Az ítélet kiegészítése
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
A szabálytalan vételezéssel elkövetett lopás bizonyítási nehézségei
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elkövetőnek az a tevőlegessége, amellyel a jogosulatlan vételezés technikai feltételeit megteremti, önmagában még csupán előkészületi magatartásként értékelendő.
A szabálytalan vételezést több különböző magatartással is meg lehet valósítani, amely a jogellenesen igénybe vett szolgáltatás és így az okozott kár nagyságától függően minősülő lopás, illetve adott esetben dolog elleni erőszakkal is el lehet követni, esetleg a hálózatra való szabálytalan rácsatlakozás közveszély okozással is járhat.
De mit kell felderíteni és bizonyítania a nyomozóhatóságnak, ahhoz, hogy a büntetőeljárás során az elkövető büntetőjogi felelősségét meg lehessen állapítani?
1. Az elkövető személye
Ha a villamosenergiát vesszük alapul, akkor a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (Vetvhr.) 2. számú melléklete 19.9 pontja alapján a szabálytalan vételezés az alábbi elkövetési magatartásokkal valósítható meg:
- e) szabálytalanul vételez, így
- ea) a fogyasztásmérő-berendezés, a túláramvédelmi berendezés vagy a fogyasztásmérő-berendezésen vagy túláramvédelmi berendezésen elhelyezett nyomóbélyegzővel lezárt zárópecsét vagy egyéb jogi zár (a továbbiakban együtt: plomba) sérülését nem jelentette be,
- eb) a fogyasztásmérő-berendezésen vagy túláramvédelmi berendezésen elhelyezett plomba vagy a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával méretlen villamosenergia-vételezést tesz lehetővé,
- ec) a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával méretlen villamos energiát vételez,
- ed) a fogyasztásmérő-berendezés megkerülésével méretlen villamosenergia-vételezést tesz lehetővé,
- ee) a fogyasztásmérő-berendezés megkerülésével méretlen villamos energiát vételez, vagy
- ef) önkényes visszakapcsolással vételez,
A gázszolgáltatás esetében hasonlóan határozta meg a jogalkotó a szabálytalan vételezés elkövetési magatartásait a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (Getvhr.) 1. számú mellékletének 18.4. pontjában.
A Getvhr. fenti rendelkezése értelmében szabálytalanul vételez, aki
- a) a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett nyomóbélyegzővel lezárt zárópecsét vagy egyéb jogi zár (a továbbiakban együtt: plomba) sérülését a földgázkereskedőnek, vagy a földgázelosztónak a sérülés észlelését követő 2 munkanapon belül nem jelenti be,
- b) a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett plomba, vagy a mérőberendezés megrongálásával a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi,
- c) a fogyasztásmérő berendezés megrongálásával méretlen gázt vételez,
- d) a fogyasztásmérő berendezés megkerülésével méretlen gáz vételezésére alkalmas állapotot idéz elő,
- e) a szolgáltatás szüneteltetése esetén önkényes visszakapcsolással vételez,
- f) a nyomás alatti gázellátó rendszert (szállító- és elosztóvezetéket vagy a csatlakozóvezetéket) megbontja, a fogyasztásmérő berendezést vagy a mérési rendszert, vagy a nyomásszabályozót jogosulatlanul eltávolítja, vagy a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt, és e magatartások valamelyikével méretlenül vételez,
- g) a fogyasztásmérő berendezés nélküli fogyasztás feltételeit megszegi.
A fentiekből látható, hogy a Getvhr. és a Vetvhr. is több esetet szabályoz, amelyek részben mulasztással, részben pedig szándékosan követhetők el.
A büntetőjogi tényállás nyilván csak azokban az esetekben jöhet szóba, amikor valaki egyenes szándékkal (óra megrongálásával, kikötött szolgáltatás visszakötésével, stb.) méretlen energiát vételez, a mulasztással vagy eshetőleges szándékkal megvalósított cselekmények többségében kizárólag polgári jogi szerződésszegésként értékelhetők.
A lopás tényállása a Btk. 370. §-a szerint így hangzik: Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
A nyomozóhatóságnak tehát bizonyítania kell egyrészt, az „akit” vagyis az elkövető személyét, azt hogy az a dolog, amelyre a lopást elkövették pontosan kinek a tulajdonát képezi, hiszen csak így állapítható meg, hogy az nem az elkövető tulajdona, tehát idegen dolog, valamint a célzatot, vagyis a jogtalan eltulajdonítási szándékot.
Az elkövető azonosítása nehézségekbe ütközhet, mert a Vetvhr. és a Getvhr. is azt tekinti felhasználónak, aki az energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételezi.
Tegyük fel, hogy bérbe adjuk az ingatlanunkat és a bérlő a tudtunk nélkül az óra megkerülésével vételezi az energiát, a bérbeadó ellenőrzéskor pedig mindig helyreállítja a jogszerű állapotot. Így nekünk mint tulajdonosoknak nem lesz tudomásunk arról, hogy ott szabálytalan vételezés folyik. A szolgáltatóval kötött szerződés mégis a tulajdonos nevén van, tehát a szerződésszegést és így a szabálytalan vételezést is ő követi el. Ebben az esetben a nyomozóhatóság is a tulajdonosnál jelentkezik először a szabálytalan vételezéssel elkövetett lopás miatt, hogyan tudjuk bizonyítani, hogy azt a bérlőnk követte el?
Egy másik teoretikus eset szerint szakemberrel építettjük ki a szabálytalan vételezés feltételeit. A Getvhr. és a Vetvhr. is úgy rendelkezik, hogy a felhasználó a megrongálással vagy a megkerüléssel követi el a szabálytalan vételezést, akkor tehát a szakemberrel való kiépíttetés esetén nem követünk el szabálytalan vételezést. Természetesen ilyen könnyen nem mentesülhetünk a felelősség alól, hiszen, ha megbízunk valakit, akkor ő tulajdonképpen a mi érdekkörünkben jár el, így a magatartásáért felelősek vagyunk és következményei ránk is kihatnak.
Kellemetlenebb a helyzet, ha mondjuk egy új építésű ingatlannál már az építéskor szabálytalanul jár el a kivitelező és mi így vásároljuk az ingatlant. Hiszen ilyen esetben a számla összege alapján sem tudunk arra következtetni, hogy az energiát részben méretlenül vételezzük. Érdemes tehát odafigyelni, az órákat megszemlélni, lefényképezni és megkövetelni az eladótól, hogy a szabályszerű bekötést igazoló okiratokat adja át, különben könnyen bajba kerülhetünk.
Szintén nehezen állapítható meg az elkövető személye, ha a mérőóra bekerítetlen területen, bárki által könnyen hozzáférhetően van elhelyezve.
Az irányadó bírói gyakorlat szerint a lopás alanya nem lehet a tulajdonos vagy az, akinek a dolog véletlenül, tévedésből vagy jogszerűen került a birtokába.
2. Az elkövetési érték, mint minősítő körülmény
A lopás akár szabálysértés is lehet, de vétség, vagy a bűntett, így akár minősített eset is, ha azt nagyobb, jelentős, különösen nagy vagy különösen jelentős értékre követik el.
De hogyan állapítható meg, hogy mennyi volt a szabálytalan vételezéssel megszerzett energia és annak piaci értéke.
Ez a legnehezebb kérdés a bizonyítás során, ugyanis nem áll rendelkezésünkre olyan hiteles mérőeszköz, amely a szabálytalanul vételezett energia mennyiségét minden kétséget kizáróan bizonyítaná.
A nyomozóhatóság az ilyen ügyekben nyilatkoztatja a sértettként feljelentést tevő szolgáltatót, illetve szakértőt rendel ki a szabálytalanul vételezett energia mennyiségének és értékének megállapítása érdekében.
Milyen módszerekkel dolgozik, milyen szempontokat vesz figyelembe a szolgáltató és a szakértő. A bűncselekménnyel okozott kár, vagyis a szabálytalan vételezéssel felhasznált energiamennyiséget a környéken található ingatlanok fogyasztásának arányos figyelembevételével, az időjárási körülmények értékelésével, becsléssel állapítják meg.
Ez azért aggályos, mert a büntetőjogi felelősség megállapításakor minden kétséget kizáróan kell(ene) bizonyítani az elkövetési értékét, hiszen a szankcióalkalmazásnál egyáltalán nem mindegy hogy „csak” szabálysértési értékre követték-e el a lopást vagy már bűncselekmény történt. Szélsőséges esetben akár 1 forint dönthet az alkalmazott szankcióról.
A lopási értéket meghatározó fogyasztói ár az általános forgalmi adót is magában foglaló kiskereskedelmi ár.
3. A jogtalan eltulajdonítási cél, mint a lopás tényállási eleme
A nyomozóhatóságnak továbbá azt is bizonyítania kell, hogy a szabálytalan vételezés mióta állt fenn, hiszen az elfogyasztott energia mennyisége csak így számítható ki. A szabálytalan vételezés kezdő időpontját azonban szinte lehetetlen megállapítani.
Végül a jogtalan eltulajdonítási szándékot, mint a lopás tényállási elemét kell értékelni. Megállapítható a lopásért való felelősségem, ha a szolgáltató általi feltárásig nincs tudomásom arról, hogy szabálytalanul vételezem az energiát és a szolgáltatónak az üzletszabályzata szerinti kötbért megfizetem.
Álláspontom szerint ebben az esetben is a nyomozóhatóságnak kell bizonyítania azt, hogy az elkövető tudott a szabálytalan vételezésről és célja volt, hogy az energiát szabálytalan vételezés útján, jogtalanul megszerezze, hiszen a lopás csak szándékosan követhető el.
A gazdaságilag hasznosítható energia jogtalan eltulajdonítása az elvétel sajátos formájában, a jogosulatlanul, szabálytalanul történő vételezésben, energiafelhasználásban jelenik meg.
Az elkövetőnek az a tevőlegessége, amellyel a jogosulatlan vételezés technikai feltételeit megteremti, önmagában még csupán előkészületi magatartásként értékelendő. A vételezés megkezdésével – a kapcsoló felkattintásával, a szelep megnyitásával stb. – viszont az energiára elkövetett lopás befejezetté (a megelőző technikai segítség pedig bűnsegéllyé) válik, s a jogellenes vételezés időszaka alatt felhasznált teljes mennyiség természetes egységet képez. Ebből következően ilyenkor kísérletről csak akkor lehet szó, ha az elkövető az energia folyását meg kívánja indítani, ám az igénybevételre a szolgáltatás pillanatnyi szünetelése miatt nem került sor.
Jogtalan eltulajdonítási célzat nélkül – így például amennyiben a tettes a dolgot a saját részére való ideiglenes használat végett veszi el – nem valósul meg a lopás.