A jogi személy határozata végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés megengedhetősége


A társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perben a társasági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen van helye fellebbezésnek – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperesek az alperes egyik ügyvezetői határozatának hatályon kívül helyezését, és egyúttal a határozat végrehajtásának felfüggesztését kérték. A törvényszék elutasította a felfüggesztés iránti kérelmet, és arról tájékoztatta a felpereseket, hogy ellene a kézbesítéstől számított 15 napon belül az ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye. A felperesek éltek ezzel a lehetőséggel. Az ítélőtábla visszautasította a fellebbezést. Rögzítette, hogy a Pp. szerint fellebbezésnek van helye az elsőfokú bíróság ítélete ellen, illetve az elsőfokú bíróság végzése ellen, ha e törvény külön megengedi. Ebből következik, hogy végzések esetén csak akkor van helye fellebbezésnek, ha azt e törvény külön megengedi. A Pp.-ben nem található a jogi személy határozatának felülvizsgálata iránti perben a határozat felfüggesztése iránti kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosító rendelkezés. Miután a Ptk.-nak a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése iránti keresetre vonatkozó szabálya csak arról rendelkezik, hogy a felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, és nem tartalmaz előírást arra az esetre, ha a bíróság a felfüggesztés iránti kérelmet elutasítja, a Ptk. speciális rendelkezésének hiányában az ilyen végzés elleni fellebbezésre a Pp. általános szabályai az irányadók. A jogi személy határozata végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzés ellen tehát sem a Ptk., sem a Pp. nem biztosít fellebbezési jogot, ezért a fellebbezés visszautasításának van helye.

A fellebbezés tartalma

A Ptk. szerint a határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

A felperesek úgy érveltek, hogy a Ptk. rögzíti azt az alapelvet, hogy a per megindításának nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor olyan döntésről van szó, amelynek végrehajtása súlyosan sértené a jogi személy további sorsát. Ezért a Ptk. megadja a jogot a pert indító félnek arra, hogy a bíróságtól kérje a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Ilyen esetben a bíróságnak érdemben kell vizsgálni az indítványt, és az erről szóló álláspontját megfelelően indokolnia is kell. A bíróság döntését a jogalkotó nem korlátozza, viszont kimondja, hogy amennyiben a felfüggesztés iránti kérelmet megalapozottnak tartja és elrendeli a határozat végrehajtásának felfüggesztését, ezen végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Bár a Ptk. kifejezetten nem szól róla, de szóhasználatából, valamint az „argumentum a contrario” elvéből következően nyilvánvaló, hogy amennyiben a bíróság nem rendeli el a határozat végrehajtásának felfüggesztését, vagyis a kérelmet elutasítja, akkor ez ellen az érdekelt jogorvoslattal élhet.

A határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelem elutasítása esetén a féltől nem lehet a fellebbezési jogot elvonni, ugyanis a bíróság határozata anyagi jogot érint, ezért a bíróság végzése nem minősül pervezető végzésnek.

A Kúria megállapításai

A Kúria úgy ítélte, hogy a Pp. hivatkozott rendelkezése az adott esetben nem irányadó, mert az csakis a Pp.-ben szabályozott végzések vonatkozásában érvényesülő elvet rögzíti, miszerint végzés ellen csak akkor van helye fellebbezésnek, ha azt maga a Pp. megengedi. A társasági határozat felülvizsgálata iránti perben ezért a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzés elleni jogorvoslati lehetőséget a Ptk. szabályai alapján kell megítélni. A Ptk. kivételesen tartalmaz eljárási szabályt, amely esetekre azonban – ilyen tartalmú rendelkezés hiányában – nem irányadó a Pp. azon elve, hogy csak azon végzések ellen megengedett a fellebbezés, ahol arról törvény rendelkezik. A Ptk. értelmében a felperesek kérelme alapján a bíróság kétfajta döntést hozhat, vagy eleget tesz a kérelemnek, vagy elutasítja azt. A Kúria megítélése szerint a Ptk. azon rendelkezéséből, hogy kizárólag az egyik irányú határozat, a határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzés esetén zárja ki a fellebbezés lehetőségét, egyszerű nyelvtani értelmezéssel az következik, hogy a felfüggesztés iránti kérelmet elutasító végzés ellen a fellebbezés megengedett. Eltérő jogalkotói szándék esetén a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés, azaz mindkét irányú döntés tekintetében állapította volna meg a törvényben a fellebbezés kizártságát. A Kúria álláspontja szerint a jogszabály meg nem engedett kiterjesztő értelmezésének minősülne, ha a jogszabály azon előírását, miszerint a felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, a felfüggesztés iránti kérelmet elutasító végzésre is irányadónak tekintené. Mindezek alapján a Kúria az ítélőtábla végzését megváltoztatta.

Az ismertetett döntés (Kúria Gpkf. VII. 30.016/2021.) a Kúriai Döntések 2021/12. számában 342. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. törvény 3:36. § (4) bekezdés, 2016. évi CXXX. törvény 365. § (2) bekezdés b) pont.


Kapcsolódó cikkek

2022. január 7.

A pótmagánvádló jogi képviselőjének fellebbezési joga

A pótmagánvádló hozzájárulása a jogi képviselője által bejelentett fellebbezéshez nem kíván meg formalizált nyilatkozatot. A jogi képviselő fellebbezése csak abban az esetben nem jogosulttól származó, ha a hozzájárulás nem vélelmezett, hanem tényleges hiánya állapítható meg – a Kúria eseti döntése.