Moszkva nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát
Oroszország nem ismeri el a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
Bejegyzések joghatóság címkével
A közintézmények határon átnyúló tartási követelésének joghatósági dilemmái
A 4/2009/EK tanácsi rendelet új alapokra helyezte az Európai Unión belüli tartásdíjigény-érvényesítést. A tartásdíjigények határon átívelő érvényesítésének szabályai között több értelmezési kérdést vetett fel a közintézmények igényérvényesítése. A probléma végére a rendelet hatálybalépése után közel tíz évvel később az Európai Unió Bírósága tett pontot a Landkreis Harburg-ítélettel: a Bíróság az ügyben arra a kérdésre kereste a választ, hogy a jogosult szokásos tartózkodási helyén alapuló joghatósági szabályra hivatkozhat-e olyan közintézmény, amelyre az eredeti jogosult tartási igénye törvény erejénél fogva szállt át. Az ügy egyik érdekessége, hogy a Bíróság 2004-ben a Blijdenstein-ítélettel már adott választ erre a kérdésre: akkor az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény 5. cikk 2. pontjában foglalt rendelkezést értelmezte ugyanebből az aspektusból, a 4/2009/EK rendelet által teremtett új jogi környezetben ugyanakkor szükségessé vált a Blijdenstein-döntésben adott válasz fenntarthatóságának vizsgálata.
Az Nmjtv. a bírósági gyakorlatban – Joghatósági kérdések
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a nemzetközi magánjogi törvénnyel kapcsolatos bírói gyakorlat vizsgálatára. Cikkünk első részében a joghatósággal kapcsolatos megállapításokat vesszük górcső alá.
A Róma I. rendelet megalkotásának okai, a fórumválogatás
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Dr. Palásti Gábor által írt Nagykommentár a Róma I. rendelethez c. mű a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Róma I.) szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül a jogszabály szerkezetét követve. Az alábbiakban a nagykommentár bevezetőjének a rendelet megalkotásának okairól szóló részletét olvashatják el.
Főbb jogforrások és ezek egymáshoz való viszonya
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Bereczki Ildikó által írt Gyermeki jogok a szülői felelősségről szóló nemzetközi magánjogi szabályozás perspektívájából című kiadvány gyermekjogi, nemzetközi, valamint európai uniós jogi szempontból is egyaránt rendkívül időszerű. A gyermeki jogok kibontakozását mutatja be és a szülői felelősségről szóló nemzetközi családjogi szabályozásba, illetve ezen keresztül a joggyakorlatba való beintegrálódását járja körül tudományos igénnyel, ugyanakkor gyakorlati megközelítésben – a hazai jogirodalomban hiánypótló jelleggel – átfogó képet nyújtva e komplex témakörről. Az alábbiakban a kiadványnak a „Főbb jogforrások és ezek egymáshoz való viszonya” cím alatti magyarázatát olvashatják.
Pert nyertünk külföldön – hogyan szerezzünk a döntésnek érvényt Magyarországon?
Hazánk számos EU-s, illetve nemzetközi egyezménynek részese, így a külföldi határozatokat ezek tükrében lehet végrehajtani itthon. Nézzük melyek ezek és mik a főbb szabályok – a cikkünkben ugyanakkor csak a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott döntésekről lesz szó.
Fogyasztónak minősül a profi pókerjátékos?
Az EUB-nak arról kellett döntenie, hogy fogyasztónak minősül-e a napi szinten pókert játszó profi játékos, aki megélhetését a játékból biztosítja.
Módosulnak a polgári peres ÁNYK űrlapok
A nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perek 2021. január 1- től elsőfokon kizárólag a törvényszéken indíthatók meg.
Újabb holokausztper kezdődik az USA-ban
A felperesek szerint Magyarország és Németország jogellenesen vette el a zsidó állampolgáraik vagyonát a második világháború alatt. Az USA, illetve Magyarország és Németország szerint az amerikai bíróságoknak nincs joghatóságuk az ügyben.
A Házassági Vagyonjogi Rendelet
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a nemzetközi magánjogról című kiadvány a nemzetközi magánjog egészét átfogó jogszabálymagyarázat, mely a nemzetközi magánjogról szóló törvényt részletesen és tematikusan elemzi, együttesen a szabályozás gerincét adó uniós jogi aktusokkal és a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, valamint a kapcsolódó joggyakorlattal. Az alábbiakban a magyarázatnak a családi viszonyokkal foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a Házassági Vagyonjogi Rendelet alapvonásairól, hatályáról és annak fogalmi készletéről. A fejezet szerzője dr. Szeibert Orsolya.