A földforgalmi törvény alulnézetben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A laikus igencsak kapkodta a fejét, amikor termőföldügyekben a Kormány és az Országgyűlés „kitermelte” az Európai Unió által tovább már nem halasztható jogszabályokat és ezek olvasásába kezdett. Először összeszedett vagy 9 törvényt és két-három kisebb kaliberű jogszabályt, és miután azok áttanulmányozása folytán még tudatlanabb maradt, nekilátott a Legfelsőbb Bíróság (ma: Kúria) döntvényeinek. Ezek alapján megkísérelte a lehetetlent: kibogozni, vajon ma Magyarországon, az EU tagjaként milyenek a földjogi viszonyok, a polgár e szövevényben hol foglalhat helyet, hogyan léphet be a földpiacra, kaphat-e és ha igen, milyen feltételekkel támogatást stb. Természetesen azt is igyekezett tisztázni, vajon ezek a jogi termékek mikor léptek hatályba, a már megszerzett földekre mennyiben kell azokat alkalmazni.

Mivel a hosszas tanulmányozást követően sem jutott eredményre, felhagyott a bonyolult, nehézkesen érhető szövegek bogarászásával, és bekopogott az Európa-hírű tudományegyetem jogi karára. Ám ott sem járt különösebb eredménnyel; azt ajánlották neki, hogy keresse fel valamelyik mezőgazdasági szakigazgatási szervet, ott kérjen tájékoztatást. Ezzel betelt a pohár. Dzsungelharcosunk a továbbiakban messze elkerülte a jog birodalmát és végérvényesen beszüntette az internetes jogi kutakodást. 


Az ilyen helyzetek tömeges előfordulásának jövőbeni megszüntetése végett kell fellépnünk és szükséges bemutatnunk egyszerűbb és érthetőbb formában – alámerülve a jogalkalmazás mélységeibe – hogyan is áll jelenleg földjogi szabályozásunk. Elöljáróban leszögezendő: nem terjed ki a földforgalmi törvény hatálya a törvényes öröklésre (ideértve az osztályos egyezséget is), a kisajátítás folytán csereingatlan szerzésére, a közérdekű adásvételre, a kárpótlási célú termőföld árverésére (ilyen már nincs) és a Nemzeti Földalap földügyleteire.

1/ Ügyleti korlátok, tilalmak:

Adásvétel: hatósági jóváhagyáshoz kötött (kivételek:, állam földszerzése, állam, illetve önkormányzat földeladása, közeli hozzátartozók szerződése, valamint földnek támogatás feltételeként más földműves részére történő eladása)

Csere: az ügy tárgya csak földek kölcsönös átruházása lehet, emellett az egyik elcserélendő föld az azt szerző partnernek már tulajdonában lévő földjével azonos településen fekszik, vagy a cserepartnerek egyike helyben lakó, vagy egyikük lakóhelye vagy üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási (külterületi) határa a cserélendő föld településének közigazgatási határától közúton vagy bárki által használt magánúton legfeljebb 20 km-re van. Ez a megszorított ügyletfajta is hatósági jóváhagyáshoz kötött.

Ajándék: csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye (pl. püspökség), önkormányzat és állam javára köthető hatósági jóváhagyás nélkül.

Tartási, életjáradéki, gondozási szerződés: állam korlátlanul, települési önkormányzat, bank bizonyos feltételekkel, bevett egyház, annak belső egyházi jogi személye – hatósági jóváhagyás nélkül

Végintézkedésen alapuló öröklés: állam korlátlanul, települési önkormányzat és bank (bizonyos speciális feltételekkel), bevett egyház, annak belső egyházi jogi személye – jóváhagyás nélkül

Közös tulajdon megszüntetése: bármely tulajdonostárs megszerezheti – hatósági beavatkozás nélkül – a tulajdonostárs(ak) illetőségét hatósági beavatkozás nélkül.

Apport: erről a törvény elfeledkezett, de nyilvánvaló a tilalom.

Eredeti állapot visszaállítása: szintén nincs törvényi rendelkezés, értelmezésem szerint viszont, ha földet olyan személy kapná vissza, aki (amely) tilalom alá esik vagy szerzése („visszaszerzése”) korlátozott, a bíróság ezt a megoldást nem alkalmazhatja. (A rendszerváltás előtt ezzel ellentétes bírói állásfoglalással is találkoztunk – ld lakástulajdon-szerzési korlátozás).

2/ Jogalanyiság korlátozása illetve kizárása:

Belföldi természetes személy: földet szerezhet a területnagyságot illető korlátozásokkal

Külföldi természetes személy: csak EU polgár szerezhet földet Magyarországon a föld- és birtokszerzési korlát betartásával.

Belföldi jogi személy: csak az állam, önkormányzat, bevett egyház, belső egyházi jogi személy és jelzálog-hitelintézet lehet földszerző.

Tanulmányok az új Polgári Törvénykönyvhöz

A tanulmányok rávilágítanak a törvénykönyv megalkotásának hátterére, felvázolják a lehetséges megoldási lehetőségeket, a végül választott szabályozás koncepcionális indokait, adott esetben kritikailag is értékelve a törvény rendelkezéseit. A kötet tizennégy tanulmányt tartalmaz.

Bővebb információ és megrendelés itt

3/ Megszerezhető terület:

Földműves vagy földművesnek nem minősülő közeli hozzátartozó EU polgár 300 hektár (földszerzési maximum). Ebbe beszámítandó a tulajdon, a haszonélvezet, és a művelés alól kivett alrészlet. Közös tulajdoni illetőség (a törvényben helytelenül ez „részarányként” szerepel) megszerzése legfeljebb 6000 aranyakorona-értékig terjedhet (földszerzési maximum).

Földműves és mezőgazdasági termelőszervezet birtokában maximum 1200 hektár lehet (birtokszerzési maximum)

Jól elkülöníthető e körben a birtok (amely pl. a haszonbérelt földeket is magába foglalja) és a tulajdon.

Állattartó telep üzemeltetője: 1800 hektárig birtokolhat (speciális birtokmaximum)

Vetőmagelőállító: 1800 hektár (speciális birtokmaximum)

Állam, bevett egyház, egyház belső jogi személye, jelzálog-hitelintézet, települési (kerületi) önkormányzat esetében nincs sem földszerzési, sem birtokmaximum.

Földművesnek nem minősülő EU polgár (a törvény notóriusan: tagállami állampolgárnak nevezi): 1 hektár földet szerezhet (beleszámít a tulajdonában és birtokában lévő föld és az azzal egy helyrajzi számon felvett művelés alól kivett alrészlet is).

4/ További piacforgalmi korlátozás: az elővásárlási jog

Ha tovább folytatjuk a törvény vizsgálatát, újabb ingatlanforgalmi korlátozásba, az elővásárlási jogba ütközünk. Már a korábbi földtörvény (közismert nevén: a termőföld-törvény) is igyekezett ezzel a jogi eszközzel korlátozni a forgalmat, és ez a korlátozás fokozatosan szigorodott, ezzel is védve a magyar földet a spekulánsoktól, külföldiektől, a „zöldbáróktól”, valamint a banktőke behatolásától. A jelenlegi szabályozás lényeges elemei a következők:

a) Az elővásárlási jog csak az esetben gyakorolható, ha az ún. kívülálló (egy vevőjelölt) megállapodik a földtulajdonossal az adásvétel lényeges tartalmában.

b) Amennyiben a kívülálló több földet együttesen kíván megvenni, azokat mint dologegyüttest kell kezelni, és az elővásárlásra jogosultak is csak együttesen vásárolhatnak, külön-külön erre nincs lehetőség (ezen még jelenleg vita van).

c) Mivel a földforgalmi törvény nagymértékben kibővítette az elővásárlásra jogosultak körét, változatlanul kénytelen volt fenntartani az ún. „kifüggesztési” eljárást (amelyet 2002-től alkalmaznak).

d) Nincs elővásárlási jog az alábbi esetekben:

-közeli hozzátartozók adásvétele,

-földnek állami, ill. EU-s támogatás feltételeként más földműves részére eladása,

-tulajdonostársak közötti adásvétel (közös tulajdoni illetőség megváltása),

-települési (kerületi) önkormányzat településfejlesztési célú adásvétele.

e) Az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:

ea) Magyar Állam (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján kerül sor a jog gyakorlására),

eb) a földet használó az a földműves, aki legalább 3 éve használja a földet és (az alábbi sorrendben):

-helyben lakó szomszéd (azaz: szomszédos föld használója vagy tulajdonosa),

-helyben lakó,

-lakóhelye vagy mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a föld szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km-re található,

ec) helyben lakó szomszéd földműves [ez abban különbözik az eb) pont alattitól, hogy nem használója a megvenni kívánt földnek],

ed) helyben lakó földműves,

ee) olyan földműves, aki az előző eb) pont alatti utolsó bekezdésben írtaknak megfelel,

ef) végül az ec)-ed)-ee) alatti személyeket megelőzi szántó, rét, legelő, fásított terület esetén az a földműves, aki az elővásárlási jog gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet és a vétel célja a takarmányozás biztosítása, és az a földműves is ide tartozik, aki „földrajzi árujelzéssel ellátott terméket állít elő”.

f) A közös tulajdonban álló föld megvásárlási szándéka esetén elsőbbséget élvez(nek) az eb)-ef) alatt megjelölt földművesekkel szemben a földműves tulajdonostárs(ak).

Hogy a jogszerű megvalósítás még nehezebb legyen, a törvény sorrendet állít fel a földet nem használó ec)-ef) alatti földművesek körében: első helyen áll a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, őt követi a fiatal földműves, és az utolsó helyre szorult a pályakezdő gazdálkodó.ű

Kommentár a munka törvénykönyvéhez

A Kommentár új kiadása elsősorban az új Ptk. hatálybalépéséhez, illetve az Mt. ehhez igazodó módosításához kapcsolódó változásokat dolgozza fel. Elméleti és gyakorlati szempontból részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, figyelemmel azok sajátos munkajogi tartalmára.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

6/ Korlátozások a földhasználat területén

A föld használata, hasznosítása, művelése több jogcímen valósítható meg (uratlan föld ma Magyarországon nem lehet – legalábbis kívánalmi szinten): haszonélvezeti jog, használat joga (ezek az ún. dologi jogok), a haszonbérlet, felesbérlet, részesművelés és szívességi használat (ezek gyűjtőneve: földhasználati jogosultságok).

A haszonélvezeti jog (ideértve a nem gyakori használat jogát is) nem csupán törvény alapján, hanem szerződéssel is létrehozható. Ezt a lehetőséget ragadták meg a külföldiek (főleg osztrák befektetők), ugyanis miután bevezették a külföldiek földszerzési tilalmát, haszonélvezeti jogot alapítottak számos nyugat-dunántúli birtokra azzal a feltevéssel, hogy ha az Európai Unió megszünteti a Magyarországnak nyújtott földvásárlási kedvezményt, úgy tulajdonosokká válhatnak. Ezt észlelte a jogalkotó és külön törvényt hoztak az ilyen földszerzések kiiktatására.

Jelenleg haszonélvezeti jogot, használat jogát termőföldön csak közeli hozzátartozók alapíthatnak, és ez nem lehet „holtig tartó”, a maximális időtartam 20 év. A haszonélvezeti jog megszerzésének határaira a földszerzési és a birtokmaximum szabályai alkalmazandók.

Kimondható, hogy – bizonyos kivételekkel – földhasználati jogosultságot csak földműves és mezőgazdasági termelőszervezet (szövetkezet, kft., bt., kkt., nyrt. nem!) szerezhet. A mértékre a földszerzési és birtokszerzési maximumra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, továbbá haszonbérleti szerződés határozott időtartamra (minimum egy, maximum 20 év) köthető.

Mivel azonban a földek esetében a földhasználati jogosultságok piaci értékkel bírnak, e területen is szigorú korlátozásokat kellett bevezetni (előhaszonbérleti jog), és ennek megfelelően sorrendet állítottak fel (előhaszonbérleti jogosultak):

a) a helyben lakó volt haszonbérlő földműves, vele egy sorban a helyi illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet vagy az földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet, akinek (amelynek) lakóhelye, mezőgazdasági üzemközpontja a fentiekben már rögzített 20 km-es határon belül található,

b) a helyben lakó szomszéd földműves,

c) a helyben lakó – nem szomszéd – földműves,

d) az olyan földműves, akinek lakóhelye vagy mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve az előzőekben említett 20 km-es határon belül fekszik,

e) helybeli illetőségű szomszédos mezőgazdasági termelőszervezet,

f) helybeli illetőségű – nem szomszéd – mezőgazdasági termelőszervezet,

g) az olyan mezőgazdasági termelőszervezet, melynek mezőgazdasági üzemközpontja a d) alatti feltételeknek megfelel,

h) a közös tulajdon esetében a földműves tulajdonostárs első helyen áll az előhaszonbérleti jogosultak között,

i) itt is érvényesül a családi gazdálkodó (családi gazdálkodás tagja), fiatal földműves, pályakezdő földműves sorrend,

j) a korábban fennálló haszonbérletek lejártának meghosszabbítása esetén – a jelenlegi szabályozás szerint – alkalmazni kell az előhaszonbérleti szigorításokat, tehát a „kifüggesztési eljárást” meg kell indítani.

Mindezeken túlmenően még számos részletszabályt találhatunk a törvényekben, amelyek közzétételére helyhiány miatt nem kerülhetett sor. Mivel pedig azok szövegezése igen nehézkes, számos átfedéssel, visszautalással, paragrafusok ömlesztésével, nehezen értelmezhető körmondatokkal terhes, azt tanácsoljuk laikus barátainknak: forduljanak olyan ügyvédhez, aki egyrészt képes értelmezni és a gyakorlatba ültetni az egyes rendelkezéseket, másrészt egy földügyletet végig tud vezetni a hatósági tekervények tengerén és a tulajdonjog a használati jogosultság a nyilvántartásban bejegyzésre kerül.

Phd. dr. Matúz György ügyvéd


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Fókuszban a kiberbiztonság és a kibercsalások elleni védekezés

Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.

2024. június 25.

Egy éves az építményi jog – mik a tapasztalatok?

Egy évvel ezelőtt, 2023. június 24-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv új fejezete, amely az építményi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Dr. Kiss Dávid ügyvéd segítségével megnéztük, hogy egy év alatt miként alakult ennek az új jogintézménynek az alkalmazása, miként viszonyulnak hozzá a hatóságok és milyen értelmezési kérdések merültek fel az alkalmazás során, valamint összeszedtünk, hogy a különböző jogszabályok milyen bizonytalanságokat tartalmaznak és milyen előnyöket biztosítanak az építményi jog alkalmazása esetén.