A terhelt közvetett módon, a védője útján nem idézhető szabályszerűen

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. április 26.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,
Ami a tényállást illeti, a járásbíróság bűnösnek mondta ki az I. r. terheltet társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében. A másodfokú bíróság 2018. február 9-én 2018. március 9-ére tanácsülést tűzött ki, amelyről írásban értesítette a terhelteket és a védőket is. Az I. r. terhelt meghatalmazott védője a 2018. február 23-án érkezett beadványában nyilvános ülés tartását kérte, így a másodfokú bíróság nyilvános ülést tűzött ki. A bíróság tisztviselője 2018. február 26-án a nyilvános ülésre telefonon keresztül, szóban idézte a védőket, melyről hivatalos feljegyzést…

Ami a tényállást illeti, a járásbíróság bűnösnek mondta ki az I. r. terheltet társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében. A másodfokú bíróság 2018. február 9-én 2018. március 9-ére tanácsülést tűzött ki, amelyről írásban értesítette a terhelteket és a védőket is. Az I. r. terhelt meghatalmazott védője a 2018. február 23-án érkezett beadványában nyilvános ülés tartását kérte, így a másodfokú bíróság nyilvános ülést tűzött ki. A bíróság tisztviselője 2018. február 26-án a nyilvános ülésre telefonon keresztül, szóban idézte a védőket, melyről hivatalos feljegyzést készített. Az I. r. terhelt védője a szóbeli idézés során úgy nyilatkozott, hogy a határnapról tájékoztatja védencét azzal, hogy nem kötelező megjelennie.

A másodfokú bíróság nyilvános ülésének megkezdése előtt az I. r. terhelt a törvényszék központjával telefonon közölte, hogy beteg lett és nem tud megjelenni a nyilvános ülésen. A védője kijelentette: védence a nyilvános ülésen jelen szeretne lenni és fel kíván szólalni saját érdekében. A tanács elnöke ezt követően megállapította, hogy a nyilvános ülés megtartásának akadálya nincs és az ügyben a másodfokú bíróság ügydöntő határozatot hozott. A másodfokon eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és enyhítette a büntetést.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

A védő a felülvizsgálati indítványában I. r. terhelt felmentése mellett érvelt. A Legfőbb Ügyészség azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a másodfokú bíróság a kitűzött nyilvános ülésre telefonon keresztül, szóban idézte a védőket, akik közül az I. r. terhelt védője közölte, hogy a határnapról tájékoztatja védencét, így az I. r. terheltet a másodfokú bíróság nem idézte szabályszerűen, a védőn keresztül történő szóbeli idézés lehetőségét sem a régi, sem az új Be nem ismeri, ezért szabályszerű idézés hiányában tartotta meg az I. r. terhelt távollétében a nyilvános ülést. Ezért álláspontja szerint a másodfokú bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követett el, mivel a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. Mindezek alapján a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.

A Kúria megállapításai

A Kúria a régi Be. szabályait elemezve (mellyel egyező szabályokat tartalmaz az új Be. is) hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróság a terheltet a nyilvános ülésre idézi. A nyilvános ülés a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében megtartható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. Az idézés szabályszerű, ha a bíróság távbeszélő útján idézi a terheltet, egyébként pedig az idézéssel szembeni mulasztás következményei akkor alkalmazhatók, ha az idézés kézbesítése a Be. szabályainak megfelel. Az idézés és az értesítés kézbesítés útján, kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság előtti megjelenés alkalmával történik. A Be. nem teszi lehetővé, hogy az eljáró tanács elnöke a terheltet a védő útján, közvetett módon idézze.

A régi Be. kizárólag a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében tette lehetővé a nyilvános ülés megtartását, valamint deklarálta, hogy a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezi a felülbírált ítéletet, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte kötelező. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követett el, amikor a nem szabályszerűen idézett I. r. terhelt távollétében tartotta meg a nyilvános ülést. Ugyane szabályok irányadóak az új Be. esetén is: a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. Így a Kúria a törvényszék ítéletét az I. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és a törvényszéket új eljárás folytatására utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. I. 1.286/2018.) a Kúriai Döntések 2019/4. számában 100. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2017. évi XC. törvény 113. § (1) bekezdés, 608. § (1) bekezdés d) pont, 649. § (2) bekezdés d) pont.

Kapcsolódó cikkek:


A közalkalmazotti utazási utalvány magánokiratnak minősül
2019. április 12.

A közalkalmazotti utazási utalvány magánokiratnak minősül

A közalkalmazottaknak adott "utazási utalvány" nem köz-, hanem magánokirat, azt a kibocsátó akkor is munkáltatóként (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszony, vagy munkaviszony keretében) állítja ki, ha egyébként hatósági hatáskört gyakorol – a Kúria eseti döntése.