Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbiakban részleteket közlünk a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Ingatlanjog I. című könyvből, melynek szerzői számos gyakorlati példán át mutatják be a peres gyakorlatot – az ötödik részben a keresetlevél tartalmi elemeinek a kérdéskörében.
A) A Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontja fogalmazza meg a kereseti petitum követelményét. Minden szó fontos: A bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet terjesszen elő a fél.
Az „ítéleti rendelkezésre irányuló” kitétel azt jelenti, hogy olyan módon fogalmazza meg a fél a kérelmét, ahogy majd – pernyertesség esetén – a bíróság az ítélet rendelkező részét, vagy a törvényi feltételek beállta esetén bírósági meghagyás legyen kibocsátható. A fél rendelkezési jogának és jogcímhez kötöttségnek a szabálya követeli meg, hogy a fél teljes pontossággal mondja meg a bíróságnak, hogy milyen döntést szeretne elérni, és a bíróság erről – és csak erről – a kérelemről döntsön. Ilyen petitum esetén tudja az alperes is megfelelő részletességgel és törvénynek megfelelően előterjeszteni ellenkérelmét, melyből a bíróság már meg tudja határozni a jogvita kereteit. Ez a hatékony eljárást szolgálja. Még egy szempont, ami az osztott perszerkezetből és a megváltozott eljárási szabályokból ered. Amennyiben az alperes nem terjeszt elő a bíróság felhívására írásbeli ellenkérelmet, vagy azt a bíróság visszautasítja, bírósági meghagyást kell kibocsátani a közölt kereseti kérelemmel azonos tartalommal. Amennyiben a fél a kérelmét pontosan, ítéleti rendelkeznek megfelelő módon fogalmazta meg, ezzel a szöveggel kerül a bírósági meghagyás kibocsátásra, végrehajtható lesz. Ha nem így fogalmazta meg, a bíróságnak akkor is ki kell bocsátania a bírósági meghagyást, de ha annak pontatlan a szövege, nem alkalmas a végrehajtásra, ami egyenlő a pervesztéssel, hiszen a fél a másik fél önkéntes teljesítése hiányában nem tud bírósági végrehajtáshoz jutni, ugyanakkor újraérvényesíteni sem tudja igényét, ha azonosak a felek és a ténybeli, jogi alap (res iudicata).
A „határozott” kereseti kérelem kitétel is azt a követelményt állítja a kérelem elé, hogy egyértelmű és végrehajtható legyen.
Amennyiben a fél határozott kérelmet terjeszt elő, de az rossz, a jogalkotó nem kínál alternatívát. Márpedig egyik bíróság sem szeret anyagi jogi szempontból „rossz” határozatot kibocsátani. Igaz, hogy az ellenérdekű fél számára nyitva áll az ellentmondási határidő, de azt le lehet késni, elő lehet terjeszteni hiányosan (pl. nem rója le az illetéket) stb., tehát nem tökéletes biztosíték. A Pp. 237. §-ának szabályai tartalmazzák az anyagi pervezetés szabályait. Abban azonban a jogalkotó egyértelműen állást foglalt, hogy az anyagi pervezetésre a perindítási szakban nem, csak a perfelvételi és bizonyítási szakban van lehetőség. Tehát ennek segítségével sem hívhatja fel a bíróság a feleket a keresetük pontosítására. A 10%-os „büntető” illeték eltörlésével komolyabb lehetőség nyílt arra, hogy ha a kereseti petitum ellentétes a hivatkozott tényekkel, a keresetlevél nem logikus, ellentmondásokat tartalmaz, a bíróság visszautasítsa azt. Ha ilyen eset nem áll fenn, kényszermegoldás a bíróság részéről a hiánypótlás, akkor is, ha a fél jogi képviselővel jár el. A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása 2018. június 20-21-én tartott ülésén 11. szám alatt meghozott állásfoglalás szerint: A bíróság által a keresetlevélben észlelt értelmezési probléma esetén a Pp. 237. § nem gyakorolható. A bíróság azonban közrehatási kötelezettsége körében (6. §) a Pp. 115. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben hiánypótlást rendelhet el, és a nemteljesítés jogkövetkezményét a 176. § (2) bekezdés e) pontja alapján vonja le.
A Pp. 115. § (1) bekezdése szerint ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul – eltérő rendelkezés hiányában -, a bíróság a hiányok megjelölése mellett, rövid határidővel hiánypótlásra hív fel.
Ez az állásfoglalás erősen vitatható, hiszen itt nem hiányról, hanem hibáról van szó, tehát kétséges, hogy a beadvány hiánypótlásának esete fennáll-e egyáltalán. Alapvetően a probléma jogalkotási megoldás után kiált.
Nem kis feladat a jogi képviselők számára az ítéleti rendelkezésnek megfelelő petitum megfogalmazása, hiszen maguk a bírák is éveken át tanulják ezt kinevezésük előtt. Rendkívül nagy segítséget nyújthatnak a nyilvánosságra hozott anonimizált határozatok, azok rendelkező részének követése. Gyakorlati segítségképpen az ingatlanokkal kapcsolatos legtipikusabb tulajdoni perek kereseti petitumára adunk néhány mintát.
Minden egyes kérelemre irányadó két nagyon fontos szabály. Az egyik, hogy a peresített ingatlant teljes pontossággal meg kell jelölni. Ennek keretében fel kell tüntetni a nyilvántartó földhivatalt, a helyrajzi számot és az -ingatlan fekvése szerinti teljesen pontos címet (emelet, ajtó részletességig). A másik, hogy a felek személyes adatait is olyan pontossággal kell megjelölni, ahogy azt az ingatlan-nyilvántartási törvény a bejegyzéshez megköveteli, tehát a szűken vett személyes adatok mellett az adóazonosító jelet és a személyi szám utolsó négy számjegyét is fel kell tüntetni. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy ezeknek az adatoknak a feltüntetése nem elegendő a bevezető részben, nem lehet pusztán visszautalni rájuk a petitumban, mivel az ítélet rendelkező része kell hogy tartalmazza ezeket az adatokat. Az ítélet jogerőre emelkedése esetén a bíróság hivatalból küldi meg az ítéletet a nyilvántartó hatóságnak, amely a rendelkező rész szerinti változásokat fogja átvezetni az ingatlan-nyilvántartáson, ha annak rendelkezése megfelel a bejegyzési követelményeknek. Ha nem, visszaküldi a bíróságnak hiánypótlásra, amit a bíróság csak az ítélet kiegészítésével tud teljesíteni [Pp. 355. § (2) bek.]. Ezt természetesen meg kell tennie, de később jut a fél a bejegyzett tulajdonjoghoz, hiszen ha a kiegészítő ítélet a rendelkező részre vonatkozik, fellebbezésnek van helye, meg kell várni a jogerőre emelkedést [Pp. 365. § (2) bek. a) pont].
a) Tulajdonjog megállapítása:
„Kérem, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a […] ingatlanügyi hatóság által […] helyrajzi számon nyilvántartott, természetben […] címen található ingatlan tulajdonjogát […] arányban a felperes megszerezte.
Keresse meg az ingatlanügyi hatóságot, hogy a […] helyrajzi szám alatt felvett, természetben […] alatt található ingatlan tulajdoni lapjára a felperes (személyes adatok) tulajdonjogát […] arányban, […] jogcímen jegyezze be az alperes tulajdonjogának törlése mellett.
Kötelezze egyidejűleg az alperest az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tűrésére.”
Előfordul, hogy a felperes az alperes nevén álló pl. 1/2 tulajdoni hányadból csak 1/4 tulajdoni hányadot szerzett meg, ennek megállapítását kéri. Ilyen esetben a bejegyzési kérelem a következőképpen hangzik:
„Kérem, hogy a bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően keresse meg a […] ingatlanügyi hatóságot a […] helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben […] címen található ingatlan tulajdoni lapján az alperes 1/2 tulajdoni hányadának törlésére, a felperes 1/4 tulajdoni hányadának […] jogcímen történő bejegyzésére és az alperes 1/4 tulajdoni hányadának […] (az eredeti) jogcímen való visszajegyzésére.”
b) Elbirtoklással/ráépítéssel/örökléssel történő tulajdonszerzés esetén:
„Kérem, hogy annak tűrésére kötelezze a bíróság az alperest (személyes adatok), hogy a […] ingatlanügyi hatóság által […] helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben […] alatti ingatlanon fennálló 1/1 tulajdoni hányada az ingatlan-nyilvántartásból törlésre, a felperes (személyes adatok) 1/1 arányú tulajdonjoga elbirtoklás/ráépítés/öröklés jogcímén bejegyzésre kerüljön.
Keresse meg az […] ingatlanügyi hatóságot, hogy a fenti tulajdonosváltozást az ítélet jogerőre emelkedését követően az ingatlan-nyilvántartásban vezesse át.”
c) Örökléssel vegyes elbirtoklás esetén:
A Ptk. 5:44. § (1) bekezdés értelmében elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. A Ptk. 5:46. § értelmében az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek számít. Tehát ha a jogelőd és a jogutód így összeszámított elbirtoklási ideje ingatlannál kiteszi a 15 évet, a felperes elbirtoklás jogcímén a fenti módon terjesztheti elő tulajdonjog megállapítás iránti keresetét. Sok esetben azonban már a jogelőd életében bekövetkezik az elbirtoklás, és anélkül áll be a jogutódlás, hogy a jogelőd tulajdonjoga megállapításra és az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre került volna. Ebben az esetben sokkal bonyolultabb a kereseti petitum:
„Annak tűrésére kérem az alperes (személyes adatok) kötelezését, hogy az […] ingatlanügyi hatóság által […] helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan 1/1 tulajdonjogát én mint felperes (személyes adatok) megszereztem néhai XY (személyes adatok) elbirtoklás útján történt 1/1 tulajdonszerzésén keresztül, öröklés jogcímén.
Kérem, hogy a bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően keresse meg az […] ingatlanügyi hatóságot, hogy néhai XY elbirtoklás útján való 1/1 tulajdonszerzésének bejegyzésén keresztül jegyezze be 1/1 tulajdonjogomat a fenti ingatlanra öröklés jogcímén, az alperes tulajdonjogának egyidejű törlése mellett.”
d) Közös tulajdon megszüntetése esetén, amennyiben természetbeni megosztást kér a fél:
„Kérem, hogy a bíróság a […] földhivatal által […] hrsz. alatt felvett, természetben […] alatt fekvő ingatlanon a felperes és az alperes között fennálló közös tulajdont szüntesse meg akként, hogy az ítélet mellékletét képező […] változási vázrajz szerint természetben […]/1 helyrajzi számú és […]/2 helyrajzi számú ingatlanokra osztja és az így létrejött […]/1 helyrajzi számú ingatlant a felperes, míg a […]/2 helyrajzi számú ingatlant az alperes kizárólagos tulajdonába adja.
Kérem, hogy keresse meg a bíróság a […] (ingatlanügyi hatóság), hogy a […] helyrajzi szám alatt felvett, természetben […] alatti ingatlan vonatkozásában közös tulajdon megszüntetése jogcímén a felperes (személyes adatok) javára a […]/1 helyrajzi számú ingatlanra az 1/1 arányú tulajdonjogot, míg az alperes (személyes adatok) javára a […]/2 helyrajzi számú ingatlanra az 1/1 arányú tulajdonjogot jegyezze be.”
e) Közös tulajdon megszüntetése tulajdonostárs magához váltása útján:
„Kérem, hogy a bíróság a […] földhivatalban […] helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben […] alatti ingatlanon a felperes és az alperes között fennálló közös tulajdont akként szüntesse meg, hogy az alperes […] tulajdoni hányadát […] Ft ellenérték fejében adja a felperes tulajdonába.
Kötelezze a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek […] Ft-ot.
Keresse meg az […] ingatlanügyi hatóságot, hogy a fenti ellenérték teljes kiegyenlítésének igazolását követően a […] helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben […] alatti ingatlan tulajdoni lapjára az alperes (személyes adatok) […] tulajdoni illetőségére a felperes (személyes adatok) tulajdonjogát jegyezze be közös tulajdon megszüntetése jogcímén, az alperes tulajdonjogának egyidejű törlése mellett.” Az ilyen kereseti kérelemnél alternatív kérelem lehet még, ha például az alperes van az ingatlan birtokában: „Kérem, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy a teljes ellenérték megfizetését követő 15/30 napon belül az ingatlant ingóságaitól kiürítve bocsássa a felperes birtokába.” Szintén alternatív lehetőség – a felperes részéről, ha ő vált magához, bár ez ritkán fordul elő -, hogy: „Kérem, hogy a bíróság a közös tulajdon ellenérték megfizetésével történő megszüntetése esetére az alperes javára az ingatlan egészére/annak természetben meghatározott és […] (pontos körülírás) részére […] időtartamra használati jogot alapítson. Keresse meg az […] ingatlanügyi hatóságot, hogy az alperes javára a használati jogot a felperes tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg jegyezze be a fentiek szerint az […] alatti ingatlan tulajdoni lapjára.” Amennyiben más bejegyzett jogosultak is vannak a perben, kérni kell, hogy őket a bíróság a fenti tulajdonosváltozások, illetve a használati jog bejegyzésének tűrésére kötelezze. Arra is van lehetőség, hogy a lakáshasználat mértékét, terjedelmét vázrajz segítségével határozzák meg, ilyenkor a kérelemben erre utalni kell, és az ítélet mellékletét képezi. Természetesen arra is van lehetőség, hogy szakértői és tanúbizonyítás útján a perben szerezze be a bíróság ezt a vázrajzot, erre a bizonyítási indítványok között kell utalni.
Amennyiben megváltási árat kér vagy fizet a fél, megjelölhet teljesítési határidőt, de ez nem kötelező, hiánya önmagában nem vezethet a keresetlevél visszautasításához. A Civilisztikai Kollégiumvezetők Tanácskozásának 2018. június 20-21-én hozott 26. számú állásfoglalása szerint az ítéleti rendelkezésre irányuló kereseti kérelem tartalmazhatja a felperesnek a teljesítési határidő megállapítására vonatkozó kérelmét, de az nem kötelező. A teljesítési határidő feltüntetésének hiányában a bíróság úgy tekinti, hogy a fél nem terjesztett elő kérelmet a teljesítési határidő vonatkozásában, és annak tartamáról a 344. § (1)-(2) bekezdése alapján határoz. A főszabály 15 nap, de a bíróság meghatározhatja rövidebb, hosszabb időtartamban is vagy részletekben a teljesítést.
f) Közös tulajdon megszüntetése árverés elrendelése útján:
„Kérem, hogy a bíróság rendelje el a […] hatóság által […] helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben […] alatt található ingatlanon a felperes és az alperes között fennálló közös tulajdon megszüntetését árverési értékesítés útján.
Állapítsa meg […] forintban a legkisebb árverési vételárat azzal, hogy a befolyt vételárból a felperest megillető vételárrész […] forint, az alperest megillető vételárrész […] forint. (A kereseti kérelemben lehet kérni a legkisebb vételár tulajdoni hányadok szerint felosztását is.) Kérem, hogy ha a legkisebb árverési vételárnál magasabb értéken kerül az ingatlan árverésre, a különbözeti rész a felperest és az alperest […]-[…] arányban illesse meg.”
Az árverési értékesítés esetén is lehet helye valamelyik volt tulajdonostárs javára használati jog alapítására, ezt is lehet kérni, és ebben az esetben is kérni kell az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést.
Egyes álláspontok szerint az ítélet rendelkező részében meg kell jeleníteni, hogy a pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtást a bíróság bármelyik fél kérelmére elrendelheti, az ingatlanra bármelyik tulajdonostárs árverezhet. Az árverést az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtás szabályai szerint folytatja le. A felperest és az alperest elővásárlási jog illeti meg. Álláspontunk szerint ezeket a normákat nem szükséges kimondani az ítélet rendelkező részében, mert azokat a Vht. 162. § (3) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése tartalmazza. A törvény tartalmát ítéleti rendelkezés nem ismételheti meg. Legfeljebb, ha szükségesnek tartjuk – de ez főleg jogi képviselő nélkül eljáró felek esetében fontos -, az ítélet jogi indokolás részében lehet erről a feleket tájékoztatni. Ugyanakkor az ítélet rendelkező részében a bíróságnak rendelkeznie kell arról, hogy az árverés költsége a felperest és az alperest milyen arányban terheli.
g) Közös tulajdon megszüntetése alternatív megoldással:
A felperes fontossági sorrend meghatározásával több módját is kérheti a közös tulajdon megszüntetésének, annak érdekében, hogy valamelyik mód eredménytelensége esetén ne kelljen újabb pert indítani. Kérheti tehát a közös tulajdon megszüntetését alperesi magához váltással, egyidejűleg kérheti, hogy ha a megváltási ár megfizetésére előírt teljesítési határidő eredménytelenül telik el, erre az esetre a bíróság rendelje el az árverési értékesítést. Ebben az esetben a kereseti petitumban mindkét fenti kérelmet elő kell terjeszteni a feltétel és a sorrend pontos megjelölésével.
h) Közös tulajdon megszüntetése társasházzá alakítással:
„Kérem, hogy a bíróság a […] ingatlanügyi hatóság által […] helyrajzi számon nyilvántartott, természetben […] alatti ingatlanon a felperes és az I-V. rendű alperesek között fennálló közös tulajdont akként szüntesse meg, hogy az ingatlant alakítsa társasházzá.
A társasház alapító okiratát az alábbiak szerint állapítsa meg:
Határozza meg a társasház nevét: […]
Állapítsa meg, hogy az alábbi ingatlanrészek a tulajdonostársak közös tulajdonában maradnak: […] (ezek pontos felsorolása).
Állapítsa meg, hogy a közös tulajdon 6/6 tulajdoni hányadból áll.
Állapítsa meg, hogy a tulajdonostársak külön tulajdonába kerülnek az alábbi öröklakások: […] az ítélethez mellékelt alaprajzon sorszámmal megjelölt, helyrajzi számmal nyilvántartott ingatlanokat kell megjelölni, az alapterület és a helységek felsorolásával, tovább, hogy melyik fél 1/1 tulajdonába kerül.
Állapítsa meg, hogy a fenti külön tulajdonú ingatlanokhoz a közös tulajdonból tartozó tulajdoni hányad 1/6-1/6. Ezt olyan módon határozza meg, hogy az egyes külön tulajdonú lakások alapterületét arányítsa a külön tulajdonú lakások együttes alapterületéhez.
Keresse meg az […] ingatlanügyi hatóságot az ítélet jogerőre emelkedését követően, hogy az alapító okiratot pótló ítélet és annak 1. számú mellékletét képező záradékolt […] alaprajz, valamint a 2. számú mellékletét képező jogerős használatbavételi engedély alapján a […] helyrajzi számú ingatlan társasházzá alakítását az ingatlan-nyilvántartásba jegyezze be az alábbiak szerint:
A társasház törzslap I. részén tüntesse fel a földrészletre vonatkozó adatokat: […] helyrajzi szám, fekvése: belterület, területnagysága: 1000 m², címe: […], jogi jellege: Társasház, az épület fő rendeltetése: lakóház, valamint utaljon az ítélet rendelkező részében meghatározott közös tulajdoni épületrészekre.
A társasházi törzslap II. részére jegyezze be a társasház tulajdon létesítését, utalással arra, hogy a tulajdonjogra vonatkozó adatokat a hat különlap tartalmazza.
A társasházi különlapokon tüntesse fel az ítéletben megjelölt öröklakásokat az ott rögzített adatokkal, utalással a társasházi törzslapon nyilvántartott ingatlanból hozzájuk tartozó 1/6 – 1/6 eszmei hányadokkal. Kérem, hogy a bíróság rendelkezzen az […] ingatlanügyi hatóság felé, hogy az 1. sorszámú […] helyrajzi számú ingatlanra jegyezze be […] felperes (személyes adatok) 1/1 arányú tulajdonjogát, a 2. sorszámú […] helyrajzi számú ingatlanra jegyezze be az I. rendű alperes (személyes adatok) 1/1 tulajdonjogát […] stb.”
Amennyiben a felperes tulajdonjogának megállapítását is kéri, és az így létrejött közös tulajdon megszüntetését is, mindkettőre határozott kereseti kérelmet kell előterjesztenie.
Természetesen ha további jogokat, tényeket kell bejegyeztetni, ehhez is kereseti kérelem szükséges.
„Kérem, hogy a bíróság annak tűrésére kötelezze az alperest (személyes adatok), hogy a […] ingatlanügyi hatóság által […] helyrajzi számon nyilvántartott, természetben […] címen lévő ingatlanon fennálló tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásból törlésre, a felperes (személyes adatok) 1/1 arányú tulajdonjoga elbirtoklás/ráépítés jogcímén bejegyzésre kerüljön.
Keresse meg a bíróság az […] ingatlanügyi hatóságot, hogy a fenti tulajdonosváltozást az ítélet jogerőre emelkedését követően az ingatlan-nyilvántartásban a fenti ingatlan tulajdoni lapján vezesse át.”
i) Közös tulajdon megszüntetése és a Pp. 173. § (1) bekezdése szerinti keresethalmazat:
A Pp. 173. § (1) bekezdése szerint több kereset (valódi tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha a keresetek ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból erednek, és a keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. Ilyen keresethalmazat például a tulajdonjog megállapítása mellett az így létrejövő közös tulajdon megszüntetése. A 170. § (4) bekezdése értelmében -keresethalmazat esetén a (2) bekezdésben foglaltakat (érdemi rész) keresetenként kell teljesíteni, feltüntetve a keresetek egymáshoz való viszonyát és – egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset esetén – az elbírálás kért sorrendjét is. Amennyiben ez hiányzik, illetve az egyik kereseti kérelemből csak egy törvényi elem is hiányzik, az egész keresetlevél visszautasításra kerül, mivel a keresetlevél egységes egész, egy beadvány, amit nem lehet keresetenként részekre bontani.
A Pp. 173. § (2) bekezdés értelmében egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset (látszólagos tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha
– a keresetek ugyanabból a jogviszonyból erednek,
– az egyes keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság hatáskörébe vagy kizárólagos illetékességébe tartozik, és
– több alperes esetén valamennyi keresetet valamennyi alperes ellen indítják.
Felmerül a kérdés, hogy ha a felperes a közös tulajdon megszüntetését kéri, de többféle módon is, az látszólagos tárgyi keresethalmazatnak minősül-e, különös tekintettel arra, hogy a bíróságot a közös tulajdon megszüntetésének módjára vonatkozó kérelem nem köti, csak olyan módot nem alkalmazhat, amely ellen mindegyik fél tiltakozik. Álláspontunk szerint itt az anyagi jogszabály ad választási lehetőséget a félnek, így a közös tulajdon megszüntetésének módja iránti kérelem nem minősül eshetőleges kereseti kérelemnek. Maga a kereseti kérelem a közös tulajdon megszüntetése. Mivel annak a fél által előterjesztett módja nem köti a bíróságot, az eljárási szabály, miszerint a kereseti kérelem köti a bíróságot [Pp. 342. § (3) bek.], nem írhatja felül az anyagi jogi rendelkezést.
A Pp. 170. § (4) bekezdése a keresetlevél érdemi részére írja elő a keresetenkénti teljesítést. Ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy az egyébként a keresethalmazat szabályainak megfelelő keresetek esetében a felek személye sem azonos. Ilyen eset fordul elő azokban az ügyekben, ahol a fél igénykeresetet indít az ingatlan foglalás alóli feloldására, egyben az ingatlanra tulajdonjoga megállapítását is kéri. Ez akkor fordulhat elő, ha a fél megvásárolta az ingatlant, kifizette a vételárat, beköltözött, tehát az adásvétel minden eleme megvalósult, de valamilyen oknál fogva nem jegyezték be a tulajdonjogát, az eredeti szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartás a kérelmet már elutasította, és a régi tulajdonos ellen végrehajtás van folyamatban, melynek során végrehajtási jogot jegyeznek be az ingatlanra, tehát lefoglalják. A felperesnek ilyen esetben kötelmi igénye lehet a bejegyzésre, és ezen joga alapján kérheti a foglalás alóli feloldást, de nincs akadálya annak, hogy egyben a tulajdonjoga megállapítását is kérje, hiszen az ítélet lesz az az okirat, amely alapján be is jegyzik az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot. Az igénykereset esetében az alperes a végrehajtást kérő, a tulajdonjog megállapítása iránti kereset tekintetében mindenki, akinek még bejegyzett joga van az ingatlan-nyilvántartásba. A keresethalmazat ilyen esetében tehát nagyon kell figyelni arra, hogy ne csak a keresetlevél érdemi része legyen keresetenként pontosan megfogalmazva, hanem feltüntetésre kerüljön a bevezető részben is, hogy a halmazatokban álló keresetek közül melyik esetében kik a felek.
Az eddigi tapasztalatok alapján keresethalmazatban előterjesztett kereseteknél gyakori hiba, hogy az egyik – eshetőleges keresetek esetében az elsődlegesen megjelölt – kereset esetében a keresetlevél tartalmaz minden elemet, a többi kereseti kérelmet pedig csak egyszerűen felsorolja a fél a kötelező elemek nélkül. Amennyiben ugyanazon tényeken alapuló jogot kíván a fél érvényesíteni, akkor is legalább ennek tényére és a korábban leírt tényállás azonosságára kell utalni, ennek hiányában a keresetlevél visszautasításra kerül.
A sorozat első részét itt, a másodikat itt a harmadikat itt, a negyediket pedig itt olvashatják.
