A szabványos üzemanyag nem biztos, hogy adózott is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az objektív felelősségi rendszernél nem kell vizsgálni, hogy a tulajdonos tudatában volt-e annak, hogy adózás alól elvont jövedéki terméket birtokol. Az üzemanyag adózott volta szakértői véleménnyel nem igazolható, csupán az, hogy szabványos – a Kúria eseti döntése.


A tényállás

A felperes tulajdonában lévő gépkocsit (melynek használatával fiát hatalmazta meg) a vám- és pénzügyőrök üldözés után egy külterületen lezárt és hátrahagyott állapotban találták meg. A kocsiban 5990 doboz adózás alól elvont cigarettát találtak. Üldözés közben a gépjárműt vezető személyben felismerték a felperes fiát. Jövedéki törvénysértés miatt a felperes lakóhelyét is átkutatták, ahol 200 liter magyar szabványú, míg 40 liter nem magyar szabványú üzemanyagot találtak, így vele szemben a vámhatóság jövedéki törvénysértés miatt jövedéki bírságot szabtak ki.

A fellebbezési eljárás

A fellebbezés folytán eljáró alperes az első fokú határozatot helybenhagyta, döntésében pedig kifejtette, hogy a birtokosi minőséget nem befolyásolja, volt-e a felperesnek tudomása a cigarettákról, és az sem, hogy a személygépkocsit ki vezette, pusztán a gépjármű, illetve ingatlan tulajdonlása megalapozza a birtoklási minőséget.

A bíróság eljárása

A bíróság nem értett egyet az alperes döntésében foglaltakkal. Hangsúlyozta, hogy mivel előkerült az elkövető (a felperes fia), tisztázhatóvá válik, hogy ki volt ténylegesen az adózatlan jövedéki termék birtokosa.

Az üzemanyag tekintetében ugyanakkor elismerte, hogy a felperes az ingatlanon talált jövedéki termék birtokosának tekintendő, azonban a jövedéki adóról szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) alapján csak az adózatlan jövedéki termék után szabható ki bírság. A szakértői intézet a lefoglalt 240 liter üzemanyagból 200 litert magyar szabványúnak ítélt, így az a bíróság álláspontja szerint Magyarországon vásárolt adózott jövedéki terméknek minősül.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes szerint a bíróság a megállapított tényállásból okszerűtlen és téves jogkövetkeztetéseket vont le. Az nem volt vitatott, hogy birtokos lehet az is, aki ténylegesen nem tartja birtokában a dolgot, de a dolog feletti tulajdonjoga folytán vagy más jogcímen hatalmat gyakorol. Az alperes viszont, szemben a bíróság következtetésével, úgy ítélte meg, hogy a Jöt. objektív felelősségi rendszerét figyelembe véve téves az az értelmezés, hogy ha a felperes nem tartózkodott a gépjárműben, akkor mentesül a felelősség alól. Az objektív felelősség rendszernél ugyanis nem kell vizsgálni, hogy a felperes tudatában volt-e annak, hogy adózás alól elvont jövedéki terméket birtokol. Mindezek alapján azt a kérdést sem tekintette relevánsnak, hogy időközben a felperes fia előkerült.

A felperes kizárólag saját nevére szóló számlával, egyszerűsített számlával tudná bizonyítani, hogy a birtokolt ásványolajtermék után az adót megfizették. Mivel a benyújtott számlákat nem a nevére állították ki, így a szakértői vélemény nem alkalmas a 200 liter magyar szabványú üzemanyag adózott voltának bizonyítására, csak arra, hogy az szabványos.

Ptk. Mesterhármas

Az új Ptk. három aspektusból – szerkesztőbizottsági tag, ügyvéd és bíró szemével.

A sorozat rendezvényei:

2014.09.16.  Családjog –  Dr. Szeibert Orsolya, Dr. Szűcs Andrea, Kristófné Dr. Kontra Erzsébet
2014.10.08.  Jogi személy – Dr. Csehi Zoltán, Dr. Tomori Erika, Dr. Gál Judit
2014.11.19.  Dologi jog – Dr. Menyhárd Attila, Dr. Gárdos Péter
2014.12.16.  Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása – Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika
2015.01.13.  Öröklési jog –  Dr. Szeibert Orsolya, Hídvéginé Dr. Adorján Lívia
2015.02.17.  Kötelmi jog – Dr. Lábady Tamás, Dr. Fuglinszky Ádám, Dr. Kemenes István

Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara

Bővebb információ és jelentkezés>>

A Kúria megállapításai

Mivel a bírsággal érintett termékek kétséget kizáróan jövedéki termékek voltak, a felperes egyrészről tulajdonosi alapon birtokosnak minősült, másrészről a termék adózott voltát sem tudta hitelt érdemlő módon igazolni, a Kúria helyt adott a felülvizsgálati kérelemnek. Önmagában azt a körülményt, hogy a bírósági eljárás során a jövedéki törvénysértés elkövetésével gyanúsított elkövető előkerült, úgy ítélte meg, hogy nem alapozza meg a vámhatósági határozat hatályon kívül helyezését. Egyetértett a felülvizsgálati kérelemmel abban a részben is, hogy az üzemanyag szabványosságából még nem következik annak adózott volta. Az erre vonatkozó bizonyítási eljárást a Jöt szabályozza, és ennek a felperes nem tett eleget.

Mindezek alapján a Kúria jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. I. 35 503/2013/6.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/7-8. számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]