Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közúti közlekedés törvényben meghatározott első szabályszegés miatt alkalmazott bírság kiszabása helyett nem kerülhet sor figyelmeztetés alkalmazására.
A tényállás
A felperes (közúti fuvarozással foglalkozó gazdasági társaság) üzemeltetésében lévő gépjárművet ellenőrzés alá vonták és megállapították, hogy az alkalmazásában álló sofőr nem tudta bemutatni az ellenőrzés napját megelőző 28 napra vonatkozóan az adatrögzítő lapján rögzített információkat, ezért közigazgatási bírság megfizetésére kötelezték a felperest. Hiába érvelt azzal, hogy a hatósági ellenőrzést végző szerveknek a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén (az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve) bírság kiszabása helyett figyelmeztetést kötelesek alkalmazni [2004. évi XXXIV. törvény (Kftv.) 12/A. §], az alperes álláspontja szerint az eset az adó- és vámhatósági eljárások körébe tartozik, így az első fokú határozatot helybenhagyta.
A törvényszék eljárása
A felperes keresete alapján eljáró törvényszék álláspontja szerint az alperesi jogértelmezés sérti a jogbiztonságot, mivel ugyanazon jogsértés elkövetése esetére eltérő szankció alkalmazását tenné kötelezővé a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén attól függően, hogy a vámhatóság vagy a közlekedési hatóság, illetve rendőrség jár el. A törvényszék szerint az eljárás azért nem lehet vámhatósági eljárásnak tekinteni, mert a törvény közlekedési tárgyú ügyben telepít hatásköri szabályt a vámhatóság számára.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes szerint téves a törvényszék jogértelmezése, mivel álláspontja szerint az adó- és vámhatósági eljárás fogalom azt jelenti, hogy „az adó- és vámhatóság által lefolytatott eljárás”. Amennyiben ugyanis a jogalkotó az adó- és vámügyeket akarta volna kivételként említeni, akkor az szerepelne a normaszövegben, így a törvényben szereplő vámhatósági eljárás tágabb fogalomkör, mint a vámügy, mert magában foglalja az összes, a vámhatóság által lefolytatható eljárást.
A Kúria megállapításai
A Kúria a vonatkozó ügyben nem találta relevánsnak azon kérdés a vizsgálatát, hogy a vámhatóság eljárása kivételt jelent-e a törvény 12/A. §- ának hatálya alól, illetve, hogy a vámügyet és a vámhatóság eljárását hogyan is kell helyesen értelmezni. Megítélése szerint a felperes ellenőrzésére azért került sor, mivel megsértette a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára vonatkozó rendelkezéseket, ez pedig a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerint bírság megfizetését vonhatja maga után.
A tényállás nem tartozik a felperes által hivatkozott Kftv. hatálya alá, mivel az állami támogatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz, és az ezzel kapcsolatos jogszabálysértések első ízben történő elkövetése esetén rendeli alkalmazni a figyelmeztetést, mint jogkövetkezményt.
A Kúria az esetet mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy mivel a felülvizsgált eljárás közlekedési szabálysértés miatt indult, az nem tartozhat a Kftv. hatálya alá, ezért az abban foglalt rendelkezés, a kis- és középvállalkozások jogsértése esetén alkalmazandó szankció, illetve a bírság mellőzése nem alkalmazható. Így az ítéletet hatályon kívül helyezte, a felperesi keresetet pedig elutasította.
Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. I. 35 411/2012/6.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/7-8. számában jelent meg.
