A törvényességi felügyeleti eljárás szabályozása és típusai

Az alábbi cikkünk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelent, Dr. Bodor Mária, Dr. Gál Judit és Dr. Koday Zsuzsanna által jegyzett Magyarázat a cégek feletti törvényességi felügyeleti eljárásról című kiadványába.

A cégek feletti törvényességi felügyeletet taglaló önálló magyarázat mindeddig nem készült, csak cégeljárási kiadványok kisebb fejezetei foglalkoztak vele. A Wolters Kluwer gondozásában és dr. Gál Judit szakmai szerkesztésével megjelent magyarázat e jogintézmény előírásait elméleti síkon és a jogalkalmazásban felmerült gyakorlati vonatkozásait is szem előtt tartva a lehető legteljesebb mértékben, részletesen dolgozza fel. Az alábbiakban egy részletet olvashatnak el az első fejezetből. A részlet szerzője dr. Gál Judit.

Releváns jogszabály: 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról.

1. A törvényességi felügyeleti eljárás szabályozása

A törvényességi felügyeleti eljárás kodifikációja során kérdéses volt, hogy önálló jogszabály szülessen-e a törvényességi felügyeletről, illetve hogy az egyes, felügyeleti jogkör alá tartozó szervezetek anyagi jogi szabályai külön-külön tartalmazzanak-e törvényességi felügyeleti előírásokat.

Ez felesleges ismétlődésekkel járt volna, ugyanakkor az önálló törvényi szabályozás gondolatát is elvetették. A jogalkotó által elfogadott megoldás az volt, hogy a cégek nyilvántartásba vételi szabályait tartalmazó Ctv.-be építették be a cégek feletti törvényességi felügyelet részletes szabályait, ami azzal az előnnyel is járt, hogy minden, a Ctv. hatálya alá tartozó szervezeti formára egységesen meg lehetett fogalmazni a törvényességi felügyeleti eljárás átfogó szabályozását, amely a Ctv. személyi hatálya következtében minden cégnek minősülő gazdálkodó szervezetre érvényesült.

A Ctv. törvényességi felügyeleti szabályainak cégekre vonatkozó hatályát a Ctv. 73. § (1) bekezdése azzal is megerősíti, hogy kimondja: a Ctv. törvényességi felügyeleti rendelkezései az egyes cégformákra akkor is irányadók, ha az adott cégre vonatkozó anyagi jogi szabályok erről külön nem rendelkeznek. A Ctv. törvényességi felügyeleti normái tehát önmagukban abból az okból, hogy adott vállalkozás cégnek minősül és a Ctv. hatálya alá tartozik, alkalmazandóak e vállalkozás működésére.

A Ctv. 73. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy a Ctv.-ben szabályozott törvényességi felügyeleti jogoktól eltérő, egyéb felügyeleti jogköröket az egyes cégekre vonatkozó anyagi jogi szabályok is biztosíthatnak. Így például a vízgazdálkodási társulatok feletti cégbírósági törvényességi felügyeleten kívül a vízügyi hatóságok is gyakorolnak szakmai ellenőrzést [Vgtv. 39. § (1)–(2) bekezdés].

A Ctv. törvényességi felügyeleti szabályai – áttételesen – más cégnek nem minősülő szervezeti formákra is érvényesülnek. Ilyenek a Civil tv. hatálya alá tartozó szervezetek, például az egyesületek és az alapítványok.

A Cnytv. IV/A. Fejezete adja meg a civil szervezetek felett gyakorolt bírósági (de nem cégbírósági) törvényességi felügyeleti eljárás szabályait, amelyeket megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy azok csaknem szó szerint megegyeznek a cégtörvényességi felügyelet előírásaival. Arra következtethetünk ebből, hogy a cégek feletti törvényességi felügyeleti eljárás szabályai olyannyira beváltak, hogy mintául szolgálhattak a civil szervezetek törvényességi normáihoz. Jelen munkánkban azonban kizárólag a cégek feletti törvényességi felügyeleti eljárással foglalkozunk, ahol tehát az elkövetkezendőkben a törvényességi felügyeletről szólunk, ott kizárólag a cégek feletti törvényességi felügyeletet értjük alatta.

2. A törvényességi felügyeleti eljárás típusai

A törvényességi felügyeleti eljárás alapvető elveit, általános eljárási szabályait a Ctv. VI. Fejezete fogalmazza meg. Ezek azok a szabályok, amelyek a tipikus törvényességi felügyeleti eljárások mindegyikére vonatkoznak, ezeknek az alapelvi szintű normáit és a rendes körülmények között követendő előírásait határozzák meg. Könyvünk I. Fejezetében ezzel az általános szabályok szerinti cégtörvényességi felügyeleti eljárással foglalkozunk.

A Ctv. VII. Fejezete az általános szabályoktól eltérő, különleges törvényességi felügyeleti eljárásokat taglalja. A Ctv. VII. Fejezet 1–7. Címeiben hét egymástól lényegesen különböző, az általános törvényességi felügyeleti szabályoktól pedig számos jellegzetességeit tekintve elütő eljárásokat sorakoztat fel a jogalkotó. Ezek az eljárások egymással rokonságot nem mutatnak, a szabályaikat tanulmányozóban azt az érzetet keltik (talán nem egészen alaptalanul), hogy az idetartozó eljárásokat ötletszerűen válogatták össze. Van közöttük olyan, amelyről az is nehezen állapítható meg, hogy miként számít törvényességi felügyeleti eljárásnak, mikor eljárási rendet szinte alig tartalmaz, egyszerű szignalizációs jogról van szó. (Ez a Ctv. 80. §-ában található „más hatóság eljárásának kezdeményezése” elnevezésű eljárás.)

A többi hat különleges törvényességi eljárás összefüggéseit sem találjuk. Közös vonásuk csupán az, hogy valamely lényeges eljárási vonatkozásukban, vagy éppen az eljárás alanyainak egyes jellegzetességeiben lényegesen eltérnek a törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályaitól.

A Ctv. VII. Fejezetében található törvényességi felügyeleti eljárások szabályozásának nagy hiányossága, hogy a VII. Fejezetben nem találunk olyan utaló rendelkezést, amely azokban az eljárási kérdésekben, amelyekre nézve a VII. Fejezet nem ad eligazítást, a törvényességi felügyelet általános szabályainak megfelelő alkalmazását tenné lehetővé. Miután a Ctv. VII. Fejezete különleges törvényességi felügyeleti normái meglehetősen hézagos előírásokat tartalmaznak az adott különleges eljárások lefolytatásának módjára, ezért nem is tehetünk mást, minthogy az általános eljárási szabályokhoz fordulunk segítségért. Helyesebb lett volna azonban, ha erre a felhatalmazást maga a Ctv. adja meg. Az általános törvényességi felügyeleti szabályok alkalmazására csak az a körülmény nyújt lehetőséget, hogy a különleges törvényességi felügyeleti eljárások is törvényességi felügyeleti eljárások végső fokon, tehát észszerű az eljárási hézagoknak az általános törvényességi felügyeleti szabályokkal való kitöltése, de az analógia helyett kifejezett jogszabályi utalás elvárható lenne.

Ugyanakkor a különleges törvényességi felügyeleti eljárásokban az általános törvényességi felügyeleti eljárási előírásokkal óvatosan kell bánni, kizárólag a joghézagok kitöltésére használhatók az általános rendelkezések. Figyelemmel kell lenni arra, hogy jellegükben lényegesen különböző eljárási típusokról van szó, így a cég ellen folyamatban lévő általános eljárás szerint törvényességi felügyeleti és az egyéb okból indult különleges törvényességi felügyeleti ügy anyagának egyesítése nem javasolható. A felek személye, az eljárási rend, az alkalmazható intézkedések ezekben az ügyekben lényegesen eltérnek egymástól, az együttes elbírálás szinte lehetetlen, óriási technikai problémákat okoz. Helyesebb ezért ezeket egymástól elkülönülten intézni.

Erre az álláspontra helyezkedett a bíróság a Bírósági Döntések Tárában (a továbbiakban: BDT) közzétett BDT2016. 3430. számú döntésében, amikor kifejtette: az általános szabályok szerinti és a Ctv. 88. §-a szerinti különleges törvényességi felügyeleti eljárás mind az eljárás lefolytatásának rendjében, mind az alkalmazandó jogkövetkezmények tekintetében eltérő, ezért a két eljárás szabályai nem vegyíthetőek.

Könyvünk II. Fejezetében a Ctv. VII. Fejezete szerinti különleges törvényességi felügyeleti eljárásokat elemezzük.

A különleges törvényességi felügyeleti eljárásoknak csak egy része található a Ctv. VII. Fejezetében. A Ctv. más fejezetei is tartalmaznak törvényességi felügyeleti eljárásokat, noha – ha szigorúan vesszük – helyük inkább a Ctv. VII. Fejezetében lenne. Ilyen például a végelszámolást szabályozó Ctv. VIII. Fejezet néhány eljárása, például a Ctv. 98. § (5) bekezdésében leírt eljárás, amely a végelszámolás megkezdéséhez szükséges tevékenységet lezáró mérlegelkészítési és az iratátadási kötelezettségét megszegő volt vezető tisztségviselővel szemben bírságolás lehetőségét helyezi kilátásba. Végelszámolással kapcsolatos különleges törvényességi felügyeli eljárás alanya lehet a végelszámoló is, aki tevékenységével felhagyott, vagy elmulasztja a hitelezők kötelező értesítését [Ctv. 100. § (3)–(4) bekezdés, 106. § (3) bekezdés].

Ezeknek a törvényességi felügyeleti eljárásoknak az általános szabályokkal szemben az a specialitásuk, hogy a kérelmezetti pozícióban nem a céget találjuk, hanem más személyt – volt vezető tisztségviselőt, végelszámolót –, vagy az általános eljárásban alkalmazható intézkedések közül csak néhány, a Ctv. által az adott törvényességi felügyeleti eljárásra meghatározott intézkedés alkalmazható.

Törvényességi felügyeleti eljárásokat nem csupán a Ctv. fogalmaz meg, számos eljárási és anyagi jogi jogszabály határoz meg speciális törvényességi felügyeleti eljárásokat, általában úgy, hogy valamilyen formában a Ctv. törvényességi felügyelei szabályaira utalnak vissza. Jelen magyarázat III. Fejezetében ezeket a Ctv. VII. Fejezetén kívüli törvényességi felügyeleti ügyeket kíséreljük meg felderíteni és vizsgálat tárgyává tenni.

(Címlapképünk illusztráció)

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

---