A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása nem a teljesítés meghiúsulását, hanem a vállalkozó kötelezetti késedelmét és késedelmi kötbérfizetési kötelezettségét alapozza meg – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. törvény 6:186. § (1)–(2) bekezdés.
Ami a tényállást illeti, az alperes mint megrendelő és a felperes mint vállalkozó között alvállalkozási jött létre épületek homlokzati hőszigetelő rendszerei kivitelezési munkálataira. A felek a teljesítési határidőt 2016. július 22. napjában határozták meg. Késedelmes teljesítés esetén a felperes a teljes vállalási ár 0,5%-ával megegyező mértékű napi kötbér fizetésére volt köteles azzal, hogy a kötbér felső határa a nettó vállalási ár 15%-a volt. A felek a szerződést később szóban úgy módosították, hogy a felperes kizárólag az egyik épület vonatkozásában tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének, egyidejűleg pótmunka elvégzésében is megállapodtak. Az alperes a szerződést 2016. augusztus 23-án felmondta.
A felperes az alperes 6 587 738 forint vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kötelezését kérte. Az alperes a keresetet nem vitatta, azzal szemben beszámítási kifogást terjesztett elő egyrészről 5 889 288 forint késedelmi és hibás teljesítési kötbér, másrészről 8 015 807 forint a felperes által okozott többletköltség mint kár, harmadsorban 4 508 840 forint üvegkár címén. A felperes a beszámítási kifogást mindegyik tétel tekintetében vitatta jogalapjában és összegszerűségében is. A kötbérigény tekintetében arra hivatkozott, hogy a felek a szerződést előbb közös megegyezéssel módosították, és az az egyik épület vonatkozásában nem maradt fenn, majd a teljes szerződést közös megegyezéssel megszüntették, így kötbérigénnyel az alperes nem léphet fel.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság a követelt összeg megfizetésére kötelezte az alperest, a beszámítási kifogást teljes egészében alaptalannak ítélte. Úgy ítélte meg, hogy a kereset az alperes elismerésére tekintettel alapos. A beszámítani kívánt kötbérigénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a felek a késedelmes teljesítés esetére a felperes kötbérfizetési kötelezettségét írták elő. Megállapította, hogy a szerződést az egyik épület vonatkozásában szóban módosították, annak kivitelezési munkáira nézve megszüntették, illetve később a másik épület tekintetében is közös megegyezéssel megszüntetésre került a felek akaratának megfelelő állapot létrejöttével. A bíróság tényként elfogadta, hogy az alperes 2016. augusztus 23-i keltezéssel a felpereshez azonnali hatályú felmondást intézett súlyos szerződésszegésre hivatkozással. Rámutatott azonban, hogy felmondani csak élő szerződést lehet. A bizonyítékok alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy a peres felek között létrejött szerződést közös megegyezéssel már jóval az alperes felmondását megelőzően megszüntették, megszüntetett szerződéshez kapcsolódóan pedig kötbérigény nem érvényesíthető.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes fizetési kötelezettségének mértékét az alperes késedelmi kötbér beszámítási igényének részben helyt adva 3 523 845 forintra leszállította, és az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta.
Alaposnak találta a kereseti kérelmet, tévesnek ítélte azonban az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, miszerint a felek a perbeli szerződést 2016. augusztus elején szóban, közös megegyezéssel megszüntették. A másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a peres felek a szerződést 2016. június 23-án szóban módosították annyiban, hogy a felperesnek az egyik épületre vonatkozó szerződéses kötelezettségét megszüntették, így ezt követően kizárólag a másik épület vonatkozásában kellett eleget tennie szerződéses kötelezettségeinek, és egyidejűleg pótmunka végzésében is megállapodtak. A bíróság meglátása szerint azonban a szerződés megszüntetésére az alperes felmondásával került sor 2016. augusztus 23-án. Szerződés szerint a felperes által elvégzendő munka befejezésének kötbérterhes határideje 2016. július 22. napja volt. A felperes e határidőre a módosított megállapodásnak megfelelően a kötelezettségét nem teljesítette. A felperes ügyvezetője is elismerte, hogy részükről szerződésszerű teljesítésre nem került sor, és a szerződést az alperes felmondta, továbbá az építési naplóban eszközölt bejegyzések is azt támasztják alá, hogy a befejezési határidőt követően a felperes részéről még bizonyos munkavégzésekre sor került. Azt a megállapítást, hogy a felek közös megegyezéssel szüntették volna meg a szerződést, semmilyen peradat nem támasztja alá. Közös megegyezés esetén a feleknek egymással el kellett volna számolniuk, amelyre nem vitásan nem került sor.
A kötbérfizetési kötelezettség körében, a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésére utalva kiemelte, a felperes részéről történt ugyan hivatkozás arra, hogy késedelmét az alperes felróható magatartása okozta azzal, hogy a munkaterületet nem megfelelően adta át, illetve számos esetben visszabontásra kényszerült, amely akadályozta a folyamatos munkavégzést, azonban ezt nem bizonyította, e körben bizonyítási indítványt nem tett, így késedelmét kimenteni nem tudta. Mindezért a kötbérigényt jogalapjában megalapozottnak ítélte. Annak összegszerűsége körében azonban az alperes beszámítási kifogásában foglaltaktól eltérően a módosított vállalkozási díj összegéből indult ki.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes szerint a másodfokú bíróság tévesen és jogszabálysértően adott helyt az alperes beszámítási kifogásának. Úgy vélte, az ítélet sérti a Ptk. 6:186. § (1) és (2) bekezdését, mert a szerződés késedelmes teljesítés esetére írt elő kötbérfizetési kötelezettséget, ugyanakkor az alperes arra tekintettel érvényesített beszámításában kötbérigényt vele szemben, mert a szerződést szerződésszegése miatt felmondta. Az alperes követelése ezáltal nem késedelmi, hanem meghiúsulási kötbér, amelyben azonban a felek nem állapodtak meg.
A Kúria megállapításai
Kizárólag olyan felülvizsgálati hivatkozások vizsgálhatók érdemben, amelyek hiánytalanul megfelelnek a felülvizsgálati kérelem tartalmával szembeni törvényi elvárásoknak. A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell ezekkel a tartalmi követelményekkel. A felperes megsértett jogszabályhelyként nem jelölte meg a bíróság bizonyíték-értékelési (mérlegelési) tevékenységét rögzítő adekvát eljárási jogszabályhelyet, így a Kúria a felülvizsgálat keretében a tényállást érintő kérdésekkel, a bizonyítékok értékelésével, mérlegelésével nem foglalkozhatott. Így a felülvizsgálati eljárásban is a jogerős ítéletben rögzített tényállásból kellett kiindulnia, illetve nem érinthette a másodfokú bíróság által alapul vett tényállásból levont jogi következtetéseket sem, kiemelten a felek közötti szerződés megszűnésének tényére, módjára és időpontjára nézve.
Mindezek alapján alaptalannak találta a felülvizsgálati kérelmet. Nem felülvizsgálható tényként vette figyelembe, hogy a felek szerződése az alperes 2016. augusztus 23-i azonnali hatályú felmondása eredményeként szűnt meg. A szerződésben rögzített teljesítési határidő ehhez képest 2016. július 22. napja volt, amely időpontban a felperes nem teljesített, így késedelembe esett. Meglátása szerint a jogerős ítélet nem sérti a Ptk. 6:186. § (1) és (2) bekezdését és téves a felperes felülvizsgálati érvelése a meghiúsulási kötbérigény érvényesítésével összefüggésben. A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása nem a teljesítés meghiúsulását, hanem a vállalkozó kötelezetti késedelmét és késedelmi kötbérfizetési kötelezettségét alapozza meg. A felperes nem vitásan bekövetkezett késedelme és az alperes azonnali hatályú felmondása közötti időszakra értelmezhető a kötelezetti késedelem, így annak szankciójaként a szerződésben kikötött késedelmi kötbérfizetési kötelezettség. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Gfv.V.30.137/2023/4.) a Kúriai Döntések 2024/1. számában 12. szám alatt jelent meg.
