A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata


Szakszervezeti szövetség esetén a tagsági jogviszony hiánya – és emiatt a hiányzó perbeli legitimáció – kizárja a kereset érdemi elbírálását. A tagsági jogviszony hiánya – nem csak abban az esetben, ha a tag tagsága a peres eljárás alatt szűnik meg, de akkor is, ha az már a peres eljárás megindításakor hiányzott – a per megszüntetését alapozza meg – a Kúria eseti döntése.


Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. törvény 3:35–3:37. §; 2013. évi CLXXVII. törvény 10/A. §.


Ami a tényállást illeti, a felperes és az alperes egyaránt szakszervezeti szövetség. Az alperes szakágazati szakszervezeti szövetségek tagságával működik; az alapszabálya a tagsági jogállás mellett ún. közbülső egység jogállást is intézményesít. Az alperes elnöksége visszavonta az I. rendű felperesi beavatkozónak a Szövetségi Tanácsában betöltött mandátumát, majd kongresszusi delegálását is, illetve a II. rendű felperesi beavatkozó kizárásáról döntött, a tag három hónapon túli tagdíjtartozása miatt.

A felperes keresetében az alperes határozatainak a hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. 3:35. §-a alapján: a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet a felperes tagsági jogviszonya, ebből következően a kereshetőségi jogának a hiánya miatt. Indokolása szerint az alperes alapszabálya értelmében a felperes csupán az ágazati megállapodások megkötésére létrehozott egyik közbülső egysége az alperesnek, nem fizet tagdíjat. Így a felperes nem tagja az alperesnek, ezért nem jogosult a perindításra.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az ítéletet. A Ptk. 3:35. §-a a jogi személy tagjai, vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai számára teszi lehetővé a tagok és a jogi személy szervei által hozott határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló kereset benyújtását, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. Tagsági jog hiányában önmagában a fellebbezésekben hivatkozott jogi érdek nem eredményez keresetindítási jogosultságot. A 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 10/A. § (1) bekezdése a különleges jogállású, illetve a tagsági jogokkal csak részben rendelkező személyek keresetindítási jogát feltételekkel ismeri el. A felperes nem a Ptké.-re, hanem tagsági jogára alapította a keresetindítási jogát, amelyhez a bíróság kötve volt. Ezért a bíróságnak kizárólag azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes tagja-e az alperesnek és megilleti-e a Ptk. 3:35. §-a alapján a keresetindítási jog.

Az alperes alapszabálya meghatározza, hogy ki lehet, illetve ki a tagja. A felperes az alperes közbülső egysége, nem az alperes tagja. A felperes nem fizet tagdíjat. Az, hogy az alperes biztosítja a felperes székhelyét, illetve, hogy a honlapon milyen információkat tesz közzé, a felperes pedig miként vesz részt az alperes működésében, nem alapozza meg a felperes tagsági jogviszonyát.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint az alperest nyilvántartó bíróságnál meglévő iratanyag igazolja a keresetindítási jogát az alperes tagjaként Kiemelte, hogy tanúbizonyítással azt is tudta igazolni, hogy más tagok sem fizetnek tagdíjat, de az eljárt bíróságok nem folytattak le erre a tényállítására bizonyítást.

Jogtár oktatás március

A Kúria megállapításai

A Kúria előrebocsátotta, hogy a Ptk. 3:35–3:37. §-aiban és a Ptké. 10/A. § (2) és (3) bekezdésében foglalt szabályozásból együttesen az következik, hogy a felperes tagsági jogviszonyának hiánya és az emiatt hiányzó perbeli legitimációja kizárja a kereset érdemi elbírálását. A hiányzó tagsági jogállás pergátló körülmény.

A Ptké. 10/A. § (2) bekezdése azt a jogértelmezést kívánja egyértelművé tenni, hogy az adott pertípusban a keresetindítási jog mint anyagi jogosultság a tagsági vagy egyéb, a jogi személlyel összefüggő jogviszonyhoz kapcsolódik. Amennyiben ez a jogviszony megszűnik, a keresetindítási jog és egyben a perbeli legitimáció is megszűnik. A keresetindítási jog körülményeiben a per folyamán bekövetkezett változásokkal (így a rendes tagsági jogviszony megszűnése esetén) megszűnik az a jogos érdek is, amelyre tekintettel a fél a pert megindíthatta. A perakadályok alapvető jogi sajátossága, hogy a pergátló körülmény az eljárás bármely szakaszában kizárja a kereset érdemi elbírálását. A Ptk. 3:35. §-a alapján pert indító felperes tagsági jogviszonyának hiánya – nem csak abban az esetben, ha a tagsága a peres eljárás alatt szűnik meg, de akkor is, ha az már a peres eljárás megindításakor hiányzott – kizárja a kereset érdemi elbírálását, a Ptké. 10/A. §-a értelmében ez a per megszüntetését alapozza meg. Hangsúlyozta, hogy az eljárt bíróságok nem ennek megfelelően jártak el és ítéletben foglaltak állást a felperes hiányzó tagsági jogviszonyának a jogkövetkezményéről.

A felperesnek az az általánosságban tett hivatkozása, hogy a Pp.-be ütközően maradt el a szükséges bizonyítás az ügyben, nem alapozza meg a jogerős ítélet jogszabálysértő jellegét. A felülvizsgálati eljárás korlátai miatt pedig nem vehetőek figyelembe a felülvizsgálati kérelemhez és a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott törvényi határidő letelte után pótlólag csatolt további bizonyítékok. Így a Kúria szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó volt a másodfokú bíróság következtetése a felperes hiányzó tagsági jogviszonyára, azt a Kúria nem vizsgálhatta felül. A felperes hiányzó tagsági jogállása pedig olyan perakadály, amely kizárja a kereset érdemi elbírálását, ezért a Kúria a jogerős ítéletet – az elsőfokú ítéletre kiterjedően – teljes egészében hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv.III.20.194/2023/8.) a Kúriai Döntések 2024/2. számában 42. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. január 26.

Jogalkotás az önkormányzat helyett és nevében

A helyi önkormányzatoknak törvényi kötelezettségük a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelet megalkotása. Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget a jogalkotási kötelezettségének, a Kúria felhatalmazza a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg – a Kúria eseti döntése.
2024. február 16.

Az elévülés nyugvása

Amíg a károsult a biztosító általi károsodási folyamatban a felek közötti egyeztetések folyamatossága mellett alappal feltételezheti kárigényének peren kívüli rendezését, ez olyan menthető oknak minősül, amely elévülési szempontból az elévülés nyugvását eredményezi – a Kúria eseti döntése.