Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az utóbbi időben számos sajtóhír jelent meg arról, hogy a házassági bontóperekben és a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perekben a felek kiskorú gyermekei értesítést kapnak a bíróságoktól, hogy elmondhatják véleményüket a szüleik között folyamatban lévő perben. A szabályozás hátteréről és összefüggéseiről Dr. Wopera Zsuzsa szakértőnk ad tájékoztatást.
1. Milyen változás következett be a gyermek meghallgatása, véleményének megismerésére irányuló értesítést érintő szabályozásban?
A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény 2022. augusztus 1-je hatálybalépéssel kiegészítette a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 4:171. § (4) bekezdését, ami a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti perben a gyermek meghallgatásának kérdését rendezte.
A 2022. augusztus 1-jén hatályba lépett szabályozás szerint „A bíróságnak az eljárása során – elháríthatatlan akadály esetét kivéve – mindkét szülőt meg kell hallgatnia és értesítenie kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről. Ha a gyermek a meghallgatását maga kéri, vagy ha azt a bíróság kérelem hiányában is indokoltnak tartja, a bíróság a gyermeket közvetlenül vagy szakértő útján meghallgatja. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti.” (Ptk. 4:171. § (4) bekezdés)
Fontos kiemelni, hogy a 2022. augusztus 1-jén hatályba lépett kiegészítés a korábbi, a 2014. márciusától hatályos szabályok szerinti, a gyermek meghallgatására vonatkozó rendelkezés mellett, azzal azonos szakaszban megállapította a bíróság azon kötelezettségét, hogy értesítse az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről. Ezzel lényegében nem változtatott a gyermek meghallgatásának eddigi szabályozásán, csak a gyermek véleménye becsatornázásának ténylegessé tétele érdekében előírja a bíróság értesítési kötegezettségét, hogy a gyermek egyáltalán tudjon arról, hogy elmondhatja, vagy más módon kifejezheti az eljárás során a véleményét, ha erről a lehetőségről a szülei nem tájékoztatják.
2. Akkor, ha jól értjük, ez azt jelenti, hogy a 2022. augusztus 1-jén hatályba lépett módosítás nem a gyermek meghallgatására vonatkozó szabályokon változtatott?
Egyértelműen különbséget kell tennünk a Ptk.-ban eddig is meglévő, és a 2021. évi LXII. törvény által bevezetett módosítással nem érintett, a gyermek meghallgatására vonatkozó rendelkezések és a 2022. augusztus 1-jén hatályba lépett, az ítélőképes gyermek nyilatkozattételének lehetőségéről történő értesítés között. Mind a jelenlegi, mind a korábban hatályos szabályozás szerint, ha a gyermek maga kéri, akkor a bíróság köteles őt akár közvetlenül, akár szakértő útján meghallgatni, továbbá abban az esetben is kötelező a gyermek meghallgatása, ha azt a bíróság a per körülményeire tekintettel, a hivatalbóli bizonyítás lehetőségével élve, indokoltnak tartja. A bíróság 2022. augusztus 1-jén hatályba lépett értesítési kötelezettsége nem arról szól, hogy elrendeli a gyermek meghallgatását, hanem arról, hogy a bíróság értesíti az ítélőképes gyermeket, hogy, ha szeretné, valamilyen formában kifejezheti a véleményét az eljárás során.
A szabályozás egyébként rugalmas, mert a bíróságra bízza, hogy az elsőfok eljárás mely szakaszában értesíti a gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről. Indokolt lehet a szülők nyilatkozatainak beszerzését követően értesíteni a gyermeket, mert a szülők információkkal szolgálhatnak pl. a gyermek ítélőképessége megítéléséhez.
3. Hogyan fejezheti ki a gyermek a véleményét a bíróság felhívására és jelent-e ez számára bármiféle kötelezettséget?
Nagyon fontos kihangsúlyoznunk, ahogyan az a Ptk. 4:171. § (4) bekezdésének szóhasználatából is egyértelműen kitűnik, hogy a 2022. augusztus 1-jén hatályba lépett szabályozás lehetőséget teremt a gyermek számára a véleménye kifejtésére és nem kötelezettséget. A szabályozás egyértelműen a gyermek jogait erősíti, hiszen az ő sorsát is érintő kérdésben fog döntést hozni a bíróság, amely során, akár házassági bontóperben hozott döntésről, akár a szülői felügyelet gyakorlásának rendezéséről van szó, a gyermek mindenek felett álló érdeke kell, hogy érvényesüljön. A gyermek számára is fontos, hogy elmondhassa vagy más módon kifejezhesse az érzéseit, gondolatait.
A bíróság a gyermeknek küldött értesítésben tájékoztatja a gyermeket arról, hogy különböző formában fejezheti ki a véleményét. Megteheti ezt írásban, bármilyen elektronikus üzenet formájában, video üzenetben vagy rajzzal is kifejezheti, amelyet, szülei segítségével vagy akár önállóan, elektronikus úton is eljuttathat a bírósághoz, azaz nem kell megjelennie a bíróság előtt. Az elektronikus kommunikációs csatornák használata a Z generációhoz tartozó gyermekek számára már természetes. Az eddigi, rendelkezésünkre álló tapasztalatok alapján a gyermekek kifejezetten aktívak, sokan élnek az elektronikus úton történő véleménynyilvánítás lehetőségével.
4. Hány éves kortól kell értesíteni a gyermeket a véleménynyilvánítás lehetőségéről?
A Ptk., követve a releváns nemzetközi egyezmények és uniós jogi jogforrások rendelkezéseit, az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleménynyilvánítási lehetőségét kívánja biztosítani. Emlékeztetünk arra, hogy a Ptk. Családjogi Könyvének egyik alapelvi jelentőségű rendelkezése a gyermek bevonása az őt érintő döntésekbe, amely szerint „a szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.” [Ptk. 4:148. §]
Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az irányadó nemzetközi és magyar joggyakorlat alapján az „ítélőképesség” nem köthető életkorhoz. A gyermek ítélőképességének meglétét a bíróságnak minden esetben egyedileg kell vizsgálnia, ennek során az életkor nem döntő tényező. (BH2019. 298.) Németországban évtizedek óta töretlenül érvényesülő gyakorlat, hogy a 3-4 éves gyermek „véleményét” is kikéri a bíróság.
Személyes véleményem szerint a 3 éves kor alatti gyermekek értesítésétől el lehet tekinteni, hacsak nem merül fel olyan adat a perben, amely arra utal, hogy a 3 év alatti gyermek is rendelkezik ítélőképességgel. Tudomásom szerint a bíróságok korcsoportok szerint eltérő tartalmú értesítéseket küldenek ki, mást pl. a 3-6, 7-10, 11-14 éves kor közötti gyermekeknek. Indokolt lehet a bírósági értesítések szövegezésének egységesítése pszichológus szakértők bevonásával, hogy az kellően „gyermekbarát” legyen.
5. Milyen nemzetközi, illetve európai uniós háttere van a gyermek véleménye megismerésének és miért éppen most került sor a Ptk. 4:171. § (4) bekezdés kiegészítésére?
Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznunk, hogy gyermek értesítésének kötelezettsége a nyilatkozattétel lehetőségéről a Gyermek jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezménynek (Gyermekjogi Egyezmény) való megfelelést is erősíti, amely a 1991 óta a magyar jogrendszer része, azt az 1991. évi LXIV. törvény hirdette ki. A Gyermekjogi Egyezmény 12. cikke szerint „1. Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni. Ebből a célból nevezetesen lehetőséget kell adni a gyermeknek arra, hogy bármely olyan bírói vagy közigazgatási eljárásban, amelyben érdekelt, közvetlenül vagy képviselője, illetőleg arra alkalmas szerv útján, a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak megfelelően meghallgassák.”
Fontos, hogy ezt a szempontot minden más előtt hangsúlyozzuk, mert itt egy gyermekjog hatékonyabbá tételéről van szó. Sajnálom, hogy ez a szempont a sajtóhírekben megjelenő kritikus hangok mellett kifejezetten elsikkad, pedig nemcsak a jogász, hanem a pszichológus és más válással foglalkozó szakértők is ismerik a Gyermekjogi Egyezmény idézett rendelkezéseit.
Másfelől a Ptk. kiegészítése a 2022. augusztus 1-jétől alkalmazandó, a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, a Tanács 2019/1111/EU rendeletéhez (Brüsszel IIb rendelet) igazodik. A Brüsszel IIb rendelet, követve elődje, a 2201/2003/EK rendeletnek a gyermek vélemény-nyilvánításával kapcsolatos szabályozási koncepcióját nagy hangsúlyt helyez erre a kérdésre. A Brüsszel IIb rendelet 21. cikke szerint a rendelet tárgyi hatálya alá tartozó szülői felelősséget érintő ügyekben az ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek valódi és tényleges lehetőséget kell biztosítani véleménye szabad kifejezésére, véleményét pedig korára és érettségi fokára figyelemmel kellően tekintetbe kell venni. Ha a bíróság nem biztosít lehetőséget az ítélőképes gyermek véleményének kifejezésére, az, az így meghozott határozat külföldön történő elismerésének megtagadását eredményezheti. A szülői felelősség tárgyában hozott határozatok más tagállambeli elismerésére és végrehajtására irányuló kérelemhez ugyanis csatolni kell egy tanúsítványt, amelyen a bíróságnak meg kell jelölnie, hogy volt-e az eljárásban ítélőképessége birtokában lévő gyermek, és ha igen, valódi és tényleges lehetőséget kapott-e arra, hogy az eljárásban kifejezhesse a véleményét, ha nem, mi volt annak az oka.
Kiemelendő, hogy a tanúsítvány kiállítása nemcsak olyan ügyekben szükséges, amelyek már az eljárás idején is külföldi elemet tartalmaztak, azaz határon átnyúlóak voltak. Egy nemzetközi elemmel korábban egyáltalán nem rendelkező ügyben is bármikor előfordulhat, hogy szükségessé válhat egy magyar bírósági határozat más országban történő elismerése vagy végrehajtása, például, ha az a szülő, aki a bíróság ítélete alapján a kizárólagos felügyeleti jogokat gyakorolja, külföldre költözik munkavállalás céljából. De sajnos arra is volt példa a közelmúltban, hogy a magyar bíróság által jóváhagyott egyezséget sem ismerték el Németországban, mert a bíróság nem adott lehetőséget az 5 és 7 éves gyermekek véleménynyilvánítására a magyarországi eljárás során. Az ilyen helyzeteket mindenképpen el kell kerülni, ezt is szolgálja a Ptk. 4:171. § (4) bekezdésének kiegészítése.
A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy valamelyik fél a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni, esetleg szerződésen kívül kárt okoz, amire tekintettel a másik fél a tartozás kiegyenlítésére jogi lépésekhez kénytelen folyamodni. A pénztartozások esetében a fizetési meghagyásos eljárás hatékony eszközként szolgáltathat a teljesítés előlendítése érdekében.
E heti összeállításunkban a kormányzati igazgatási szünetről, a DÁP tv. végrehajtási rendeleteiről, egy földforgalmi ügyben született jogegységi határozatról és az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének a kihirdetéséről olvashatnak. A 2024/109–111. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
„A munkáltató minden, a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás jogát megszerzi, a jogszerzés ellenértékét a munkavállaló alapbére tartalmazza.” Sokak számára ismerős lehet ez a mondat. Rövid, nem vet fel további kérdéseket, mindenki ezt használja, eddig sem volt ebből jogvita és hasonló érvek sorakoztathatók fel mellette, de vajon tényleg jó ez így? A válasz az, hogy nem, de van megoldás.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
