Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy jegyző a róla megjelent újságcikkeket akarta eltávolíttatni a személyes adatok sérelmére hivatkozva, de a NAIH a közfeladatot ellátó személy tűrési kötelezettségére hivatkozva megtagadta azt.
A Kérelmező egy jegyző, aki előadta, hogy 2020. november 17-én egy internetes oldalon megjelent cikkben, valamint az abban beillesztett linken egy összevágott hangfelvételen a Kérelmező hangja egyértelműen beazonosítható egy hivatali környezetben zajlott beszélgetésen, amelyen az anyakönyvvezetői pályázatok kiértékeléséről volt szó. A hangfelvétel alapján a Kérelmező megjegyzéseket tett egy pályázó identitásával összefüggésben.
A helyi hírközlő weboldal – a korábban megjelent cikk alapján – 2020. december 1-jén megjelent írásban szintén a Polgármesteri Hivatal vezetője által kiírt álláspályázattal kapcsolatban hozott nyilvánosságra információkat.
A Kérelmező kérte a NAIH-ot, hogy az adatkezelőket tiltsa el a további jogsértésektől, valamint kötelezze a jogellenesen beszerzett hangfelvétel törlésére a weboldal adatkezelőjét, valamint kötelezze a weboldalak adatkezelőit a személyes adatok sérelmével közölt cikkek törlésére.
Kérelmező álláspontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárás alapját képező feltételezett jogsértés egyfelől a tiltott adatszerzés, másfelől a hangfelvétel egy részének a sajtóban történő megjelenítése.
Kérelmező szerint a lehallgatás folyamatos, így a továbbiakban bármilyen témájú és bárkivel folytatott beszélgetések nyilvánosságot kaphattak és kaphatnak a jövőben is.
A NAIH kérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be az adatkezelőnek küldött törlési kérelmet, illetve az arra megküldött adatkezelői választ.
A kérelmező a benyújtott dokumentumokkal kapcsolatban kifejtette, hogy az egyik adatkezelő arról tájékoztatta, hogy a törlési kérelemnek nem tesz eleget.
A másik adatkezelővel kapcsolatban előadta, hogy a törlési kérelmet nem állt módjában eljuttatni, az adatkezelőnek, mivel a valódi adatkezelő személye ismeretlen, bár tevékenysége annál inkább közismert. […] A hiányos és egymásnak ellentmondó impresszumi adatok miatt feltételezzük, hogy az ott szereplő információk fiktív adatok, illetve a névhasználatra vonatkozó helyi szabályozásnak ([…]) sem tesznek eleget.
Az internetes kiadvány impresszuma pedig a „Rólunk” fejezetben érhető el […]. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CE/27126-2/2020. számon 2020. november 11-én hivatalból hatósági ellenőrzést indított bejelentési kötelezettség és az impresszum megfelelő feltüntetésére vonatkozó rendelkezések teljesítésének vizsgálatára.”
Az egyik médium jogi képviselője előadta, hogy „a hangfelvételt az újságírójuknak juttatta el egy magánszemély forrás. Álláspontja szerint a médium a jelen adatvédelmi eljárásban a forrás felfedésére a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 6. § (1) bekezdés alapján nem kötelezhető.
A médium szerint a birtokába jutott hangfelvételt a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja értelmében a közérdekű feladat végrehajtásához kapcsolódóan kezelte. A közönség jogainak a biztosítása (a tájékoztatás) nem magánérdeket szolgál, hanem közérdekű tevékenység. A sajtó fő funkciói (közhatalom ellenőrzése, véleményformáláshoz információ biztosítása, közvélemény formálása) a demokrácia alapvető eleme, amelyhez kapcsolódó adatkezelés a köz érdekében történik. A médium álláspontja szerint a cikk és a hozzá kapcsolódó hangfelvétel közzététele a sajtó ellenőrző szerepének gyakorlását jelentik, mert egy közfeladat ellátásához kapcsolódó jogsértést leplez le (egyenlő bánásmód megsértése) és mutat be, valamint tájékoztatja a nyilvánosságot a hasonló jogsértések következményeiről, jogorvoslati lehetőségeiről.
A NAIH döntése
A közfeladatot ellátó személyek közérdekből nyilvános adatai
A közfeladatot ellátó személyek közérdekből nyilvános személyes adatai tekintetében az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) több ítéletében is kifejtette, hogy a demokratikus államélet és a közmeggyőződés érdekében az állami tisztségviselők és a közszereplők alkotmányosan védett magánszférája az átlag állampolgárénál szűkebb.
Az AB döntéseiben hangsúlyozta, hogy a közhatalmat gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében a választópolgárok a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez az előbbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, amelyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelentősek lehetnek. Az e körbe eső személyes adatok megismerhetőségére nem csupán az állami és a politikai közélet informált megvitatása érdekében van szükség, hanem az állami szervek helyes megítéléséhez és a működésükbe vetett bizalom megalapozásához is. [60/1994. (XII. 24.) AB].
Az Infotv. 26. § (2)3 bekezdése példálózóan felsorolja a mindenképpen közérdekből nyilvános adatokat, ezen túl azonban a közérdekből nyilvános adatok körét kiegészíti a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személy adat kategóriájával. Ugyanezen bekezdés kimondja továbbá azt is, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok vonatkozásában is érvényesülnie kell a személyes adatok kezelésére vonatkozó célhoz kötött adatkezelés elvének.
A Hatóság hangsúlyozza: annak megállapítása, hogy a kezelt adatok mennyiben kapcsolódnak a közfeladat ellátásához, illetve mennyiben tartoznak a védendő magánszféra körébe – minden esetben különös gonddal elvégzett mérlegelést igényel.
Az Mötv. 41. § (2) bekezdése értelmében a jegyző az önkormányzati feladatok ellátása tekintetében a képviselő-testület szerve. Az Mötv. 81. § (1) bekezdése alapján a jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, az Mötv. 81. § (3) bekezdés a)-k) pontjai sorolják fel alapvető feladatait, kötelezettségeit. Az Mötv. 81. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében.
Az Mötv. hivatkozott rendelkezései alapján Kérelmező jegyzőként közfeladatot ellátó személynek minősül, így e pozícióját betöltve történő megnyilatkozásai közfeladata ellátásához kapcsolódó közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek.
A közfeladatot ellátó személy hangja – amennyiben közfeladatát gyakorolja – közvetlenül összefügg közfeladata ellátásával. Jelen esetben a hangfelvétel szerint a Kérelmező az anyakönyvvezetői álláspályázatra benyújtott pályázók alkalmasságát, az állás elnyerésének esélyeit taglalta.
Összességében megállapítható, hogy a Kérelmező, a polgármesteri hivatal vezetőjeként közfeladata gyakorlásával összefüggő, hivatali környezetben tett (hivatali épületben, hivatali időben, a polgármesteri hivatal munkatársával folytatott) szóbeli megnyilatkozása (hangja) az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános személyes adatnak minősül.
A vizsgált adatkezelés célja és jogalapja
A NAIH nem fogadta el Kérelmező okfejtését, miszerint azért nem élt érintetti jogai gyakorlásával a helyi médium, mint adatkezelő felé az általa sérelmezett újságcikk vonatkozásában, mert nyilatkozata szerint a helyi médium esetében a valódi adatkezelő személye ismeretlen, valamint a hiányos és egymásnak ellentmondó impresszumi adatok alapján azt feltételezte, hogy az ott szereplő információk fiktív adatok. Kérelmező egyetlen nyilatkozatában sem tért ki arra, hogy a helyi médiumot megkereste a sérelmezett adatkezelés kapcsán, és kérte az az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást. A NAIH az adatvédelmi hatósági eljárás keretében megkereste a helyi médiumot az impresszumban található elérhetőségeken keresztül, mely megkeresést a helyi médium megkapott és arra válaszolt a NAIH-nak.
A NAIH a helyi médium álláspontjára reagálva kifejtette, hogy téves a helyi médium azon álláspontja, hogy az eredeti oldalon megjelent újságcikkben nyilvánosságra hozott hangfelvétel átvételével és egy másik internetes felületen történő ismételt közzétételével ő nem valósított meg adatkezelést.
Jelen esetben felmerül a kérdés, hogy a közhatalmat gyakorlók személyes adatai esetében az információszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a személyes adatok védelme élvez-e elsőbbséget. Mivel az Alaptörvény a személyes adatok védelméhez való jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát is az alapvető jogok között nevesíti, a véleménynyilvánítás szabadságának, mint alkotmányos alapjognak az érvényesítésének a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog védelmével együtt kell megvalósulnia.
A Kérelmező a sérelmezett újságcikk és hangfelvétel keletkezéskor és közzétételekor is közfeladatot ellátó személynek minősült, akinek személyiségi jogai a Ptk. 2:44. §-a alapján a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében, a közéleti szereplő magán- és családi életének, valamint otthonának sérelme nélkül korlátozhatóak.
A 7/2014. (III. 7.) AB határozat rögzíti a közügyek azonosításának elsődlegességét, ugyanakkor jelzi, hogy a közszereplői minőség is fontos – bár a „közügy” jelleghez képest másodlagos – szempont lehet a személyiségvédelem mértékének megállapításánál. A közügyek hatással vannak az általuk érintett szereplők személyiségi jogainak érvényesülésére, ha pedig ezenfelül közéleti szereplőnek is számítanak, akkor jogaik még tovább szűkülhetnek, amelynek mértéke közszereplői minőségük jellegétől függ. A NAIH e vonatkozásban hangsúlyozza, hogy a közfeladatot ellátó szervek, személyek tevékenysége több szállal kötődik a helyi közfeladat-ellátás szakmai és morális társadalmi megítéléséhez.
Fentiekre figyelemmel a NAIH megállapította, hogy a sérelmezett cikkekben olvasható, illetve a hangfelvételen hallható tartalom, a Kérelmező magán- vagy családi életéhez nem köthető. Az elhangzottak Kérelmező közhatalmi (jegyzői) tevékenységéhez, a munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggő feladatai ellátásához közvetlenül kapcsolódnak. Az eljáráshoz kapcsolódó egyedi ügy adatai nyilvánosságra kerülésének generális preventív hatása az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen és hasonló megnyilvánulások nem megengedhetőek a köztisztviselői etikus magatartás körében.
A NAIH hangsúlyozza továbbá, hogy a jegyző a helyi önkormányzat és ezen keresztül a helyi közösség egyik vezetője, aki így nem csak közszereplő, de a törvényesség „őre” is, így (hivatali) megnyilvánulásai példa értékűek kell, hogy legyenek. A helytelen, a közösséget megbotránkoztató (hivatali kötelezettségével összefüggő) megnyilvánulásainak szintén ki kell állnia a nyilvánosság próbáját. Ez nem utolsósorban egyfajta általános visszatartó hatást is kifejt más, hasonló pozíciót betöltők irányában.
Az adatkezelés jogalapja és az adatkezelés célja tekintetében a NAIH kiemeli, hogy kérelmezett médiumok tevékenysége és az annak során megvalósuló adatkezelés célja a helyi és országos közvélemény kiegyensúlyozott tájékoztatása a közérdeklődésre számot tartó eseményekről. Az EJEB gyakorlata szerint alapvető fontosságú az a szerep, amit a sajtó egy demokratikus jogállamban betölt, mivel el kell ismerni a nyilvánosság jogát arra, hogy a közérdekű információkhoz hozzáférjen. A sajtó feladatai közé tartozik a tájékoztatás a közérdekű kérdésekről, azonban nem hághat át – különösen mások jó hírnevét, jogait illetően – bizonyos meghatározott korlátokat.
A NAIH szerint a jelen ügy összes körülményének mérlegelését követően az interneten megjelent újságcikkek, valamint az összevágott hangfelvétel (melyen kizárólag a Kérelmező hangja hallható és más személy nem kerül megnevezésre) a kifogásolt média-felületeken történt megjelenése adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja volt.
A NAIH úgy értékelte, hogy a kérelmezett birtokába jutott hangfelvétel közzététele vonatkozásában mérlegelte és helyesen állapította meg azt, hogy jelen esetben a közfeladatot ellátó kérelmező közérdekből nyilvános személyes adata nyilvánosságra kerüléséhez nagyobb közérdek fűződik, mint ezen adatok, információk eltitkolásához.
Az adatok törlése
A NAIH álláspontja szerint a vizsgált adatkezelésre a GDPR 17. cikk (3) bekezdése vonatkozik, mely kizárja a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott törlési kötelezettség alkalmazását.
Ebbe a körbe tartoznak azok az esetek, amikor az adatkezelés a véleménynyilvánítás szabadságához, valamint a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából szükséges [17. cikk (3) bekezdés a) pont], vagy amelyeknél közérdek indokolja az adatkezelés szükségességét [17. cikk (3) bekezdés b)-d) pont], vagy amennyiben az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges [17. cikk (3) bekezdés e) pont].
Az előzőekben hivatkozott, az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a NAIH álláspontja szerint nem kifogásolható az, hogy a sérelmezett adatkezelés során nyilvánosságra hozott hírcikket és hangfelvételt a kérelmezett médiumok nem törölték. A médiumok feladata a nyilvánosság tájékoztatása közérdekű ügyekben.
Mindebből következően a NAIH megfelelőnek találta a kérelmezett országos médium okfejtését a hírcikkben megjelent adatok törlésére irányuló érintetti kérelem elutasítása vonatkozásában, mivel azok eltávolítása a véleménynyilvánítás szabadságának és a helyi közösség tájékozódáshoz való jogának csorbulásával járt volna, illetve járna.
(naih.hu)
