A közbeszerzési ajánlat érvénytelensége – 4. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is.

A közbeszerzési törvény (Kbt.) hatálya, az alapelvek jelentősége, a nemzeti és az uniós eljárásrend, a különböző eljárásfajták, a becsült érték meghatározása, az ajánlatok bírálata és értékelése, az ajánlati kötöttség, az eljárásra vonatkozó határidők, a kizáró okok rendszere, az alkalmassági követelmények, az üzleti titok kérdése, a hiánypótlás, az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálata, az ajánlat érvénytelensége, az eljárás eredménytelensége, a szerződésmódosításra vonatkozó szigorú szabályok, a jogorvoslat rendszere – néhány meghatározó közbeszerzési fogalom, kérdés és jogintézmény, amelyek megítélése és alkalmazása gondos mérlegelést és messzemenő körültekintést igényel mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői részről.

Az alábbiakban a műnek az ajánlat érvénytelenségére vonatkozó részéből olvashatnak egy részletet. A részlet szerzője dr. Kontor Eszter.

A Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenség

Ez az érvénytelenségi ok biztosítja az ajánlatkérőnek, hogy ellenőrizze és a hiánypótlási felhívás ellenére a felhívásnak, a közbeszerzési dokumentumoknak (tehát az ajánlatkérő érdemi ajánlattételi követelményeinek, lásd például műszaki leírás, szakmai ajánlat), továbbá a jogszabályoknak meg nem felelő ajánlatokat érvénytelenné nyilvánítsa. Okszerűen minden egyes esetben a Kbt. 73. §-ában meghatározott specifikus, konkrét törvényi tényállás szerinti érvénytelenségi okot kell alkalmazni, amennyiben azok alkalmazási feltételei fennállnak.

A Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjának „egyéb” kategóriája ugyanakkor nem jelenti azt, hogy bármely visszásság, ajánlatkérő által nem megfelelőnek értékelt helyzet érvénytelenséget okozhat. Az érvénytelenség kimondása e pont esetében is csak a törvényi feltételrendszer teljesülése esetén állhat fenn [amit a jogalkotó a Kbt. 73. § (4)–(6) bekezdésében szereplő vagylagos és nem kimerítő felsorolásban további elemekkel bővített]. E körben változatlanul fennmarad, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenséget eredményez a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az érdemi ajánlattal szemben támasztott műszaki, szakmai, tartalmi elvárások, követelmények teljesítésének elmaradása.

A felhívásnak, a közbeszerzési dokumentumoknak, a jogszabályoknak való meg nem felelés körében a Kbt. fenntartotta a tartalmi és formai követelmények közötti distinkciót e fogalmak külön definiálása nélkül. Álláspontunk szerint a Kbt. 41/A. §-ának valamint a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. §-ának rendelkezései alapján a papíralapú eljárások vonatkozásában kialakult formai elvárások körével hasonlóan ítélendő meg elektronikus eljárások esetén a dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó elvárások.

Külön kiemelendő ugyanakkor – a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerinti, a felolvasólap elektronikus okiratként való benyújtására vonatkozó követelmény, annak elmulasztása vonatkozásában –, hogy a Kbt. 71. § (8) bekezdés a) pontja értelmében a hiánypótlás nem járhat közbeszerzési alapelvi sérelemmel. Azaz a felolvasólap ezen hiányosságára vonatkozó hiánypótlás sem eredményezheti például a verseny tisztasága sérelmét, például esetlegesen eltérő időpontban való bontás következtében. Azaz, bár a hiánypótlás lehetőségét nem zárja ki a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése a felolvasólap mint elektronikus űrlap alkalmazási kötelezettség elmulasztása esetére, az EKR rendszer működéséből adódó tényszerű sajátságok okán (mint például a rendszerben ajánlatnak minősített, időzár alá kerülő adatállomány automatikus bontása) valószínűsíthetően nagyon kivételes esetben merülhet ez fel, és majdhogynem elenyészően szűk körben állhat fenn annak lehetősége, hogy a Kbt. 71. § (8) bekezdése a) pontja sérelme nélküli hiánypótlás lefolytatható legyen.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet határozza meg eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módját. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése értelmében az EKR-ben az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként kell létrehoznia a felolvasólap mintáját, amelyet az ajánlattevő az elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni. A Kbt. 41/A. § (3) bekezdése kimondja, hogy amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. Mindezzel összhangban a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (9) bekezdése szerint „az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatát vagy részvételi jelentkezését az EKR azok benyújtására szolgáló funkciója alkalmazásával kell ajánlatként vagy részvételi jelentkezésként benyújtania. Az egyéb módon benyújtott dokumentum nem minősül ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek.” Így mivel jogszabályi követelmény a felolvasólap elektronikus űrlapként való alkalmazása és az azzal történő ajánlattétel, ezért e formai elvárásokra vonatkozó, kötelezően alkalmazandó jogszabályi előírásból adódóan a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjának erre vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni annak elmaradása esetén.

Azaz amennyiben az eljárásra az elektronikus kommunikációs kötelezettség (a főszabályként alkalmazandó EKR alkalmazási kötelezettség) kiterjed, akkor a nem elektronikusan (nem EKR-en keresztül) vagy nem a biztosított elektronikus űrlap alkalmazásával benyújtott felolvasólap érvénytelenséget eredményez, mivel az elektronikus úton való kötelező ajánlattétel olyan jogszabály által meghatározott kötelező formai ajánlattételi követelmény [a Kbt. 40. § (1) bekezdése, 41. § (1) bekezdése és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (9) bekezdése alapján], melynek be nem tartása jellegéből következően nem pótolható az ajánlattételi határidő után, így érvénytelenséget okoz a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

Mindezen megfontolásokra tekintettel a gyakorlatban elenyészőnek tartjuk annak lehetőségét, hogy a Közbeszerzési Hatóság útmutatójában a felolvasólap teljes hiánya esetén esetlegesen felvethető hiánypótlás elektronikusan lefolytatott közbeszerzési eljárásokban – valamennyi alkalmazandó jogszabályi rendelkezéssel és alapelvi elvárással összhangban –megvalósulhasson. E körben is kiemelendőnek tartjuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság útmutatójában hivatkozott Döntőbizottsági határozat még a 2011-es Kbt. szabályain alapult, és erre tekintettel a vitában érintett közbeszerzési eljárás nem elektronikusan került lefolytatásra. [Lásd: A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a hiánypótlás szabályairól. Közbeszerzési Értesítő, 2020/180. sz., 13. o.]

A formai követelmények körében az ajánlatkérő által előírt követelményekre speciális szabályokat állapít meg a Kbt. 41/B. § (2)–(3) bekezdése. E formai elvárásokra vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett is az ajánlatkérő által előírt követelmények változatlanul nem képezhetik alapját az érvénytelenség megállapításának. Elektronikusan lefolytatott eljárások esetében ez akként alkalmazandó, hogy a Kbt. 41/A. § (1) bekezdésével, valamint a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2)–(3) bekezdésével összhangban az elektronikus irat formájára, annak informatikai jellemzőire vonatkozó ajánlatkérői előírások be nem tartása hiánypótlás alkalmazását követelheti meg; azt is csupán a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott esetkörben, azaz ha a formai hiba mellett a nem olvashatóság is fennáll. [Amennyiben az olvashatóság fennáll, még hiánypótlási kötelezettség sem keletkezik. Emellett a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése meghatározza ajánlatkérő eljárását arra az esetre is, ha a benyújtott dokumentum az előírt formai, azaz informatikai jellemzőkre vonatkozó követelményeknek megfelel ugyan, de mégsem olvasható.]

A jogalkotó által támasztott feltételek esetén körültekintően kell eljárni, mivel egyes formai előírások pótolhatók, mások nem. A Kbt. 68. § (2) bekezdése előírásai vonatkozásában kialakult joggyakorlat továbbra is irányadó marad a nem elektronikusan lefolytatott eljárások esetében. [E szabályokat a Kbt. 68. § (2) bekezdésénél mutatjuk be részletesen.]

A jogalkotó által támasztott feltételek közül az egységes európai közbeszerzési dokumentum (EEKD) űrlap alkalmazási kötelezettségéhez hasonlóan szabályozott, kötelező ajánlattételi követelménynek tartjuk a Kbt. 41/A. § (3) bekezdése, valamint a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerinti elektronikus űrlap alkalmazási kötelezettséget.

Azonos elbírálás alá esik álláspontunk szerint az a helyzet, amikor az ajánlatkérő létrehoz valamely elektronikus űrlapot, vagy a rendszerben egyébként is rendelkezésre áll ilyen, és arra a Kbt. 41/A. § (3) bekezdése alapján az elektronikus űrlapként való benyújtás mint előírás kiterjed. Azaz hiánypótoltatható és egyúttal hiánypótoltatandó az a helyzet álláspontunk szerint, amikor az ajánlatkérő által létrehozott és rendelkezésre álló elektronikus űrlap benyújtása helyett bármely más, akár például szkennelt és az EKR-be feltöltött irat formájában nyújt be valamely dokumentumot ajánlattevő.

Pótolhatóak továbbá azok a hiányosságok, amikor jogszabály felhatalmazása alapján az ajánlatkérő írta elő az eredetiben vagy elektronikus teljes bizonyító erejű magánokiratként történő benyújtást [lásd a Kbt. 41/A. § (2) bekezdésének és a Kbt. 47. § (2) bekezdésének rendelkezéseit.]

A Kbt. követelménye – amely jogszabály által meghatározott tartalmi megfelelés követelményének és egyben formai követelménynek is minősül az egységes európai közbeszerzési dokumentum kötelező használatának előírása uniós eljárásrendben [lásd Kbt. 67. § (1) bekezdés, 114. § (2) bekezdés; 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 3. §]. Tekintettel e jogszabályhelyek tartalmára, a jogszabályi követelményeknek való nem megfelelés okán lesz álláspontunk szerint a jövőben érvénytelen az az ajánlat (részvételi jelentkezés), amely az egységes európai közbeszerzési dokumentum kötelező alkalmazásától (ideértve a formanyomtatvány kötelező alkalmazását is) és kötelező aláírásától – hiánypótlási felhívás ellenére – eltér. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az egységes európai közbeszerzési dokumentum elektronikus formában rendelkezésre bocsátandó ajánlatkérő által. E jogszabályhelyek nem írják elő az egységes európai közbeszerzési dokumentum tekintetében az elektronikus űrlapként történő létrehozást, de azt az EKR tartalmazza, így a Kbt. 41/A. § (3) bekezdése értelmében az egységes európai közbeszerzési dokumentum elektronikus űrlapként alkalmazandó.

Az egyéb érvénytelenségi okok egyik önálló alcsoportjaként értelmezhető a jogszabályok megsértésén alapuló érvénytelenség. E tekintetben fenntartjuk a Kbt. 66. § (1) bekezdéséhez és a Kbt. 69. § (1) bekezdéséhez fűzött indokolásainkban már kifejtetteket.

Az ajánlat (részvételi jelentkezés) jogszabályoknak való megfelelőségével kapcsolatban a joggyakorlat azt az álláspontot képviseli – miként azt a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.005/2009/7. számú ítéletében kifejtette –, hogy „a jogszabályoknak való megfelelés nem értelmezhető akként, hogy valamennyi releváns jogszabályi rendelkezés betartásának ellenőrzésére felhatalmazást kap az ajánlatkérő. Ez az alapelvek sérelmét jelentő értelmezés lenne, hiszen az ajánlattevőknek teljes biztonsággal tudniuk kell, milyen követelményeket kell teljesíteniük az érvényes ajánlattételhez. Így a jogszabályok alatt a Kbt. mellett azok a jogszabályok értendők, amelyeket maga az ajánlatkérő, mint figyelembe veendő jogszabályokat a kiírásban szerepeltetett” (lásd például a Döntőbizottság D.69/10/2015. számú határozatát).

E joggyakorlattal összhangban is kiemelhető, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján a jogszabályoknak való megfelelőség az ajánlat (részvételi jelentkezés) tartalmának viszonylatában értelmezendő, az ajánlattevő egyéb jognyilatkozatai vagy jogcselekményei tekintetében felmerülő jogellenesség, ha az nem hat ki az ajánlat (részvételi jelentkezés) tartalmára, akkor az a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenséget sem eredményez. Ezzel összhangban a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. §-ában megfogalmazott általános és elvi élű jogszabályi elvárás megsértése, a rendeltetéstől eltérő EKR használat sem eredményezi a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont alapján az ajánlat (részvételi jelentkezés) érvénytelenségét, ha a rendeltetéstől eltérő használat az ajánlat (részvételi jelentkezés) tartalmára nem hat ki, abban nem eredményez jogellenességet. (Mindamellett, hogy az ilyen magatartás egyéb jogsértést és annak alapján egyéb jogkövetkezmény alkalmazását megalapozhatja.)

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

---