Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarországon évente nagyságrendileg 12 ezer közbeszerzési eljárás eredményeként összesen 2400 milliárd forintot használnak fel a közbeszerzések rendszerében. Eme beszerzések 51 százaléka európai uniós forrásból, míg 49 százaléka hazai forrásból valósult meg 2015-ben. Látható, hogy a közbeszerzések során Magyarország teljes éves költségvetésének nagyságrendileg 15 százalékát költik el, így kiemelt nemzetgazdasági érdek kapcsolódik ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárásokat szabályosan és hatékonyan folytassák le. Eme cél elérése érdekében a kormány összetett közbeszerzési ellenőrzési rendszert épített ki. Összefoglalónkban bemutatjuk az uniós, valamint a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzési rendszerének sajátosságait. Írásunk első részében az EU-s alapokból megvalósuló beszerzésekre vonatkozó ellenőrzési szabályokat részletezzük.
Az európai uniós alapokból a 2014-2020 programozási időszakban megvalósítandó közbeszerzések vonatkozásában a 272/2014. (XI. 5.) számú kormányrendelet (rendelet) tartalmazza a támogatások felhasználásának rendjére vonatkozó szabályokat. A rendelet külön fejezetet szentel a közbeszerzések ellenőrzési folyamatának, amelyet az alapján differenciálnak, hogy mekkora a közbeszerzés értéke: az uniós közbeszerzési értékhatárokat el nem érő beszerzések, továbbá a háromszázmillió forintot el nem érő építési beruházások esetén utóellenőrzést, míg az uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő, vagy meghaladó beszerzések, továbbá a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó építési beruházások esetén folyamatba épített ellenőrzést alkalmaznak.
Az utóellenőrzés szabályai
Az uniós közbeszerzési értékhatárokat el nem érő beszerzések, továbbá a háromszázmillió forintot el nem érő építési beruházások esetén alkalmazandó utóellenőrzés alapvető szabálya, hogy bár a kedvezményezett a pályázata benyújtásától köteles a rendelet szabályainak alkalmazására, de az ellenőrző szervezet a rendelet és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) szabályainak betartását csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően vizsgálja meg. A kedvezményezett tehát a saját legjobb tudása szerint előkészíti a közbeszerzési eljárását, lefolytatja azt, kihirdeti az eljárás eredményét és az ellenőrzésre csak ezt követően kerül sor.
A rendelet szerint utóellenőrzés esetén a kedvezményezett legkésőbb az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldésének napján köteles értesíteni az irányító hatóságot az eljárás eredményéről és ettől számított két munkanapon belül köteles megküldeni az irányító hatóság részére a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes iratot és a közbeszerzési szabályzatát. Ha eme határidőket a kedvezményezett elmulasztja, akkor szabálytalansági eljárás indul, amelynek során a rendelet szerint korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment részére fizetendő díj vonatkozásában kerül sor.
|
Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához |
|---|
|
A kiadvány nem csupán a jelenleg még hatályos 2004-es irányelv-generációt elemzi, hanem feldolgozza a 2014-es irányelveket is, amelyeket a nemzeti jogalkotónak 2016 tavaszáig kell átültetnie. |
Az irányító hatóság a megkapott iratokat közbeszerzési-jogi, támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésnek veti alá. Bár a rendelet szerint a hatóság az ellenőrzést 7 munkanapon belül végzi el és eredményéről a kedvezményezettet ugyanezen határidőn belül értesíti is, ám az elmúlt időszak tapasztalatai alapján várhatóan ez akár az előírt időigény többszörösét is kiteheti majd. Az ellenőrzés eredményétől függően az irányító hatóság alapvetően kétirányú megállapítást tehet. Egyrészt, ha az eljárás lefolytatását a jogszabályoknak megfelelőnek ítéli, vagy csak olyan kisebb hibát állapít meg, amely vonatkozásában intézkedésre nincs szükség, akkor úgynevezett támogató tartalmú utóellenőrzési jelentést készít. Másrészt, ha érdemi jogszabálysértést talál, akkor az irányító hatóság szabálytalansági eljárást folytat le, illetve közbeszerzési jogsértés esetén jogorvoslati eljárást kezdeményez a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Szabálytalansági eljárás esetén a szabálytalansági gyanú bejelentésére a kedvezményezett észrevételt tehet, kifejtheti álláspontját a vélt jogsértés vonatkozásában és az irányító hatóság annak figyelembe vételével hozza meg döntését.
Fontos szabály, hogy európai uniós alapokból támogatás kizárólag támogató tartalmú utóellenőrzési jelentés alapján folyósítható, a jelentés tatalmának ezért komoly jelentősége van, hiszen ha negatív, az a támogatás elvesztésével is járhat.
A folyamatba épített ellenőrzés szabályai
A fentiektől lényegesen eltérő, sokkal összetettebb és hosszadalmasabb a folyamatba épített ellenőrzés, amely az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzés, valamint a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás megvalósítása esetén kötelező. Ilyen értékű beszerzéskor a kedvezményezett már meg sem kezdheti közbeszerzési eljárását és annak eredményét is csak az irányító hatóság egyetértése esetén hirdetheti ki az alábbi szabályok alapján.
A folyamatba épített ellenőrzés alapvetően két részre osztható, az első az eljárás megindítását megelőző rész, a második pedig közvetlenül az eljárás eredményének kihirdetése előtt folyik le, mindkettőt a kedvezményezettnek kell kezdeményeznie a monitoring- és információs rendszeren keresztül.
Az eljárás megindítását megelőző ellenőrzés során először az előkészített tervezetek támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú minőségellenőrzésére kerül sor. Az irányító hatóság a tervezeteket kizárólag a fenti szempontok szerint vizsgálja és megküldi észrevételeit – valójában előírásait – a kedvezményezett részére, aki ezek alapján átdolgozza a közbeszerzési dokumentumokat. Bár a rendelet szerint a kedvezményezettnek van joga arra, hogy eltérő álláspontjáról tájékoztassa az irányító hatóságot, azonban a tapasztalatok alapján sokkal inkább célravezető az észrevételek átvezetése, feltéve, hogy a kedvezményezett nem kíván egy hosszadalmas egyeztetési sorozatba belekerülni, amelynek számára kedvező eredménye sem bizonyos.
A folyamatba épített ellenőrzés során a kedvezményezett már meg sem kezdheti közbeszerzési eljárását és annak eredményét is csak az irányító hatóság egyetértése esetén hirdetheti ki
A támogathatósági ellenőrzés egy erről szóló irányító hatósági nyilatkozattal zárul le, ennek hiányában az előzetes ellenőrzés második fázisa nem indulhat meg. A rendelet szerint az első fázis időigénye – figyelembe véve a kedvezményezett átdolgozási időigényét is – összesen 15 munkanap, amely egy alkalommal 5 munkanappal meghosszabbítható. A várható meghosszabbítás alapján tehát nagyságrendileg egy hónapig tart a támogathatósági ellenőrzés.
Sajnos ezzel az előzetes ellenőrzés nem zárul le, hanem a kedvezményezettnek kezdeményeznie kell a dokumentumok közbeszerzési-jogi szempontú ellenőrzését, amelyet az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter (miniszter) végez. A miniszter a kezdeményezés beérkezésétől számított 5 munkanapon elkészíti minőségellenőrzési jelentését, vagy minőségellenőrzési tanúsítványát. Jelentés akkor készül, ha a miniszternek módosítási javaslata van, míg tanúsítvány akkor készül, ha a tervezetek már ekkor megfelelnek minden elvárásnak.
Ha tehát a kedvezményezett minőségellenőrzési jelentést kap, akkor az az alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat, vagy eltérő véleménye esetén a részletes írásbeli indokolását köteles megküldeni a miniszter részére. Utóbbi az így beérkezett tervezeteket újra megvizsgálja és a beérkezést követő öt munkanapon belül minőségellenőrzési tanúsítványt állít ki, erről tájékoztatja a kedvezményezettet, valamint az irányító hatóságot. A kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat a közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítvány figyelembevételével véglegesíti. A közbeszerzési eljárás kizárólag akkor indítható meg, ha a miniszter támogató, vagy feltételesen támogató tartalmú tanúsítványt állított ki. A tanúsítvány kiállításával lezárul a közbeszerzés előzetes ellenőrzési szakasza.
A közbeszerzési eljárást a tanúsítvány birtokában a kedvezményezett megindítja, erről és az ajánlatok bontásának időpontjáról a minisztert értesítenie kell a monitoring- és információs rendszeren keresztül. A miniszter minden közbeszerzési eljárásba úgynevezett megfigyelőt jelöl, aki vagy személyesen, vagy papíralapon folyamatosan nyomon követi az eljárás történéseit. A megfigyelőnek valamennyi iratot haladéktalanul meg kell küldeni.
A közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetését megelőzően a kedvezményezett köteles megküldeni az eljárás során keletkezett összes iratot a miniszter részére, aki 15 munkanapon belül szabályossági tanúsítványt állít ki. A döntésre jogosult a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését. Bár a rendelet szóhasználata alapján a döntésre jogosultnak csak „figyelembe vételi” kötelezettsége van a szabályossági tanúsítvány vonatkozásában, azonban a rendelet egy másik szabálya szerint támogatás csak a miniszter támogató tartalmú minőségellenőrzési és szabályossági tanúsítványának megléte esetén folyósítható, így tehát a kedvezményezett valójában nem dönthet másként, mint amiről a tanúsítvány szól. Arra persze van jogi lehetőség, hogy a kedvezményezett eltérő jogi álláspontjáról tájékoztassa a minisztert és indokolással alátámasztva meggyőzze igazáról, de erre kevés esetben kerül sor.
Kommentár a közbeszerzési törvényhez |
|---|
|
Előrendelés 25% kedvezménnyel! Várható megjelenés: 2016. június Megrendelés >> |
Ha a kedvezményezett a tanúsítványban leírtaktól eltérően hozza meg az eljárást lezáró döntését – amelyet minden esetben haladéktalanul meg kell küldenie a miniszternek –, akkor a miniszter szabálytalansági eljárást, illetve közbeszerzési jogsértés esetén jogorvoslati eljárást kezdeményez a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Szabálytalansági eljárás esetén a szabálytalansági gyanú bejelentésére a kedvezményezett észrevételt tehet, kifejtheti álláspontját a vélt jogsértés vonatkozásában és az irányító hatóság annak figyelembe vételével hozza meg döntését.
A fentiek alapján látható, hogy egy igen bonyolult, részleteiben is szabályozott eljárás során történik meg a folyamatba épített ellenőrzés, amely egyrészről biztosítja, hogy csak olyan eredményt hirdessenek ki, amely megfelel az uniós előírásoknak, másrészt ennek az az ára, hogy 45 munkanappal, tehát több mint két hónappal meghosszabbodik minden közbeszerzési eljárás.
A rendelet szerint, ha a kedvezményezett a fenti kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti és a felelősségét szabálytalansági eljárásban megállapítják, akkor a támogatás egy része, vagy akár egésze visszavonható. A kedvezményezettektől tehát alapvető elvárás, hogy a fenti kötelezettségeikkel tisztában legyenek.
Írásunk következő részében a magyar költségvetési forrásból megvalósuló beszerzések ellenőrzési rendszerét mutatjuk be.
A szerző ügyvéd, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
