A fellebbezést tartalma szerint kell elbírálni

Ha a felperes a keresetlevelet visszautasító végzés hatályon kívül helyezését indítványozza, azonban a fellebbezésében azt állítja, hogy a keresetlevele perfelvételre alkalmas, a visszautasítási okok nem állnak fenn, úgy – ha annak feltételei fennállnak – lehetőség van az elsőfokú határozat megváltoztatására és a keresetlevél visszautasításának a mellőzésére, mivel a döntés megváltoztatásához szükséges feltételek fennállnak

Az alapügy

A felperes a 2018. január 22. napján előterjesztett keresetlevelében „a nyilvántartásba vételi végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak a nyilvántartásba vételi eljárásban észlelhető érvénytelenségére” alapította, ezért keresetében azt kérte, hogy „a bíróság a per során kísérelje meg az érvénytelenségi ok kiküszöbölését azáltal, hogy felhívja az alperes képviselőjét, gondoskodjék a létesítő okirat meghatározott pontjában rögzített előírások közgyűlés általi – felperesi keresetben kifejtettek szerinti – módosításáról;

– ha az érvénytelenség oka változatlanul fennáll, mert az alperes közgyűlése az alapszabály érintett előírását a bíróság felhívása ellenére sem módosította, a bíróság a nyilvántartásba vételt elrendelő végzést az ítéletében megállapított időponttal – az alapszabály keltére vonatkozó részében – helyezze hatályon kívül, és a létesítő okirat érvénytelenségét a meghatározott pont vonatkozásában részlegesen állapítsa meg, ezen túlmenően pedig keresse meg a nyilvántartó bíróságot a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 46/A. § (6) bekezdésében foglaltak intézkedések megtételére;

– amennyiben az érvénytelenség oka utóbb megszűnt azáltal, hogy az alperes közgyűlése a bíróság felhívásának megfelelően a létesítő okirata meghatározott pontját módosította, az alapszabályt visszamenőleges hatállyal nyilvánítsa érvényessé, szükség esetén pedig a Cnytv. 46/A. § (6) bekezdésében foglaltak szerint járjon el.”

Az elsőfokú bíróság döntése

Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet visszautasította. Döntése szerint a keresetlevél nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 170. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak. Nem tartalmazza ugyanis a petítum a pontos időpontot a Cnytv. 46/A. § (6) bekezdése szerinti hatályon kívül helyezésre vonatkozóan, valamint a keresetben nem került egyediesítésre, hogy a felperes milyen konkrét intézkedést kér.

Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a keresetlevél a Pp. 170. § (4) bekezdésében foglaltaknak sem felel meg, ugyanis a kereset keresethalmazatot tartalmaz, azonban a felperes nem jelölte meg az egyes keresetek egymáshoz való viszonyát és az elbírálás sorrendjét sem.

A keresetlevelet azért is hiányosnak találta, mert nem egyértelmű a felperes megjelölése, mivel a neve, azonosító adatai cím alatt az ügyész került feltüntetésre. Álláspontja szerint a keresetlevélben a felperes, valamint képviselőjének a megjelölése nem tartalmazza a Pp. 170. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában foglaltakat, figyelemmel az elektronikus bejegyzés iránti kérelemben feltüntetett adatokra is. Abban ugyanis a felperes szervezet megnevezéseként, valamint a felperes képviselőjének megnevezéseként is a megyei főügyészség szerepel. A fél jogainak ügyész általi gyakorlásáról szóló, a Kúria 2/2012. Közigazgatási-Munkaügyi-Polgári jogegységi határozata (a továbbiakban: KMPJE) alapján a polgári peres eljárásokban az ügyész mint absztrakt közjogi jogalany vesz részt a perben felperesként, őt az illetékes ügyészi szerv képviseli, a felperes keresetlevele azonban ennek a feltételnek nem felel meg. Ezért a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a keresetlevelet visszautasította, mert az nem tartalmazta a Pp. 170. §-ában, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kellékeket.

A fellebbezés tartalma

A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben a Pp. 381. §-ára figyelemmel a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy a keresetlevele visszautasításának feltételei – az elsőfokú bíróság megállapításával szemben – nem állnak fenn. Álláspontja szerint a kereseti kérelmét a Cnytv. 46/A. § (5) és (6) bekezdéseiben és 46/B. § (3)-(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve csak vagylagosan terjesztette (terjeszthette) elő, azok alkalmazhatósága a bíróság előzetes felhívása után az alperes perbeli cselekményétől függ. Álláspontja szerint az adott ügyben „összetett kereseti kérelemről van szó”, amely esetben nem állítható fel és így nem is indítványozható – az elsőfokú bíróság végzésében elvárt – elbírálási sorrend, hiszen a döntés az alperes „jövőbeli perbeli cselekvőségétől” függ. Sérelmezte az elsőfokú határozatnak az ügyész perbeli legitimációjával kapcsolatban tett megállapításait is. A KMPJE szerint az ügyészt mint absztrakt közjogi jogalanyt az illetékes ügyészi szerv képviseli, a keresetlevelében ennek megfelelően jelölte meg eljáró ügyészként az őt képviselő megyei főügyészséget. Kiemelte, hogy a keresetlevele olyan fejléces dokumentum, amelynek tetején értelemszerűen megtalálható a felperes képviseletét ellátó ügyészi szerv valamennyi nyilvános adata, a keresetlevele tartalmazta a Pp. 170. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összes kötelező tartalmi elemet.

A Pp. 177. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést az alperesnek nem kellett észrevételezésre megküldeni, ezért az alperes nem is terjeszthetett elő észrevételt.

A Debreceni Ítélőtábla döntése

A fellebbezést az ítélőtábla megalapozottnak találta.

Az ítélőtáblának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy fennállnak-e a keresetlevélnek az elsőfokú bíróság által megjelölt hiányosságai, amelyek miatt hiánypótlási felhívás kiadásának mellőzése nélkül azt vissza kellett utasítani.

Arra helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság, hogy a Pp. a keresetlevél érdemi részében a kereseti kérelem kellően határozott előadását követeli meg a felperestől. Ebbe az is beletartozik, hogy a felperesnek egyértelműen és pontosan kell megjelölnie, milyen tartalmú döntést kíván a bíróságtól [Pp. 170. § (2) bekezdés a) pont]. A megválasztott jogvédelmi igénynek az ítélet rendelkező részével szemben támasztott követelményeknek kell megfelelnie, mivel a bíróságnak az alperes mulasztása esetén a kereseti kérelemmel egyezően a bírósági meghagyást hivatalból ki kell bocsátania.

Elvárás, hogy világosan, végrehajtásra alkalmas módon kell a felperesnek a bírósághoz intézett keresetét megfogalmaznia, amihez a bíróság kötve is van [Pp. 2. § (2) bekezdés], azonban mindig az adott konkrét tényállás és kereseti kérelem vonatkozásában dönthető csak el, hogy a keresetlevél mit foglal magában.

Az adott ügyben a bíróságnak a Cnytv. speciális eljárási rendelkezéseit is alkalmaznia kell, a Cnytv. 46/A. § (6)-(7) bekezdésein alapuló jogerős határozat végrehajtására pedig nem a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján kerül sor. A felperes kereseti kérelmének helyt adó ítélet esetén a Cnytv. 46/B. § (2)-(4) bekezdései alapján a nyilvántartó bíróság – a perbíróság felhívására – teszi meg a Cnytv. 46/A. § (5)-(6) bekezdései szerinti határozat „végrehajtásához” szükséges intézkedéseket.

Az ítélőtábla megállapítása szerint az adott ügyben a felperes keresetének „határozottsága” megfelel a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontjában írt követelményeknek. Az elsőfokú bíróság megállapításával szemben ugyanis a felperes nem eshetőleges, hanem vagylagos kereseti kérelmet terjesztett elő attól függően, hogy az alperes az elsőfokú bíróságnak a Cnytv. 46/A. § (5) bekezdése szerinti felhívására a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megteszi-e. A felperesnek – ha erre az anyagi jogi jogszabály alapján lehetősége van – joga van a bíróság döntésére vonatkozó két vagy több egyenrangú, de egymást kizáró és ezért vagylagos kereset előterjesztésére [így foglalt állást a Kúria elnöke által létrehozott, a Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2017. november 3. napján tartott ülésén elfogadott 3. számú állásfoglalása, a Kúria „Az ingatlan közös tulajdona megszüntetésének egyes kérdéseiről” szóló 1/2017. (IX. 11.) PK véleménye 14. pontjában, és az új Ptk. Tanácsadó Testület is a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:84. §-a tárgyában].

[13] Megalapozottan hivatkozott arra is a felperes, hogy az elsőfokú bíróságnak a Cnytv. 46/A. § (5) bekezdése, illetve a Cnytv. 46/B. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekménye – az alperes felhívása a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére – nem a kereseti kérelem tárgya, erről a bíróság érdemben nem határoz (határozhat). Az elsőfokú bíróságot terhelő felhívási kötelezettség a Cnytv. alapján hivatalból áll fenn (Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.165/2017/4.). Ezért az ítélőtábla megállapítása szerint a felperesnek – eshetőleges keresetek hiányában – a kereseti kérelmei egymáshoz való viszonyát, az elbírálás sorrendjét nem kell megjelölnie, a hatályon kívül helyezésre vonatkozó petitumát sem kell egyediesítenie. A kereseti kérelme alapján a bíróság döntése az alperesnek a felhívására tett nyilatkozatától, illetve eljárási cselekményétől függ [a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásán (CKOT) 2017. november 20-21. napján hozott 22. számú állásfoglalás – közzétéve: Bírósági Határozatok 2018. januári számában]. A teljesítési határidő sem kötelező kelléke a keresetlevélnek, az ezzel kapcsolatban megjelölt hiányosság sem szolgálhat a keresetlevél visszautasításának alapjául (CKOT 2017. november 20-21-én hozott 20. számú állásfoglalása).

Megalapozottan sérelmezte a felperes az elsőfokú bíróságnak a Pp. 170. § (1) bekezdés b) és c) pontja tárgyában tett megállapításait is. A Pp. 60. § (1) bekezdése alapján a perben az ügyész a fél jogait gyakorolja, míg a Pp. 58. §-a szerint a bíróság előtt az ügyészségről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel eljárni jogosult illetékes ügyész jár el. A Kúria 2/2017. Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatában a több kollégium ügykörét érintő, eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak a Pp. és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) hatálybalépésére tekintettel történő felülvizsgálata során a KMPJE határozatot a Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekintette. Az ítélőtábla megállapítása szerint a felperes keresetlevelében az ügyész, illetve az ügyész képviseletében eljáró szerv feltüntetése az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 27. §-ában foglalt rendelkezéseknek is megfelel. Az elektronikus kapcsolattartás során használt nyomtatvány kitöltésére a Pp. 170. § (1) bekezdése nem tartalmaz rendelkezést, ezért azon a felperes megjelölésének hiányosságára hivatkozással szintén nem volt helye a keresetlevél visszautasításának.

A Pp. 109. alcíme – ami a végzés elleni fellebbezés szabályait rögzíti – nem tartalmaz eltérő rendelkezést a másodfokú eljárásban hozható határozatokra, ezért a Pp. 389. §-a alapján arra az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az adott esetben a keresetlevelet visszautasító végzés elleni fellebbezésnél e szakasz nehezen értelmezhető, hiszen az ügy érdemi eldöntése nem történt meg és az alperes sem tesz/tehet észrevételt.

Bár a felperes a Pp. 381. §-ának alkalmazását indítványozta, azonban a fellebbezésében ténylegesen azt kérte, hogy a bíróság a perfelvételre alkalmas keresetlevele alapján folytassa le érdemben az eljárást.

Az ítélőtábla megállapítása szerint bár a felperes a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését kérte, de olyan tartalmú rendelkezést vár a másodfokú bíróságtól, hogy állapítsa meg: nem álltak fenn a keresetlevél visszautasításának feltételei. Bár a felperes a fellebbezésében a Pp. 381. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazását kérte, azonban tartalma szerint a keresetlevelének a perfelvételre alkalmassága esetére teendő intézkedéseket és nem a keresetlevele újabb vizsgálatát kérte. Így a fellebbezésből az tűnik ki, hogy a jogvédelmet a sérelmezett végzés mellőzésével kéri. A Pp. 110. § (3) bekezdésében szabályozott, a jogérvényesítés segítése elvének részeleme pedig az adott esetben lehetőséget ad az ítélőtáblának, hogy a helyes tartalommal helyettesítse be a kérelmet.

Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a alapján alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és mellőzte a keresetlevél visszautasítását, mivel a döntés megváltoztatásához szükséges feltételek fennálltak.

Az ismertetett döntés (Debreceni Ítélőtábla Gpkf.IV.30.084/2018/4.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2018/6 számában 80. szám alatt jelent meg.

Kapcsolódó cikkek:


Mikor kezdődik a munkaidő?
2019. január 22.

Mikor kezdődik a munkaidő?

Mit jelent a reggel nyolcórai munkakezdés? Ekkor a munkavállalónak már „harca készen” kell állnia a munkahelyén, vagy ekkor csak a munkavégzésre való felkészülés veszi kezdetét? Része a munkaidőnek, amíg a munkavállaló beöltözik a munkavédelmi ruhába, vagy amíg telepíti a napi frissítéseket a számítógépére?

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét
2019. január 21.

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/4–7. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent anyagok közül válogattunk.

A Földtörvény változásai
2019. január 21.

A Földtörvény változásai

Január 11-i hatállyal ismét változott a földforgalmi törvény, amellyel a jogalkotó a helybenlakó szomszédokat, a kertészeti tevékenységet végzőket és a vetőmagelőállítókat kívánta kedvezőbb helyzetbe hozni.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.