Bejegyzések Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása címkével


Az Európai Unió Bírósága elé került a devizahitelek érvényessé nyilvánításának kérdésköre
2022. február 14. Világjogász

Az Európai Unió Bírósága elé került a devizahitelek érvényessé nyilvánításának kérdésköre

A Győri Ítélőtábla előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál (EuB) abban a kérdésben, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás hiánya vagy nem megfelelősége miatt érvénytelen devizahitel-szerződések érvényessé nyilvánításának a Kúria által meghatározott módszerei összeegyeztethetők-e az uniós joggal.

A bíróság és a közjegyző teendői, ha a bíróság észleli, hogy az ellentmondás részben vagy egészben nem hatályos
2020. december 29. Szakma

A bíróság és a közjegyző teendői, ha a bíróság észleli, hogy az ellentmondás részben vagy egészben nem hatályos

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Szécsényi-Nagy Kristóf által írt Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez című kiadvány a kommentárok hagyományait követve elsősorban a jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról. Éppen ezért, a szükséges elméleti alapok lefektetésén túl, a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására, megválaszolására helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban a nagykommentárnak „A bíróság és a közjegyző teendői, ha a bíróság észleli, hogy az ellentmondás részben vagy egészben nem hatályos” cím alatti magyarázatát olvashatják.

Ingatlanjog 5. – A keresetlevél tartalmi elemei
2020. október 21. Szakma

Ingatlanjog 5. – A keresetlevél tartalmi elemei

Az alábbiakban részleteket közlünk a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Ingatlanjog I. című könyvből, melynek szerzői számos gyakorlati példán át mutatják be a peres gyakorlatot – az ötödik részben a keresetlevél tartalmi elemeinek a kérdéskörében.

A keresetlevél visszautasításának bírósági gyakorlata-1.rész
2020. március 18. Szakma

A keresetlevél visszautasításának bírósági gyakorlata-1.rész

A keresetleveleket visszautasító, valamint a pert megszüntető végzések nagy többsége elsőfokon jogerőre emelkedett, mert az ügyek nagy részében a felperesek nem kezdeményeztek jogorvoslatot. A Kúria összefoglaló véleményéből kitűnik, hogy a Fővárosi és a Budapest Környéki Törvényszéken mind abszolút számban, mind az érkezett ügyekhez viszonyítva magas volt a visszautasított keresetlevelek száma.

Új Pp. a bírói gyakorlatban
2019. május 20. Szakma

Új Pp. a bírói gyakorlatban

A Civilisztikai Kollégiumvezetők új állásfoglalásai egyértelművé teszik a Pp. érintett rendelkezéseinek értelmezését és segítik a feleket a bíróságok álláspontjának megismerésében.

Normalizálódhat a pereskedés?
2018. november 7. Szakma

Normalizálódhat a pereskedés?

Az idő haladtával egyre-másra jelennek meg azok a bírósági határozatok, értelmezések, miszerint az új Pp. elsősorban normalizált értelmezésre, együttműködő és ésszerű jogalkalmazásra szorul. Az akut problémák ezzel jelentősen orvosolhatók.

A fellebbezést tartalma szerint kell elbírálni
2018. augusztus 28. Szakma

A fellebbezést tartalma szerint kell elbírálni

Ha a felperes a keresetlevelet visszautasító végzés hatályon kívül helyezését indítványozza, azonban a fellebbezésében azt állítja, hogy a keresetlevele perfelvételre alkalmas, a visszautasítási okok nem állnak fenn, úgy – ha annak feltételei fennállnak – lehetőség van az elsőfokú határozat megváltoztatására és a keresetlevél visszautasításának a mellőzésére, mivel a döntés megváltoztatásához szükséges feltételek fennállnak