Bírságolás szerencsejáték-ügyben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szerencsejáték-törvény bírságolási határidejének bekezdésének értelmezése: a bírság kiszabására a jogsértés tudomásra jutásától számított 6 hónapon belül meghozott határozattal van mód. A határozat közlése nem bír jelentőséggel a határidő számításánál.

A tényállás

Az alperesi hatóság ellenőrei 2011. március 29-én a felperes egyik játéktermében ellenőrzést végeztek, majd annak eredményeként a felperest 2011. szeptember 26-án kelt és október 6-án kézbesített határozattal bírság megfizetésére kötelezték. Az alperes álláspontja szerint megsértette a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) azon előírását, amely a szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához az állami adóhatóság engedélyét teszi szükségessé.

Az elsőfokú bíróság eljárása

A felperes kifogásolta, hogy a határozat kézbesítési idejére figyelemmel törvényellenesen, az elévülési időn túl szabtak ki vele szemben bírságot. Az Szjtv. 12. § (5) bekezdése előírja ugyanis, hogy nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek az állami adóhatóság tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított két éven túl.

Az elsőfokú bíróság helyt adott a felperes keresetének. Álláspontja szerint az Szjtv. 12. § (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a bírság kiszabására a jogsértés tudomására jutásától számított hat hónapon belül közölt határozattal van csak lehetőség. Hat hónapon túl közölt határozat esetében a határidő elévülési jellege miatt bírság kiszabására nincs lehetőség.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes álláspontja szerint a jogerős ítéletben az Szjtv. 12. § (5) bekezdésnek téves értelmezésére került sor, hiszen a bírság kiszabása alatt a döntés meghozatalát kell érteni, nem kell a határozat ügyféllel való közlésének is a hat hónapos határidőn belül megtörténnie. Ezért a 2011. március 29-hez képest a 2011. szeptember 26-án meghozott határozatot a hat hónapos elévülési határidőn belül hozta meg a hatóság, így a bírság kiszabására jogosult volt, az elévülés nem következett be.

A Kúria megállapításai

A Kúria abban a kérdésben, hogy az Szjtv. 12. § (5) bekezdése által meghatározott hat hónapos határidőben csak a bírság határozattal történő kiszabásának, vagy a határozat kötelezettel való közlésének is meg kell-e történnie, az előbbi mellett foglalt állást.

A bírság kiszabása a határozattal történő bírságkiszabást jelenti (ez következik a Ket. általános szabályaiból is), főszabályként nem öleli fel a határozat kötelezettel való közlésének mozzanatát is (ehhez külön ezt előíró jogszabályi rendelkezés szükségeltetne).

PTK. EXPO

2014.11.04.  Ptk. szabályainak alkalmazása a munkajogban – Dr. Berke Gyula Új Ptk.-val összefüggő Ctv. módosítások – Dr. Gál Judit Kártérítési felelősség – Dr. Lábady Tamás Szerződésszegés – Dr. Menyhárd Attila 2014.11.05. Engedményezés, jogátruházás, szerződésátruházás – Dr. Leszkoven László Faktoring- és a lízingszerződés – Dr. Gárdos Péter Családjog – Katonáné Dr. Pehr Erika Öröklési jog – Dr. Orosz Árpád

A Kúria szerint, ha a bírság kiszabása a határozat közlésével következne be, az bizonytalanná tenné a határidő megtartását az előre ki nem számítható kézbesítési idő miatt.

Mindezek alapján az alperes a határozatát a jogsértés tudomására jutásától számított hat hónapon belül hozta meg, a közlésnek nem kell az előírt határidőn belül megtörténnie, így a határozata jogszerű volt és nem sértette meg az Szjtv. 12. § (5) bekezdését, ezért a Kúria az ítéletet hatályon kívül helyezte.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. VI. 35 016/2013/3.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/7-8. számában jelent meg.

---