A híradói tárgyilagosság határai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Parlamenti szélsőjobboldal” kifejezés használata hírműsorban a hírolvasó részéről jogsértő véleménynyilvánításnak minősül.

A tényállás
A felperes 2012. november 29-én 17:55-kor sugárzott Híradó című műsorszámában a Jobbik Magyarországért Mozgalmat (a továbbiakban: Jobbik) szélsőjobboldalinak nevezte. A párt ezt kifogásolta és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához fordult, mivel megítélése szerint a felperes ezzel véleményt formált a pártról.

Az első- és másodfokú hatóság eljárása
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (3)–(4) bekezdése szerint híradóban (hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszám) a hírolvasók politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fűzhetnek. A hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének megjelölésével és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni. Mivel a hírolvasó a Jobbik parlamenti képviselőjének kijelentése kapcsán szervezett tüntetésről tudósított és a Jobbikot „parlamenti szélsőjobboldal”-nak nevezte, amellyel véleményt fejezett ki, a hatóság úgy ítélte meg, hogy a felperes megsértette a politikai hírhez hírolvasói vélemény fűzésére vonatkozó törvényi tilalmat. Mivel a műsort hallgató befolyásolására akár egyetlen szó is alkalmas lehet, így a jogsértés egyetlen szó közzétételével is megvalósulhat, hívta fel a figyelmet a hatóság. A másodfokú hatóság helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

Az elsőfokú bíróság eljárása
A felperes vitatva a jogsértés elkövetését, mivel álláspontja szerint a kifogásolt állítás nem vélemény volt, hanem a hírolvasó által felolvasott hír részét képező tényközlés valósult meg és a Jobbik parlamenten belüli pártfelállására utalt a vitatott szóhasználattal. Hangsúlyozta, hogy a vitatott jelző használata köztudomású ténynek minősül és nem tartozik az Mttv. 12. § (3) bekezdés hatálya alá.

A bíróság szerint a „szélsőjobboldali” jelző használata politikai és társadalmi vita tárgya abban a tekintetben, hogy melyik kategóriára vonatkoztatható, az igazán szélsőséges agresszív irányultságra, vagy a mérsékeltebb jobboldali eszméket valló pártokra is érthető és használható kifejezés. Mivel a Jobbik – saját alapító nyilatkozata által is elismerten – radikális jobboldali párt, ezért ha a pártot egy híradásban szélsőjobboldalinak neveznek, nem jelenti, hogy ezzel véleményt formálnak róla, és különösen nem jelenti azt, hogy a hagyományos értelemben szélsőséges, agresszív irányultságot tulajdonítanának neki.

A bíróság szerint a kifogásolt jelző olyan, amely a pártot a társadalmi és politikai közfelfogás szerint a kategória egyik elfogadott elemét tekintve tényszerűen megilletheti, nem a felperes szubjektív elgondolásából fakad. Ráadásul tovább csökkenti a szélsőséges irányultság benyomását a „parlamenti” jelző használata. Mindezek alapján a bíróság nem tartotta megalapozottnak az Mttv. megsértését, így az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes szerint a hírben szereplő „szélsőjobboldali” kifejezés a tényszerűségen túlmutató megjegyzésnek minősül és egyértelműen véleményt, értékítéletet fejez ki. Álláspontja szerint, mivel a jogszabály általánosságban tiltja a vélemények hozzáfűzését a közzétett hírekhez, nincs jelentősége, hogy a vitatott szó erősen negatív töltetű véleményt fejezett-e ki, illetve sérelmes-e a kérelmező számára.

Ha tényközlésről lenne szó, úgy nem generálhatna vitát, hangsúlyozta. Megítélése szerint a bíróság tévesen tulajdonított jelentőséget a Jobbik alapító nyilatkozatában foglalt radikális jobboldali párt megnevezésnek, hiszen az alapító nyilatkozat csak azt tartalmazza, hogy a Jobbik értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt. Az alperes szerint a hírolvasó kijelentésével olyan pártnak titulálta a Jobbikot, amely rasszista, antiszemita és kirekesztő magatartást helyesel, ez pedig véleménynyilvánításnak minősül.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria álláspontja szerint a „szélsőjobboldali” jelzős szerkezet véleményt formáló kifejezés, nem pedig tényközlés. Hangsúlyozta, hogy az Mttv. 12. § (3) bekezdésének célja a tárgyilagos, értékelő magyarázatok nélküli tájékoztatás a politikai közéleti eseményekről. Amennyiben a hírközlés véleményértékelő magyarázatot is tartalmaz, már alkalmas a befolyásolásra és az Mttv. 12. § (3) bekezdésébe ütköző magatartást valósít meg. Mivel a Jobbik magát nem tekinti szélsőjobboldali pártnak, ezért ilyen jelzővel történő illetése véleménynyilvánítást valósít meg és a nézőben a szélsőséges, radikális irányzatra való asszociálást indít meg és negatív hatást kelt. Mindezek alapján úgy ítélte meg a Kúria, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a „parlamenti szélsőjobboldal” kifejezést tényközlésnek tekintette, ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a felperes keresetét pedig elutasította.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. II. 37 803/2013/5.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/7-8. számában jelent meg.

---