MÜK: a kioktatási kötelezettség korlátai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A MÜK elnöksége 2/2014. 11. 03. számú Szakmai Álláspont néven elfogadta a szakmai bizottság előterjesztését a szerződésszerkesztő ügyvédnek a szerződéshez kapcsolódó illeték- és adókövetkezményekről történő tájékoztatási kötelezettségéről.


A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöksége 2014. november 3-ai ülésén megvitatta és a 2/2014. 11. 03. számú Szakmai Álláspontként elfogadta a szakmai bizottság előterjesztését a szerződésszerkesztő ügyvédnek a szerződéshez kapcsolódó illeték- és adókövetkezményekről történő tájékoztatási kötelezettségéről.

A nem kötelező álláspont szövege a következő:

1. Az okiratszerkesztéssel összefüggésben általában kötelezően elvárható – adó- és illetékkötelezettséggel összefüggő – ügyvédi tájékoztatásnak igazolható módon ki kell terjednie – még az adó és illetékjog kiváltását megelőzően – a jogügylethez, jognyilatkozathoz kapcsolódó adónemekre, az adó- és illetékkedvezmény igénybevehetőségére, az ezzel kapcsolatos eljárásra és határidőkre, de kifejezetten erre vonatkozó megbízás hiányában nem kell kiterjednie az adó és illeték mértékére, továbbá a kifejezetten adótanácsadó feladatkörébe tartozó tevékenységre, adó-optimalizációra.

2. Általában nem tesz eleget az okiratszerkesztő ügyvéd az Ütv.-ből fakadó kötelezettségeinek, ha az általa szerkesztett szerződésben vagy más jognyilatkozatban mindössze formálisan arra utal, hogy „az adó és illetékekre vonatkozó kioktatást a felek tudomásul vették”. Ennek oka, hogy bár különbséget kell tenni az adótanácsadói és az okiratszerkesztő ügyvédi feladatok között, de – különösen akkor, ha nincs, vagy erre nem tér ki a külön írásba foglalt, tárgyra vonatkozóan pontosabb eligazítást nyújtó ügyvédi megbízási szerződés –, szerződéses korlátozás hiányában érvényesülni fog az ügyvédi hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 6. fejezet 1. pontja és a 7. fejezet 5. pontja, miszerint az ügyvéd a megbízás során köteles megbízóját kioktatni a szerződéssel kapcsolatos minden lényeges körülményről és feltételről.

3. A részletes tájékoztatás ennek megfelelően elsősorban abban az esetben maradhat el,
– ha a megbízási szerződésben vagy másutt a figyelemfelhívás kellően részletezett és figyelemfelkeltő, a megbízás ellátását ezen a téren kizáró rendelkezést tartalmaz;
– a konkrét ügy tényállásától függően, ha a megbízás kifejezetten és félreérthetetlenül kizárólag okiratszerkesztésre vonatkozik (ebben az esetben a megbízás tárgyához kapcsolódóan ezáltal is teljesülhet az Etikai Szabályzat 7. fejezet 5. pontjában írt követelmény);
– ha a megbízó az okiratszerkesztéssel összefüggő ügylethez kapcsolódó adó- és illeték vonatkozásában más szakértőt vett igénybe vagy maga is adózás illetve illeték területén működő szakember (szakcég), különösen, ha erre tekintettel kifejezett nyilatkozatával lemond a tájékoztatásról;
– ha az okirathoz kizárólag egyszerű, széles körben közismert közteherviselési kötelezettség társul.

A szakmai álláspont részletes indokolása itt található: http://magyarugyvedikamara.hu/tart/farticle/43/705/1

Forrás: BÜK Hírlevél – 318. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.