A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünkben a házassági vagyonközösség peres és nemperes eljárásban történő megszüntetésének, illetve helyreállításának szabályait tekintjük át.
1. Bevezető
A házassági életközösség alatti házastársi vagyonközösség közös kérelemre történő megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény tartalmazza, azonban már a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) is nevesítette azt a lehetőséget, amikor a bíróság a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonközösséget megszünteti. A Ptk. 4:54.§ (1) bekezdése három esetet határoz meg, amikor a bíróság a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a házassági életközösség fennállása alatt indokolt esetben megszüntetheti:
a) a másik házastárs a kérelmet előterjesztő házastárs hozzájárulása nélkül megkötött szerződéssel vagy szerződésen kívüli károkozásával olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti;
b) az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató másik házastárssal szemben végrehajtási eljárás vagy azzal az egyéni céggel, szövetkezettel, gazdasági társasággal szemben, amelynek a másik házastárs korlátlanul felelős tagja, végrehajtási eljárás vagy felszámolási eljárás indult, és az eljárás a házastársi közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti; vagy
c) a másik házastársat cselekvőképességet teljesen vagy a vagyoni ügyeiben részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezték, és gondnokául nem a házastársát rendelték ki.
A Ptk. és a fent hivatkozott 2017. évi CXVIII. törvény közötti legnagyobb különbség, hogy míg a Ptk. esetében bármelyik házastárs kérheti a vagyonközösség megszüntetését, addig a 2017. évi CXVIII. törvény szerinti nemperes eljárásban a felek közös kérelmére van szükség. Teszi ezt utóbbi azért, mert a jogalkotó szándéka az, hogy amennyiben a felek közös szándékuk szerinti kérelmet terjesztenek elő, akkor arra a házassági vagyonjogi szerződés alternatívájaként lehessen tekintetni, míg ha csak egyikük kezdeményezne egyoldalú eljárást, akkor ahhoz pert kelljen indítania a másik házastárs ellen. Hiszen ha a felek között nincs konszenzus, ha csak egyikük szeretné a vagyonközösség megszüntetését, míg másikuk akár ellenzi azt, úgy oly mértékű vitás helyzet alakulhat ki, amely bizonyítási kérdéskörökben már túlmutatna a nemperes eljárás keretein.
2. A kérelem
A fentiek értelmében tehát egy nemperes eljárás keretein belül tudják a felek közösen kérelmezni a vagyonközösség megszüntetését házassági életközösségük fennállása alatt. Így amennyiben csak egyik fél kéri a megszüntetést, abban az esetben a bíróság azt visszautasítja és egyben tájékoztatja a kérelmezőt a polgári peres eljárás megindításának lehetőségéről.
A kérelemnek vannak fontos tartalmi követelményei, amelyen túl más kérelemmel azt összekapcsolni nem lehet.
A 2017. évi CXVIII. törvény 20. § alapján tehát a házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti kérelemnek feltétlenül tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége – ha az ügyben külföldi elem van, a joghatósága – megállapítható;
b) a házastársak nevét, lakóhelyét, képviselőjük nevét, lakóhelyét vagy székhelyét;
c) a házasság megkötésére és fennállására vonatkozó adatokat;
d) a házasságból származó gyermekekre vonatkozó adatokat;
e) annak részletes előadását, hogy a kérelmezők milyen okból kérik a házastársi vagyonközösség megszüntetését;
f) a házastársi vagyonközösséghez, valamint a házastársak különvagyonához tartozó vagyontárgyak meghatározását, azok értékének megjelölésével, a közös és a különvagyont terhelő tartozásokat, esedékességük idejének feltüntetésével;
g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
Amennyiben az előadott adatok igazolásához okiratok is szükségesek, természetesen azokat, illetve azok hiteles másolatát is csatolni szükséges.
Ezen felül a törvény meghatároz kettő kivételt is, amelyek esetében a kérelemnek egyéb adatokat is tartalmaznia kell: a fent már hivatkozott Ptk. 4:54.§ (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a kérelemnek részét kell képezze a házastársak hitelezőinek neve és kézbesítése címe is.
A kérelem előterjesztését követően a bíróság mindkét felet meghallgathatja, így amennyiben azt bármelyik fél elmulasztja, a bíróság az eljárást megszünteti. Amennyiben azonban a kérelemnek helyt ad, abban az esetben a házastársi vagyonközösséget megszünteti a végzés jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napjától. Ettől fogva pedig a vagyonelkülönítés szabályai lesznek irányadóak az életközösség további fennállása idejére.
A végzés kézbesítésére ismét meghatároz kivételt a törvény, ugyanis a feleken túl azt a hitelezőknek is kézbesíteni kell, valamint a gyámhatóság részére abban az esetben, amennyiben a házastársi vagyonközösség megszüntetésére azért kerül sor, mert az egyik házastársat cselekvőképességet teljesen vagy a vagyoni ügyeiben részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezték, és gondnokául nem a másik házastársát rendelték ki.
3. Hatáskör és illetékesség
A 2017. évi CXVIII. törvény szerint az eljárásra bármelyik házastárs lakóhelye szerinti járásbíróság illetékes. Ez pedig azért lényeges és fontos szabály, mert bár a közös vagyonra vonatkozó eljárásról van szó, a törvény ezzel egyértelműsíti azt, hogy nem az eljárás tárgya értékétől függ a hatáskör, vagyis nem a házastársi közös vagyon, vagy annak az egyik félre eső hányadának értékétől. Hiszen ebben a nemperes eljárásban nem kerül sor a vagyon megosztására, kizárólag a vagyonközösség jövőre történő megszüntetésére, amelynek értéke nem meghatározható, így az járásbírósági hatáskörbe utalandó.
Az illetékesség a fenti szabály alapján bármelyik házastárs lakóhelyére alapítható, arra tekintettel, hogy a házastársak életközössége fennáll, így vélelmezhető a közös lakóhely.
4. A házastársi vagyonközösség helyreállítása
Amennyiben a házastársi vagyonközösség megszüntetését előidéző ok már nem áll fenn és ezt a felek megfelelő módon alátámasztják, abban az esetben a házastársi vagyonközösség helyreállítható. Ehhez szintén kérelmet kell előterjeszteni, ugyanazon bíróság illetékességével, amely a vagyonközösség megszüntetésére vonatkozóan is határozott.
Ha a bíróság a házastársi vagyonközösség helyreállítása iránti kérelemnek helyt ad, a házastársi vagyonközösséget a végzés jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napját követő naptól helyreállítja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!