A késedelmi kamat érvényesülése pénztartozás részteljesítésének elfogadásakor

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ami a tényállást illeti, a felperes (vállalkozó) és az alperes (megrendelő) közbeszerzési eljárás alapján vállalkozási szerződést kötöttek, melyben rögzítették, hogy a teljes beruházás a műszaki átadás-átvétellel teljesül. Az alperes az ellenszolgáltatást részben pályázati forrásból finanszírozza, a felperes pedig a részszámlák és a végszámla benyújtására a pénzügyi ütemtervben foglaltaknak megfelelően, az alperes teljesítésigazolását követően válik jogosulttá. Rögzítették, hogy a számlák ellenértékét az alperes és a közreműködő szervezet a támogatási szerződésben meghatározottak szerint, átutalással teljesítik. Az alperes a műszaki átadás-átvételt követően a…

Ami a tényállást illeti, a felperes (vállalkozó) és az alperes (megrendelő) közbeszerzési eljárás alapján vállalkozási szerződést kötöttek, melyben rögzítették, hogy a teljes beruházás a műszaki átadás-átvétellel teljesül. Az alperes az ellenszolgáltatást részben pályázati forrásból finanszírozza, a felperes pedig a részszámlák és a végszámla benyújtására a pénzügyi ütemtervben foglaltaknak megfelelően, az alperes teljesítésigazolását követően válik jogosulttá. Rögzítették, hogy a számlák ellenértékét az alperes és a közreműködő szervezet a támogatási szerződésben meghatározottak szerint, átutalással teljesítik. Az alperes a műszaki átadás-átvételt követően a felperes által benyújtott számlákat csak késedelmesen egyenlítette ki, ezért a felperes a vállalkozói díj és annak késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elmarasztalta az alperest. Úgy ítélte meg, bizonyítást nyert, hogy a felperes a számlákat a teljesítésigazolási jegyzőkönyvek szerint állította ki, és azok az esetleges hibákkal, hiányokkal és a dokumentumok átadásával kapcsolatos kifogást nem tartalmaztak. Ezen túl a számlákon szereplő teljesítési időpontok megegyeztek a teljesítésigazolási jegyzőkönyvekben feltüntetett időpontokkal. Így a bíróság szerint az egyes részszámlák kapcsán a felperes határidőben teljesített, a teljesítése hiba- és hiánymentes volt. Mivel az alperes a számlákat határidőben nem egyenlítette ki, a kötelezetti késedelmére tekintettel a felperes jogosult volt késedelmi kamat felszámítására. Mivel az alperes által fizetett összegek az egész tartozás kiegyenlítésére nem voltak elegendőek, a felperes jogosult volt azokat elsősorban a késedelmi kamatra, az ezt követően fennmaradó összeget a főtartozásra elszámolni. A régi Ptk. 293. §-a szerint ugyanis, ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan.

A bíróság nem tartotta alkalmazhatónak a Ptk. azon rendelkezését, mely szerint, ha a jogosult a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta [316. § (1) bekezdés]. Álláspontja szerint a pénztartozás részteljesítésének elfogadásakor a jogosultnak nem kell jogfenntartó nyilatkozatot tennie a főtartozás ki nem egyenlített részére, illetve a késedelmi kamattal összefüggő igényére annak érdekében, hogy ezt az igényét később érvényesíthesse. Jogfenntartó nyilatkozat hiányában is érvényesül az elszámolási sorrend, és a jogosult e jogosultságával csak akkor nem élhet, ha a késedelmi-kamat-követeléséről kifejezetten lemondott.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Kiemelte, hogy a felperes 2010. december 29-én kizárólag a 2010. december 18-án esedékes számlák tekintetében nyilatkozott arról, hogy ha az alperes azokat késedelem nélkül nyújtja be a közreműködő szervezetnek, és a további számlák összegéből az önrészt határidőben megfizeti, akkor további igényt nem érvényesít. Ezt a feltételhez kötött joglemondó nyilatkozatot nem lehetett kiterjesztően, valamennyi számlára kiterjedően értelmezni, ráadásul az alperes ezeket a számlákat sem fizette ki határidőben.

A felülvizsgálati kérelem

Az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodlagosan pedig az eljárt bíróságok új eljárás lefolytatására utasítását kérte.

A Kúria megállapításai

A Kúria álláspontja szerint a pénztartozás részteljesítésének elfogadásakor nem kell a jogosultnak jogfenntartó nyilatkozatot tennie a főtartozás ki nem egyenlített részére, illetve a késedelmi kamattal összefüggő igényére annak érdekében, hogy ezt az igényét később érvényesíthesse. A Ptk. 316. § (1) bekezdése nem alkalmazható, mivel jogfenntartó nyilatkozat hiányában is érvényesül az elszámolási szabály. A jogosultat a kötelezetti késedelem objektív jogkövetkezményeként késedelmi kamat abban az esetben is megilleti, ha az arra vonatkozó jogainak fenntartása nélkül fogadta el a pénztartozás részteljesítését.

Mindezek alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. V. 20.111/2018.) a Kúriai Döntések 2019/6. számában 170. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 1959. évi IV. törvény 293. §, 316. § (1) bekezdés.