A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben – II. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelen cikkünkben a másodfokú büntetőeljárást illetően a megalapozatlanságról, ezen belül is a teljes és a részleges körűről írunk. Egyebek mellett arról, hogy szélesedett a másodfokú bíróság reformatórius jogköre.

Az új büntetőeljárási törvény (Be.) másodfokú eljárásában főszabály a teljes körű felülbírálat. Emellett a jogalkotó kivételként megengedi a korlátozott felülbírálatot. Ez az indokolás szerint azt jelenti, hogy „a tényállás az elsőfokú ítéletben megállapítottak szerint rögzül, és annak helyességét a másodfokú bíróság nem vizsgálja. Korlátozott felülbírálatra van lehetőség, ha a fellebbezés kizárólag a kiszabott szankció nemét, illetve mértékét vagy tartamát, az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezését, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítványt, illetve a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezését, vagy a felmentő ítélet vagy az eljárást megszüntető határozat indokolását sérelmezi.

A másodfokú bíróság a korlátozott felülbírálat keretei között is hivatalból vizsgálja az esetleges abszolút és relatív eljárási szabálysértéseket, amelyek az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését vonják vagy vonhatják maguk után.” Új szabály a büntetőeljárás rendjében, miszerint a fellebbezésben új bizonyítékra csak akkor lehet hivatkozni, ha a fél legalább valószínűsíti, hogy arról az elsőfokú határozat kihirdetését követően szerzett tudomást.

Cikksorozatunk előző számában a revízióról és a másodfokú bíróság reformatórius, valamint kasszatórius jogköréről volt szó. Mostani cikkünkben a megalapozatlanságról, ezen belül is a teljes és a részleges körűről írunk. Többek között arról, hogy a másodfokú bíróság reformatórius jogköre szélesedett. A másodfokú bíróságnak meg kell kísérelnie a részleges megalapozatlanság megszüntetését úgy, hogy a tényállást kiegészíti, helyesbíti az ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy felvett bizonyítás alapján. Teljes megalapozatlanság esetén pedig hatályon kívül kell helyeznie az elsőfokú döntést. Ha a felmentő ítélet megalapozatlan, akkor a vádlott bűnösségét eltérő tényállás megállapítása mellett másodfokon is ki lehet mondani, feltéve, hogy az ügyész ennek bizonyítására indítványt tett.

Tényálláshoz kötöttség

A régi Be.-ben alkalmazott fő szabály, miszerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, továbbra is megmarad, bár a kivételeket is ismeri az új Be. Ezek az alábbiak:

– ha az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozatlan;

– ha a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítást vesz fel.

Felülmérlegelésre csak akkor kerülhet sor, ha bizonyítás történt, kivéve, ha az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma vagy ténybeli következtetés alapján eltérő tényállás megállapítása által a vádlottat fel kell menteni vagy az eljárást meg kell szüntetni.

Megalapozottság

A másodfokú bíróságnak fő szabály szerint meg kell vizsgálnia, hogy megalapozott-e az első fokon megállapított ítéleti tényállás, de az új Be. több esetben enged ez alól kivételt. A törvény értelmében a másodfokú bíróság az alábbi esetekben nem vizsgálja a megalapozottságot:

– ha a fellebbezés korlátozott terjedelmű,

– ha a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény vonatkozásában végzi a felülbírálatot.

A korlátozott terjedelmű fellebbezésre lásd a cikksorozatunk előző részét, melynek címe: A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben – I. rész (Felülbírálat, reformatórius és kasszatórius jogkör)

Megalapozatlanság

A törvény indokolása szerint a funkciómegosztás elvének következetesebb érvényesítéséről van akkor szó, amikor a megalapozatlanság következményei nem alkalmazhatóak, azaz nem kerülhet sor az ítélet hatályon kívül helyezésére, mert a vádat alátámasztó bizonyíték beszerzését a vádló nem indítványozta, feltéve, hogy az ítélet megalapozatlansága nyilvánvalóan erre vezethető vissza.

A megalapozatlanság két fajtája van, a teljes és a részbeni megalapozatlanság.

Részleges megalapozatlanság esetében a másodfokú bíróság reformatórius jogkört gyakorol, és kiküszöböli a részleges megalapozatlanságot

Teljes megalapozatlanság

Teljes megalapozatlanságról a jövőben is két esetben beszélünk:

– ha az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást,

– ha az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás teljes egészében felderítetlen.

Ha a másodfokú bíróság teljes megalapozatlanságot állapít meg, akkor ennek az lesz a jogkövetkezménye, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül kell helyezni, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kell utasítani.

Részleges megalapozatlanság

Részleges megalapozatlanságról akkor beszélünk, ha

– a tényállás hiányos,

– részben felderítetlen,

– ellentétes az ügyiratok tartalmával,

– helytelen ténybeli következtetést tartalmaz a tényállás.

A harmadik helyen szereplő részleges megalapozatlansági ok a régi Be.-ben lévő iratellenességet váltja fel.

A részleges megalapozatlanság esetében a másodfokú bíróság reformatórius jogkört gyakorol, és küszöböli a részleges megalapozatlanságot. Ezt az alábbi módokon teheti:

– a tényállást helyesbíti,

– a tényállást kiegészíti.

A másodfokú bíróság a tényállást helyesbíti, illetve kiegészíti

– a bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján, vagy

– helyes ténybeli következtetéssel, vagy

– a másodfokon felvett bizonyítás segítségével.

Itt kell megjegyeznünk, hogy bizonyításra nemcsak a részbeni megalapozatlanság, hanem az eljárási szabálysértés kiküszöbölése érdekében is sor kerülhet, továbbá akkor, ha a fellebbezésben állított új tény vagy bizonyíték igazolása ezt szükségessé teszi.

A részleges megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében a másodfokú bíróság eltérő tényállást az alábbi esetekben állapíthat meg:

– ha a vádlott felmentésének, részbeni felmentésének, az eljárás megszüntetésének, részbeni megszüntetésének van helye, vagy

– ha a vádlott bűnössége állapítható meg.

Eltérő tényállás

Eltérő tényállást csak az alábbi esetekben állapíthat meg a másodfokú bíróság:

– ha az elsőfokú bíróság ítélete (részben) megalapozatlan,

– ha a másodfokú bíróság a fellebbezésben állított új tény vagy bizonyíték alapján sikeres bizonyítást folytat le.

Utóbbi esetben a vádlott bűnösségének másodfokon történő megállapítására is lehetőséget ad az új Be.

A másodfokú bíróságnak eltérő tényállás megállapítására nincs lehetősége akkor, ha az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bizonyítékokat (csupán) eltérően értékeli. Eltérő tényállást csak akkor állapíthat meg, ha bizonyítást vesz fel, és erre vonatkozóan beterjesztettek bizonyítási indítványt.

A vádlott bűnösségének másodfokon történő megállapítása

Az új Be. szerint a vádlott bűnösségének a megállapítására másodfokon csak akkor van lehetőség, ha az ügyészség indítványozza erre vonatkozóan a bizonyítás felvételét. A sikeres bizonyítási eljárás következménye az eltérő tényállás megállapítása és a bűnösség kimondása másodfokon.

Cikksorozatunkat a súlyosítási tilalommal folytatjuk.

---