A gyermekbarát igazságszolgáltatás kialakulása és fejlődése a nemzetközi jogalkotásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyermeki jogok megjelenése a nemzetközi jogban magával hozta a változást az alapvető jogok, a munkajog és az igazságszolgáltatás területén is. Az alapvető jogok specializálódása mellett megjelent az igény a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek iránti érzékenyítésre. A Gyermekek Jogairól szóló New York-i Egyezmény (Egyezmény) már részletesen beszél az igazságszolgáltatás látókörébe került gyermek specializált jogairól, legyen az elkövető vagy áldozat.

 

Az ENSZ fiatalkorúak igazságszolgáltatására vonatkozó szabályrendszerének négy pillére

Európai viszonylatban is kiemelt és aktuális téma a gyermekbarát igazságszolgáltatás, mely csak akkor lehet gyermekbarát, ha az eljárásban a gyermek jogai érvényesülnek. Az állam védelmi kötelezettségét alapozza meg maga a gyermekkor, megköveteli a különleges garanciák érvényesülését. Ezen különleges garanciáknak minden gyermekkel szemben, minden eljárásban érvényesülnie kell. Minden körülmények között ügyelni kell arra, hogy a döntéseket és az intézkedéseket a gyermek legfőbb érdeke vezesse, az eljárások alatt elsődlegesnek gyermek voltukat kell tekinteni. Mivel a gyermeki jog alapvető jog, ezért azt biztosítani kell az igazságszolgáltatásban minden gyermeknek, függetlenül perbeli pozíciójától.

Az egyik legfőbb intézkedés az igazságszolgáltatás gyermekbarát jellegének erősítése, a gyermek legfőbb érdekének szem előtt tartása mellett az eljárás igazságos és gyors lefolytatása.

A gyermekközpontú igazságszolgáltatás alapja a fair eljárás, melyben a gyermeket a lehető legteljesebb körű és érettségének megfelelően érthető tájékoztatás illeti meg, az eljárás menetéről, az őt megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről, valamint az eljárás céljáról. A gyermek az eljárás teljes menete alatt jogosult a szakmai segítségre és a támogatásra.

Az ENSZ Közgyűlése az Egyezményben foglalt alapvető gyermeki jogok hatékonyabb megvalósulás érdekében alkotta meg a 1985-ben a Pekingi Szabályokat, 1990-ben a Havannai Szabályokat, a Rijádi Iránymutatásokat és a Tokiói szabályokat, melyek az ENSZ fiatalkorúak igazságszolgáltatására vonatkozó szabályrendszerének négy pillérét képezik.

„Pekingi Szabályok” – a fiatalkorúak igazságszolgáltatásában alkalmazandó általános minimumkövetelményekről szóló 1985. november 29-én kelt 40/33-as ENSZ közgyűlési határozat

Az ENSZ Közgyűlése 1985-ben a Pekingi szabályokban rögzítette azokat az elveket, melyeken a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának alapulnia kell. Elsődleges cél mindig a prevenció a fiatalkorúak esetében, meg kell teremteni a fiatalkorúak szociális biztonságát, úgy hogy a büntető igazságszolgáltatás alkalmazásának szükségessége és az alkalmazása által okozott sérelmek minimálisra csökkenjenek. Az igazságszolgáltatási eljárásában nem csupán az elkövetés körülményeire és súlyára kell figyelemmel lenni, hanem az elkövető személyi körülményeire, szükségleteire, szem előtt tartva a társadalom érdekét is. Nem elfogadható a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának pusztán büntető szempontú megközelítése, a fiatalkorú elkövetők esetén alkalmazandó szabadságelvonást csak szűk körben, a legvégső megoldásként lehet alkalmazni, a lehető legrövidebb időtartamban.

A szigor csak a felnőttkorúak és a fiatalkorúak súlyosabban minősülő cselekményei esetén lehet elfogadható, azonban a fiatalkorúak társadalomra veszélyességét tekintve enyhébb cselekményei vonatkozásában a szabadságelvonás büntetésként ne legyen alkalmazható. A csekélyebb súlyú cselekmények elkövetése esetén egy fiatalkorú elkövetőnél a fiatal jövőjének és jólétének a biztosítása mindig fontosabb érdek kell, hogy legyen, mint a büntetés.

A Pekingi Szabályok egyértelműen előírják, hogy a fiatalkorút nem lehet a szabadságától megfosztani, csak igen szűk kivétellel. Ilyen kivétel a súlyos, személy elleni erőszakos, bűncselekmény elkövetése, vagy ha a fiatalkorú ismétlődően követ el más erőszakos bűncselekményt. Ezekben az esetekben is csak akkor lehet szabadságelvonással járó büntetést vagy intézkedést alkalmazni, ha más nem lenne célravezető. Alapvető követelményként támasztja a részes államok elé, hogy biztosítsanak egyéb olyan alternatív intézkedéseket, amelyek alkalmazásával a kívánt cél elérhető és a szabadságelvonással járó büntetés vagy intézkedés elkerülhető.

Kriminológiai tapasztalatok szerint az elzárás semmivel sem hatékonyabb eszköz, mint az elzárás mellőzése. Tekintettel arra, hogy elzárással nem lehet pótolni azokat a nevelési körülményeket, amelyekre a fiatalkorúnak szüksége lenne ahhoz, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon, különösen igaz ez azokra a fiatalkorúakra, akik fokozottan érzékenyek a negatív impulzusokra. Szabadságelvonás esetén a szabadság megvonása mellett negatív hatás a fiatalkorú vonatkozásában a megszokott társadalmi közegből való kiszakítás, ami a fiatalkorúakat jobban megviseli, mint a felnőttkorúakat.

Public Governance, Administration and Finances Law Review
A lap angol nyelvű nemzetközi közigazgatási és közpénzügyi folyóiratként került megalapításra. Tematikáját, tartalmát tekintve alapvetően tudományos jellegű, de a kiadványban helyet kap a joggyakorlat- és jogesetelemzés, szakmai fórumok is. Megrendelés >>

„Havannai Szabályok” – a szabadságuktól megfosztott fiatalkorúak védelmének szabályairól szóló 1990. december 14-én elfogadott 45/113-as számú ENSZ közgyűlési határozat

Az ENSZ Közgyűlése által 1990-ben megalkotott Havannai Szabályok összhangban állnak a korábbi Pekingi Szabályokkal és ismételten rögzítik, hogy a fiatalkorú elkövetőket csak végső lehetőségként lehet a szabadságuktól megfosztani. A szabadságelvonást a lehető legrövidebb időtartamban kell meghatározni. Fiatalkorúval szemben szabadságkorlátozásról szóló döntést csak bíróság hozhat, és biztosítani kell a fiatalkorú számára azt, hogy a megállapított szabadságelvonás utolsó napja előtt szabadlábra helyezhető legyen.

A Havannai Szabályok tehát gyakorlatilag megismétlik a Pekingi Szabályokban rögzített elveket, ezzel is felhívva a figyelmet azok fokozott betartására.

„Rijadi Iránymutatások” – a fiatalkorú bűnözés megelőzéséről szóló 1990. december 14-én elfogadott 45/112-es számú ENSZ közgyűlési határozat

Az ENSZ Közgyűlése által szintén 1990-ben megalkotott Rijadi Iránymutatások már a bűnmegelőzés vonatkozásában tartalmaznak minimumszabályokat. A prevenció mellett rámutat arra, hogy fontos a fiatalkorú megfelelő szociális körülményeinek megteremtése és az oktatás lehetőségének a biztosítása. Az iránymutatás elismeri, hogy a fiatalkorúaknál társadalmi jelenség a szabályokkal való szembenállás és a társadalmi normák megszegése általános jelenség, mely a felnőtté válás részének tekinthető. Általában magától megszűnik a szabályszegő magatartás a megfelelő érettség elérésével. A fiatalkorút megbélyegezni egy büntetőeljárás a stigmatizáló szankcióival kontraproduktív és kifejezetten káros lenne. A fiatalkorú megbélyegzése egyenes út lehet az ismételt bűnelkövetéshez, a kriminális életpálya kialakulásához.

„Tokiói Szabályok” – a szabadságelvonással nem járó szankciók minimumszabályairól szóló, 1990-ben született 45/110-es ENSZ körgyűlési ajánlás

Az ENSZ Közgyűlése 1990-ben hozta létre a Tokiói Szabályokat, melyben részletesen szól a szabadságelvonással nem járó intézkedések alkalmazásának szorgalmazásáról. Az Egyezmény rendelkezéseit a minimális beavatkozás elve mentén kell alkalmazni. Figyelemmel kell lenni a büntetés igényének az erősségére, a büntetésközpontú kriminálpolitika helyett a büntetőjogi jogkövetkezményeket fel kell számolni, de legalábbis csökkenteni kell. Az igazságszolgáltatásra hárul az a feladat is, hogy a fiatalkorú és a társadalom között a lehető legjobb kapcsolatot kialakítsa, ennek érdekében minimálisra kell csökkenteni az erőszakos, kényszerítő jellegű intézkedések alkalmazásának a lehetőségét. Elsődleges fontosságú a fiatalkorú társadalomba történő visszavezetése, a lehető legteljesebb mértékben támogatni kell a reszocializációs folyamatokat, a családba történő visszailleszkedését, valamint az oktatási rendszerben való részvételét, erősíteni kell a közösségre vonatkozó felelősségvállalását.

Amennyiben a cél a fent elírt eredmények elérése, akkor a helyreállító igazságszolgáltatási szemléletű jogkövetkezmények alkalmazása indokolt.

Kommentár a társadalombiztosítási törvényhez
Az elmúlt évek jogszabályi változásai megteremtették egy, a törvényhez kapcsolódó kommentár létjogosultságát, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a társadalombiztosítási rendszer alapjairól. Rendelje meg kiadványunkat július 31-ig kedvezményesen! Megrendelés >>

Gyermeki jogok a fiatalkorúak igazságszolgáltatásában – az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának „Gyermeki jogok a fiatalkorúak igazságszolgáltatásában” című, 10. Általános Kommentárja

Az elkövetett cselekmény súlya és körülményei mellett az egyes cselekményre adott reakciónak mindig arányban kell állnia a gyermek korával, szükségleteivel és körülményeivel, azonban elengedhetetlen figyelembe venni a társadalom különböző, hosszú távú érdekeit. A társadalom hasznos tagjává válásában a gyermek legfőbb érdekét nem feltétlenül a bűncselekmény miatti büntetés vagy megtorlás fogja elősegíteni. A normál kriminálpolitikai intézkedések mellett biztosítani kell a lehetőséget a jóvátételre és az okozott kár helyreállítására, ezzel biztosítva a társadalomba való visszailleszkedést. Így az államoknak szorgalmazniuk kell a bírói út elkerülését a jogsértést elkövető gyermekeknél.

A bizottság rámutatott arra, hogy a részes államoknak átfogó igazságszolgáltatási rendszert kell létrehozniuk és működtetniük a fiatalkorú elkövetők vonatkozásában. Ennek keretében, a rendőrségeken, az ügyészségeken és a bíróságokon speciálisan kiképzett csoportok létrehozásával, szakértők bevonásával kell biztosítani a gyermeki jogok érvényesülését. Az igazságszolgáltatás fiatalkorú elkövetővel foglalkozó tagjainak képzést kell nyújtani az Egyezmény rendelkezéseiről, az ENSZ vonatkozó szabályozási eszközeiről, valamint a gyermekkel való megfelelő kommunikációról.

Az ENSZ 10. Átfogó Kommentárja kitér arra is, hogy a gyermekek fogvatartásáról a felnőtt korúaktól elkülönítetten kell gondoskodni, mert csak ezzel az eszközzel biztosítható a reintegrációjuk. Erre tekintettel külön intézményeket kell létrehozni annak érdekében, hogy a fogvatartott fiatalkorú elítéltek társadalomba való visszailletése iránt tett lépések hatékonyan működjenek. A felnőtt korú elítéltekkel történő elhelyezésük veszélyeztetné a reintegrációjuk lehetőségét, és megnövelné a bűnismétlés kockázatát és a gyermekek veszélyeztetettségét.

A fiatalkorúak fogvatartásnál alkalmazott személyzetnek figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét, érzékenyíteni kell őket a speciális helyzetben lévő elkövetők különleges gondozására. A fogvatartott fiatalkorúak mellett alkalmazott személyzet kezében lehet a kulcs a társadalomba való visszailleszkedés első lépcsőjéhez.

Gyermekbarát igazságszolgáltatás – az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2010. november 17-én elfogadott, Gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló Iránymutatása

A fiatalkorúak vonatkozásában a jogkövetkezmények megállapításánál mindig szem előtt kell tartani a fiatalkorú legfőbb érdekét és elsősorban az arányosság elvét. A fiatalkorúra kiszabott szankciót a fiatalkorú életkora, fizikai és mentális jólléte, fejlődése személyes körülményei, beszámítási és belátási képessége, valamint az elkövetett cselekmény súly alapján kell megállapítani.

Úgy kell megállapítani a jogkövetkezményt, hogy az a fiatalkorú fejlődését elősegítse és ne gátolja. Az eljárásnak gyorsnak, közérthetőnek és igazságosnak kell lennie, minden szakaszát a fiatalkorú értelmi fejlettségi szintje alapján kell elmagyarázni, hogy érdemben élni tudjon jogaival és eleget tudjon tenni kötelezettségeinek. Az Iránymutatás a bírósági eljárásokra meghatároz általános és speciális elemeket, melyeket a gyermekbarát igazságszolgáltatás megteremtéséhez alkalmazni kell.

A gyermekbarát igazságszolgáltatás általános elemei

A gyermeknek minden perbeli pozícióban joga van a tájékoztatáshoz és a tanácsadáshoz. Tájékoztatni kell az őt megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről. A tájékoztatás nyelvezetének a gyermek értelmi képességeihez igazodóan kell megtörténnie, tekintettel arra, hogy egy felnőttkorú személy által érthető megfogalmazás sok esetben egy gyermek számára érthetetlen. A tájékoztatáshoz fogalmilag kapcsolódik a tanácsadás is, hiszen egy gyermek – hiába alanya az eljárásnak – nem minden esetben tud érdekeinek megfelelő nyilatkozatot tenni.

Különös figyelmet kell fordítani a gyermek magánéletének és családi életének védelmére. Biztosítani kell tehát adott esetben zárt eljárást és a gyermek adatainak titkosságát. Kiemelten fontos ez a gyermekkorú áldozatok vagy tanúk esetén, akiknek perbeli helyzete sérülékenyebb. Azokat a gyermekeket, akik egy abúzus elszenvedőiként kerültek az igazságszolgáltatás látókörébe, fokozottan megilleti a magánélet védelme.

Alapelvnek kell tekinteni a biztonságos környezet megteremtését mellyel megelőzhetőek az esetleges bántalmazások, vagy a bűnöző életmód kialakulása. Gyermekvédelmi eszközökkel kell törekedni arra, hogy a gyermekeket megóvjuk a káros hatásoktól.

A gyermekbarát igazságszolgáltatás alapköveit azoknak a szakembereknek kell képeznie, akik kommunikációs készségekkel rendelkeznek a gyermekbarát nyelvezet használatára és a gyermekpszichológia alkalmazására irányuló képzésen vettek részt. A gyermekbarát igazságszolgáltatási rendszer kiépítésénél fontos a több tudományt és szakterületet érintő, multidiszciplináris megközelítés, hiszen a gyermeknek minden segítséget meg kell adni arra, hogy a társadalom hasznos tagjává tudjon válni.

A gyermekek vonatkozásában a szabadságelvonás legyen az utolsó megoldás. A gyermekvédelmi rendszer különböző eszközeivel kell megoldani elsődlegesen a gyermek szabályszegő magatartásának megfékezését, és a bírósági eljárásban is csak abban az esetben kerüljön sor szabadságelvonással járó büntetés vagy intézkedés alkalmazására, amennyiben a megvalósítani kívánt cél másként nem érhető el. Amennyiben a gyermek szabadságát elvonó jogkövetkezmény alkalmazására kerül sor, azt csak bíróság szabhassa ki a gyermekkel szemben.

A gyermekbarát igazságszolgáltatás a bírósági eljárás alatt (speciális elemek)

Az igazságszolgáltatás minden területén biztosítani kell a lehetőséget a gyermek részére, hogy ügyét bíróság előtt tárgyalják. Az Egyezmény alapján törekvések alakultak ki arra, hogy létrehozzanak egy panaszkezelési eljárást a gyermekek részére, amely ugyanolyan lehetőséget biztosítana számukra, mint a felnőttkorúaknak alapjogaik megsértése esetén.

A bírósági eljárásban felmerülő problémák, kérdések és lehetőségek egy gyermek számár nem minden körülmények között érthetőek, így biztosítani kell részükre egy olyan rendszert, amely segítséget nyújt nekik az eljárás értelmezésében. Különös tekintettel alkalmazni kell ezt a kitételt a fiatalkorú elkövetőkre, hogy az eljárás alatt érdemben tudják érvényesíteni jogaikat. Ezzel összefüggésben kell megemlíteni a gyermek meghallgatáshoz és véleménynyilvánításhoz való jogát, miszerint az ítélőképessége birtokában lévő gyermek szabadon elmondhassa véleményét a bíróság előtt. A gyermekkorú sértettektől nem minden esetben várható értékelhető vallomás, azonban biztosítani kell részükre a lehetőséget a meghallgatásra.

Garanciális szabály, hogy a fiatalkorúak ügyében a bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni, indokolatlan késedelem nélkül. A gyermekbarát igazságszolgáltatás akkor valósul meg, ha az eljárás szervezése a lehető legkevesebb sérülést okozza a gyermeknek, különös tekintettel a gyermekkorú sértettekre és tanúkra, akiknek biztosítani kell a meghallgatásukhoz a gyermekbarát környezetet és az őket meghallgató személynek a gyerekbarát nyelvezetet használva kell a meghallgatásukat lefolytatni. A gyermekkorú áldozatokat lehetőleg az eseményhez minél korábban és minél kevesebbszer kell meghallgatni. Meghallgatásuk során figyelemmel kell lenni a másodlagos viktimizáció elkerülésére.

A speciális bánásmód a gyermeket mint terheltet is megilleti, így a fiatalkorú elkövetőnek az ítélethirdetés után el kell magyarázni az ítéletet, hiszen szellemi érettsége még nincs azon a szinten, hogy a jogászi szaknyelven megfogalmazott rendelkezések lényegét megértse, még ha az viszonylag közérthető nyelven is van megfogalmazva.

Az Európai Parlament és a Tanács 2016. május hó 11. napján létrehozott a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló 2016/800. számú irányelvének célja, hogy eljárási biztosítékokat hozzon létre, ezzel garantálva a büntetőeljárásban terhelt gyermekek, azaz 18. életévüket be nem töltött személyek, képesek legyenek az ilyen eljárások megértésére és követésére, a tisztességes eljáráshoz való joguk biztosítására, valamint hogy megelőzhető legyen a gyermekek bűnismétlése és elősegítse a társadalomba való visszaillesztésüket. Az Irányelv erősíti a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereibe vetett bizalmat, amely a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerésének javítását célozza. Az Irányelv előmozdítja a gyermekek jogainak érvényesülését, az Európa Tanács gyerekbarát igazságszolgáltatásról szóló iránymutatást is figyelembe véve.

 

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság
Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze. Megnézem >>

Jogforrás:

A gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény

A fiatalkorúak igazságszolgáltatásában alkalmazandó általános minimumkövetelményekről szóló 1985. november 29-én kelt 40/33-as ENSZ közgyűlési határozat

A szabadságuktól megfosztott fiatalkorúak védelmének szabályairól szóló 1990. december 14-én elfogadott 45/113-as számú ENSZ közgyűlési határozat

A fiatalkorú bűnözés megelőzéséről szóló 1990. december 14-én elfogadott 45/112-es számú ENSZ közgyűlési határozat

A szabadságelvonással nem járó szankciók minimumszabályairól szóló, 1990-ben született 45/110-es ENSZ körgyűlési ajánlás

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának „Gyermeki jogok a fiatalkorúak igazságszolgáltatásában” című, 10. Általános Kommentárja

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2010. november 17-én elfogadott, Gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló Iránymutatása

Az Európai Parlament és a Tanács 2016. május hó 11. napján létrehozott a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló 2016/800. számú irányelve

---