A nem létező védelem ára


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A zsarolás bűncselekménye szempontjából természetes egység, ha a vádlott több ízben fenyegeti meg a sértettet annak érdekében, hogy a követelt pénzösszeget megkapja vagy a sértett több részletben teljesíti a követelést – a Zalaegerszegi Törvényszék egyedi döntése.


A tényállás

Ami a tényállást illeti, a vádlott és a sértett évek óta jól ismerték egymást, a sértett, mint autószerelő több alkalommal javította a vádlott autóit. 2011 nyarán a sértett ittas állapotban az egyik presszóban nézeteltérésbe került ismerőseivel, akik őt és barátját is megpofozták. A sértett ijedtében, és hogy a további bántalmazást megelőzze, mobiltelefonján úgy tett, mintha felhívná a vádlottat és tőle kérne segítséget. Bár a tényleges telefonhívásra nem került sor, a bántalmazók ennek hallatára a további bántalmazással felhagytak.

A vádlott az eset után pár héttel tudomást szerzett az esetről. Személyes találkozásuk során közölte a sértettel, hogy rossz néven veszi, hogy támadóival szemben rá hivatkozott. Bár a sértett tényleges védelmet nem kért a vádlottól, a vádlott a nem létező védelemért védelmi pénz jogcímén 100 000 forintot követelt tőle, amelynek megfizetésétől a sértett nem zárkózott el, de anyagi helyzete miatt egy-két hét haladékot kért. Mivel nem tudott fizetni, a vádlott két hét elteltével folyamatosan zaklatta őt telefonon, és veréssel fenyegetette, ha nem fizet. A terhelt komolyan vette fenyegetést, ezért félelmében a visszatérő telefonhívások és fenyegetések hatására úgy döntött, fizetni fog. A terhelt részletekben tudott csak fizetni, ezért a vádlott továbbra is rendszeresen fenyegette, hogy a teljes összeget ki kell fizetnie, különben „agyonveri” vagy elküldi hozzá két emberét, egy alkalommal még a munkahelyén is felkereste.

A sértett a fenyegetés hatására rossz idegállapotba került, nyugtatót szedett, végül a teljes összeget kifizette.

Az elsőfokú eljárás

A járásbíróság bűnösnek találta a vádlottat folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében,mivel a vádlott jogtalan haszonszerzés végett a sértettet élet és testi épség elleni fenyegetéssel készpénz átadására kényszerítette.Mindezért 3 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.

A fellebbezés tartalma

A védő a fellebbezésében vitatta az elsőfokú bíróság ténymegállapító tevékenységét. Álláspontjuk szerint a sértett önként, kényszer és fenyegetés nélkül adta át a vádlottnak a tényállásban szereplő pénzösszegeket, jóllehet ezt cáfolta a sértettnek a nyomozás során tett többszöri kihallgatásakor is fenntartott terhelő vallomása. A megyei főügyészség a cselekmény minősítéséből a folytatólagos elkövetés megállapításának mellőzését kérte, egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet.

Részletes program és jelentkezés >>

A másodfokú bíróság megállapításai

A másodfokon eljáró törvényszék helytállónak találta az elsőfokú bíróságnak a vádlott bűnösségére vonatkozó következtetését, a bűncselekmény minősítéséből azonban a folytatólagos elkövetést mellőzte.A bíróság szerint a vádlott a magatartását folyamatosan fejtette ki a sértettel szemben, amely arra irányult, hogy őt a pénz átadására kényszerítse és ezzel neki vagyoni hátrányt okozzon. A bíróság hangsúlyozta, hogy a cselekmény elkövetését nem teszi folytatólagossá az, hogy a vádlott több ízben fenyegette meg a sértettet annak érdekében, hogy a követelt pénzösszeghez hozzájusson és a követelését a sértett több részletben teljesítette.

Az elkövetési magatartások ismétlődése, a fenyegetések többször történő megvalósulása természetes egységet valósít meg. A zsarolás esetében a jogtalan haszonszerzési célzat természetes egységbe vonja az elkövetési magatartások ismétlődését, halmozódását.

Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság annyiban változtatta meg, hogy a bűncselekmény egyébként helyes minősítéséből a folytatólagos elkövetésre utalást mellőzte.

Az ismertetett döntés (Zalaegerszegi Törvényszék Bf. 302/2014.) a Kúriai Döntések 2015/8. számában 26. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén

Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

2024. május 8.

A technika legújabb vívmányai a Pp-ben (is)?

Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.