A közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet, mint alternatív vitarendezési forma


A cikkben a szerző a perindítás előtti, közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet szabályait, az eljárás megindításának, lefolytatásának menetét, valamint az eljárás, mint alternatív vitarendezési módszer legfontosabb gazdasági aspektusait mutatja be.


Egy rossz egyezség sokszor jobb, mint egy jó bírósági ítélet – sokan vallják ezt a nézetet, s nem hiába: a magánjogi, gazdasági jogviták az esetek többségében gyorsan, alacsony költségráfordítással, mindkét fél számára kielégítő módon rendezhetőek lennének, amennyiben a felek kellő időben leülnének egymással tárgyalni. Annak érdekében, hogy az ilyen egyeztetések meghatározott keretek közé legyenek szorítva, vagy a jogviták a rendes bírósági eljárásokhoz képest gyorsabban eldöntésre kerüljenek, már régóta léteznek alternatív vitarendezési fórumok. Magyarországon többek között ilyen jelenleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság, a megyei, fővárosi kereskedelmi és iparkamarák mellett működő Békéltető Testületek, a Magyar Nemzeti Bank által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakértői tanácsának eljárása, valamint a rendes közvetítői eljárás. Bár nem tekinthető klasszikus értelemben vett alternatív vitarendezési módszernek, hiszen az állami igazságszolgáltatás intézményrendszerén belül foglal helyet, mégis érdemes ide sorolni a közvetítői eljárás nélküli bírósági egyezségi kísérletet (a továbbiakban: egyezségi kísérlet), mely több szempontból is eltér a fent említett szervek eljárásától. Cikkünkben az egyezségi kísérlet iránti eljárás menetét, specialitásait, illetve gazdasági előnyeit fogjuk bemutatni.

Az egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem

Az egyezségi kísérlet egy Pp-ben szabályozott polgári nemperes eljárás, melynek célja, hogy a jogvitában érintett felek egymással egyezséget kössenek, melynek a bírósági végzéssel való jóváhagyást követően ugyanolyan hatálya lesz, mint a jogerős ítéletnek. Az eljárás szabályait a Pp. 168. §-a tartalmazza, melyre a közvetítői eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérlet szabályait (Pp. 167. §-a) is alkalmazni kell. Az eljárásra továbbá alkalmazni kell a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvény rendelkezéseit is (Bpnp.).

Az eljárás a fél kérelemre indul, a kérelemben a felek nevének, lakóhelyének (székhelyének), azonosító adatainak megjelölésén túl elő kell adni a jogvita tárgyát, azaz, hogy mi az a jogviszony, melynek rendezésére az egyezség szolgálna. A kérelem benyújtásának különösebb előfeltétele nincs: nem kell létrejönnie közvetítői eljárásban megállapodásnak, egyéb egyeztetésnek sem kell történnie a felek között. A Pp. – ellentétben a keresetlevélre, illetve a beadványokra vonatkozó szigorú formai és tartalmi megkötésekkel – nem várja el a féltől, hogy részletes tényelőadást, jogi érvelést terjesszen elő, vagy bizonyítékot csatoljon. Mindazonáltal az egyezségkötés előmozdítása érdekében érdemes a releváns tényeket előadni, illetve legalább a jogviszony alapjául szolgáló iratot (pl. szerződés), vagy egyéb lényeges dokumentumot (számla, jognyilatkozatok stb.) a beadványhoz mellékelni. Ennek köszönhetően mind a bíróság, mind a másik fél megismerheti a kérelmező álláspontját, a rendelkezésre álló iratokat.

Az egyezségi kísérletre idézést attól a bíróságtól kell kérni, mely a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezne, a kérelemben elő kell adni az ezt megalapozó tényeket. E tekintetben tehát a Pp. általános hatásköri és illetékességi szabályaira kell figyelemmel lenni. Fontos továbbá, hogy az eljárásra a Pp. kötelező jogi képviseletre vonatkozó szabályait alkalmazni kell, azaz amennyiben a perre a Pp. alapján a jogi képviselővel történő eljárás nem lenne kötelező, úgy az egyezségi kísérlet során is eljárhat a fél jogi képviselő nélkül.

Az egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem leglényegesebb eleme, hogy a félnek elő kell terjesztenie egy konkrét egyezségi tervezetet. Az eljárás célja ugyanis az egyezségkötés, sikeres eljárás esetén ezt az egyezséget fogja a bíróság végzésével jóváhagyni, azaz úgy kell az egyezség tartalmát előadni, hogy az a jogszabályoknak megfeleljen, minden – a jogvita szempontjából lényeges – körülményre kiterjedjen, a felek jogainak és kötelezettségének tartalmát pontosan meghatározza, és hogy végrehajtható legyen.

Az egyezségi kísérlet esetén is meg kell határozni – a Pp. általános szabályai szerint – az eljárás tárgyának az értékét (mely tekintetében az egyezségi tervezet tartalmát kell figyelembe venni). Ennek azért van jelentősége, mert az Itv. 39-41. §-a értelmében ez lesz az illeték alapja. Az Itv. 42. § (1) c) pontja értelmében egyezségi kísérlet esetén az illetékalap után 1%, de legalább 3000 Ft, legfeljebb 15000 Ft illetéket kell megfizetni, az Itv. szerinti módon.

Az eljárás lefolytatása

A bíróság a kérelem beérkezéstől számított 30 napon belüli időpontra megidézi a feleket, az idézéssel együtt kézbesíti a kérelmezettnek az egyezségi kérelmet. A Bpnp. rendelkezéseinek értelmében az egyezségi eljárás nem különül el perfelvételi és tárgyalási szakra, a bíróság tehát főszabályként – illetve az eljárás jellegére tekintettel – egyetlen meghallgatást tart. A meghallgatást megelőzően a bíróság írásbeli nyilatkozatra már nem hívja fel a kérelmezettet, aki azonban nincs elzárva attól, hogy az egyezségi tervezetre észrevételt, ellenajánlatot tegyen.

A meghallgatáson, amennyiben a felek megjelennek, a bíróság megkísérli a felek között az egyezség megkötését. Ekkor van lehetőségük a feleknek arra, hogy a jogvita tárgyában egyeztessenek, a véleményüket kifejtsék, adott esetben a kérelmezett is bemutassa a jogvita szempontjából lényeges bizonyítékait. A bíróság a meghallgatásról az általános szabályok szerinti jegyzőkönyvet készít.

Amennyiben a felek között – akár a kérelemben foglaltak szerint, akár más tartalommal – a meghallgatáson egyezség jön létre, úgy a bíróság azt jegyzőkönyvbe foglalja, és a Pp. 239. §-ában foglaltak szerint végzéssel jóváhagyja. Az egyezség tehát meg kell, hogy feleljen a jogszabályoknak. A végzéssel szemben fellebbezésnek van helye, ennek hiányában a jogerőre emelkedést követően a Pp. általános rendelkezéseinek megfelelően a végzésnek ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, azaz – amennyiben a teljesítési idő eredménytelenül letelt – a jogosult végrehajtást kezdeményezhet.

Amennyiben a felek között nem jön létre egyezség, úgy a bíróság tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárásról, ennek igénybevétele esetén az eljárás szünetel, annak folytatására a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás benyújtásával van lehetőség, ez esetben a bíróság 30 napon belüli időpontra kitűzi a meghallgatást. Amennyiben a felek nem kívánnak közvetítői eljárást igénybe venni, úgy a bíróság további meghallgatást nem tart, további nyilatkozatra nem hívja fel a feleket, az eljárást eredménytelennek nyilvánítja és lezárja.

A felek távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya, azaz, ha akár a kérelmező, akár a kérelmezett a meghallgatáson nem jelenik meg, és emiatt a felek között nem jön létre egyezség, úgy a bíróság az eljárást szintén eredménytelennek nyilvánítja és lezárja.

Az eljárásban a fél költségeinek megtérítésére kizárólag egy esetben van lehetőség, amennyiben a kérelmező a meghallgatáson nem jelenik meg, és a kérelmezett az okozott költségek megtérítését kéri.  A bíróság ebben az esetben az eljárást lezáró végzésében rendelkezik a költség megfizetéséről.

Mikor lehet érdemes egyezségi kísérletet kezdeményezni?

Az eljárás előnye, hogy egyes alternatív vitarendezési módokkal ellentétben nem kell, hogy megelőzze más eljárási cselekmény, egy aránylag egyszerű beadvánnyal megindítható, valamint maga az eljárás is egyszerű és gyors. Ennek köszönhetően a tárgyalási szándék elhatározásától az egyezségkötésig viszonylag rövid idő telik el, azaz a jogvita rendkívül gyorsan lezárható. Szintén fontos szempont, hogy az eljárás alacsony összegű illetékvonzattal jár, egy viszonylag nagyobb értékű gazdasági jogvitában is előnyös lehet ilyen keretek között megkísérelni a másik féllel való egyeztetést.

Amennyiben az ellenérdekű fél alapvetően elzárkózik az önkéntes tárgyalásoktól, vagy a jogi álláspontját, bizonyítékait elrejti a másik fél elől, úgy szintén előnyös lehet az egyezségi kísérlet kezdeményezése. Ezzel a lépéssel ugyanis a fél kifejezi az egyezségkötési hajlandóságát, a szándékának a komolyságát, így a másik fél nagyobb valószínűséggel fog „nyílt lapokkal játszani”, mely értelemszerűen az egyezség létrejöttének az esélyét is megnöveli. Mindkét fél tisztán fogja ugyanis látni, hogy egy esetleges perben melyek lennének a saját jogi érvelésük gyenge pontjai. Minél nagyobb esélyt ad a fél annak, hogy elvesztené a pert, annál magasabb lesz az egyezségkötési hajlandósága is.

Cikkünk nyitótéziséhez visszakanyarodva, amennyiben egyezség születik, úgy arra is nagyobb esély van, hogy a felek tartani fogják magukat ahhoz, hiszen saját elhatározásból kötötték azt meg. Az ítélet hatályú egyezség minden előnye megmutatkozik továbbá: a jogvita végérvényesen lezárásra kerül, a res iudicata hatás miatt a felek az egyezséggel rendezett életviszonyt a továbbiakban vitássá nem tehetik, illetve a határozat teljesítés hiányában végrehajthatóvá válik.

Mint a legtöbb alternatív vitarendezési módszernek, természetesen az egyezségi kísérletnek is megvannak a maga hátrányai. Egyrészt a meghallgatáson való részvétel nem kötelező, a távolmaradásnak nincs jogkövetkezménye, azaz a kérelmezett szabadon dönthet arról, hogy azon megjelenik-e. Amennyiben nem, úgy az eljárás eredménytelen lesz, így a félnek más úton kell a jogvita rendezését megkísérelnie. Ez esetben a megfizetett illeték a kérelmező terhén marad. Másrészt pedig a bíróság kizárólag abban az esetben hozhat érdemi döntést, amennyiben a felek egyezséget kötnek. Amennyiben a felek nem állapodnak meg, úgy a bíróságnak nincsen arra lehetősége, hogy a jogvitát eldöntse.




Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.

2022. május 20.

Megsemmisítette az AB a népszavazási kérdések hitelesítését

Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

2022. május 20.

Szabályozott szakszervezeti képviseleti jogosultság

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése.