a külföldi döntés nem végrehajtható. Ezért, mielőtt belevágunk az eljárásba, érdemes ügyvéddel egyeztetni.




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

AB: alaptörvény-ellenes a konfiskáló jellegű telekadó

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, megsemmisítette és elrendelte az alkalmazási tilalmát az Újszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 17/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésének „a II. körzetben: 240,- Ft/m2” szövegrészét.

2021. szeptember 22.

Első Magyar Jogi Könyvszalon – élmények a stand másik oldaláról

2021. szeptember 18-án az impozáns Károlyi-Csekonics-palota adott otthont a Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság közös szervezésében francia mintára megrendezett Első Magyar Jogi Könyvszalonnak, a hazai jogi szakirodalom nagyszabású seregszemléjének. A Wolters Kluwer Hungary Kft. is képviseltette magát az eseményen – így láttuk e napot belülről.

2021. szeptember 22.

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések összeállítására irányadó követelmények – 1. rész

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is.