Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Február 14. idén nem csak a szerelmesekről szólt, az ELSA Hungary a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatásával konferenciát szervezett aznapra a jogászképzés jövőjéről. Munkatársaink ott voltak az eseményen, melyről beszámolónkat olvashatják.
Népes sokaság gyűlt össze február 14-én, pénteken reggel a Közjegyzők Házában, ahol az ELSA Hungary szervezésében, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatásával szervezték meg a Konferencia a jogászképzés jövőjéről című egész napos tanácskozást.
Az első programpontban dr. Bóka János, az Igazságügy Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára egy kötetlen hangvételű beszélgetésben engedett bepillantást saját egyetemi éveibe. Kiemelte, hogy a jogászképzés szereplőinek elsődlegesen a folyamat céljában kell konszenzusra jutniuk. Az államtitkár kitért arra, hogy álláspontja szerint milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy mai jogásznak, milyen konkrét innovációs tendenciák áramlanak be a jogi piacra, emellett a beszélgetés érintette a mesterséges intelligencia és az igazságszolgáltatás kapcsolatát is.
(Dr. Bóka Jánosnak szűkebb körben is volt lehetőségünk feltenni néhány kérdést, vele készült interjúnkat hamarosan olvashatják a Jogászvilág oldalán!)
Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen joghallgatók, illetve fiatal jogászok osztották meg véleményüket a hallgatósággal olyan fontos és érdekfeszítő témákban, mint a jogi automatizáció térnyerése, az egyetemi tanulmányokon kívüli önképzési lehetőségek, illetve a munkahelykeresés különféle, számukra lényeges szempontjai.
Az ebédszünetet követő, hasonló keretek között zajló diskurzus szereplői a másik oldal, a munkáltatók (bank, ügyvédi iroda, állami szféra, közjegyzői szervezet) képviselői voltak, akik értekeztek a joghallgatókat manapság érő elvárásokról, összevetve mindezt a 20-30 évvel ezelőttiekkel, továbbá megvitatták az elméleti és gyakorlati tudás fontossága közti különbségeket.
A panelek végén a kérdések kerültek reflektorfénybe, melyeket a közönség mobiltelefonos applikáció segítségével küldhetett be a szervezőknek.
Örömteli volt látni, ahogy az eseményen kialakult, a témáról folytatott színvonalas információcsere a résztvevőket partnerekké emelte, s a konferencia remélhetőleg még sok hasonló rendezvény előszobája lehet a későbbiekben.
A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.
A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.
Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
