A tévesen feltüntetett THM alapvetően nem okoz érvénytelenséget
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ami a tényállást illeti, a peres felek 2007. októberében hitelszerződést kötöttek egymással autóvásárlási céllal. Az alperes (adós) a 345 332 Ft önerőn felül 3 107 988 Ft hitelt vett fel 120 hónapra, a szerződés pedig változó kamatozású, deviza (CHF) alapú, változó futamidejű volt, 9,17%-os éves induló ügyleti kamatlábbal. A szerződés szerint a teljes hiteldíjmutató induló mértéke (THM) 10,212% volt, melynek megváltoásának feltételeit a felperes Üzletszabályzata tartalmazza, ami rögzítette azt is, hogy a hiteldíj tartalmazza az ügyleti kamatokat, valamint minden egyéb,…
Ami a tényállást illeti, a peres felek 2007. októberében hitelszerződést kötöttek egymással autóvásárlási céllal. Az alperes (adós) a 345 332 Ft önerőn felül 3 107 988 Ft hitelt vett fel 120 hónapra, a szerződés pedig változó kamatozású, deviza (CHF) alapú, változó futamidejű volt, 9,17%-os éves induló ügyleti kamatlábbal. A szerződés szerint a teljes hiteldíjmutató induló mértéke (THM) 10,212% volt, melynek megváltoásának feltételeit a felperes Üzletszabályzata tartalmazza, ami rögzítette azt is, hogy a hiteldíj tartalmazza az ügyleti kamatokat, valamint minden egyéb, a hitel felhasználásával kapcsolatban fizetendő díjat, költséget.
A felperes 2012. januárjában az alperes 4 havi fizetéselmaradása miatt azonnali hatállyal felmondta a szerződést. A felmondás időpontjában a tőketartozás összege 2 708 584 Ft volt.
A felperes az elszámolási törvényben [2014. évi XL. törvényben] előírt elszámolási kötelezettségének eleget tett, tájékoztatta az adóst, hogy a tisztességtelenül felszámított összeg 538 951 Ft, amelyet az alperes tartozására számolt el. Mivel az alperes fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a felperes 4 876 689 Ft és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes szerint a perbeli szerződés a hitelintézeti törvénybe ütközik, ezért semmis, mivel az a THM-et nem a valóságnak megfelelően tartalmazza.
Az akkor hatályos szabályok szerint semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést [1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bekezdés b) pont]
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta az alperest, mivel úgy ítélte meg, hogy a felek között a hitelszerződés létrejött. Kifejtette, hogy a szerződés nem érvénytelen, hiszen abban a THM százalékos mértéke szerepel (induló mérték 10,212 %), az Üzletszabályzat pedig rögzíti, hogy a THM miként került meghatározásra. Az, hogy a THM nem megfelelően lett kiszámítva, nem jelent érvénytelenséget, csupán azt, hogy a felperes jogosulatlanul követeli a vitatott összeget. Ez csak a felek elszámolására van kihatással.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az elsőfokú bírósághoz hasonlóan kiemelte, hogy a THM nem megfelelő megjelölése nem eredményezi a szerződés érvénytelenségét, csak azt, hogy a pénzügyi intézmény a jogosulatlanul felszámított összegeket a fogyasztótól nem követelheti.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes továbbra is a szerződés érvénytelenségét állította, mivel álláspontja szerint jogszabály írja elő, hogy a szerződésnek a valóságnak megfelelően kell tartalmaznia a THM-et, ez a követelmény pedig a szerződésében nem érvényesült. A felperes számításai tévesek voltak, nem feleltek meg a betéti kamat az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíjmutató számításáról és közzétételéről szóló Korm. rendeletben foglaltaknak.
A Kúria megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy a régi hitelintézeti törvény rendelkezéséből következően a semmisség oka a THM feltüntetésének hiánya, így a THM esetleges téves megjelölése a szerződés érvénytelenségét nem eredményezheti. A valósnál alacsonyabb mértékű THM megjelölése lehet ugyan megtévesztő, de ez nem gyakorol közvetlen hatást a perbeli szerződés érvényességére. Ha pedig a THM magasabb a valósnál, nem a fogyasztó, hanem a pénzügyi intézmény kerülhet hátrányos helyzetbe a más pénzügyi intézmények által tett ajánlatokhoz képest. Bár az alperes nem a THM megtévesztő voltára hivatkozott, de a Kúria rámutatott, hogy az általa megjelölt eltérés nem jelentős volta a megtévesztés megállapíthatóságát kizárja. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.057/2018.) a Kúriai Döntések 2019/3. számában 83. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bekezdés b) pont
