AB: a bírósági felek nevei nem közérdekű adatok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Budapest Környéki Törvényszék és a Kúria ítéleteit támadó alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András csatoltak párhuzamos indokolást.

1. Az alapügy

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben felperes indítványozó 2013. július 25-én az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) alapján adatigénylést terjesztett elő a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. Az indítványozó adatigénylésében azt kérte, hogy a bíróság küldje meg számára a bíróság előtt folyamatban lévő polgári peres eljárások listáját, melyekben mind a felperes(ek), mind pedig az alperes(ek) jogi személy(ek) és az eljárás legalább 4 éve tart. Kérte, hogy küldjék meg számára a felek pontos elnevezését, az ügyszámot, valamint azt, hogy a keresetlevél mikor érkezett meg a bírósághoz.

Az alperes 2013. szeptember 3-án kelt válaszában arról tájékoztatta az indítványozót, hogy álláspontja szerint közérdekű adatnak minősül a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4 éven túli polgári peres ügyeinek száma, az ügyszámok és az, hogy mikor érkezett a keresetlevél a bíróságra. Hivatkozott arra, hogy ezeket az adatokat a lajstrom-nyilvántartásuk tartalmazza, így rendelkezésre áll az ügyszám, a keresetlevél érkezésének időpontja, amelyre vonatkozóan a válaszleveléhez mellékelte az ügyszám és a keresetlevél érkezésének időpontjára vonatkozó 4 éven túli folyamatos polgári peres ügyek listáját.

Ezzel együtt a bíróság szerint a felperes és az alperes nevének közlése az Info Törvény 3. § (2) bekezdése alapján nem lehetséges, arra való hivatkozással, hogy csak a személyes adat fogalma alá nem eső adatok ismerhetőek meg.

Az adatigénylés teljesítésének részbeni megtagadása miatt az indítványozó pert indított. A Budapest Környéki Törvényszék a felperes keresetét elutasította, a Kúria pedig a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ezekkel szemben terjesztett elő alkotmányjogi panaszt az indítványozó, mivel álláspontja szerint a támadott ítéletek sértik az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, illetve az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével garantált tisztességes eljáráshoz való jogot.

2. A döntés indokai

Az indítványozó a tisztességes eljáráshoz való jogba ütközőnek tartotta, hogy a támadott ítéletek olyan indokolást tartalmaztak, amely érvelés „egyik fél előadásában sem szerepelt”. Az indítványozó azonban konkrétan nem ismertette, hogy a támadott ítéletek indokolásának mely részét kifogásolja ezen az alapon. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványnak ezt az elemét érdemben nem vizsgálta.

A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való joggal összefüggésben az AB megállapította, hogy az alapjog érvényesülését az Infotv. biztosítja. „Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében az egyik főszabály az, hogy mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, vagyis minden közérdekű adat nyilvános.” A közérdekű adatokat illetően a nyilvánosság-elv főszabálykénti „érvényesüléséhez szükséges, hogy az arra köteles adatkezelő a közérdekű adatok megismerését — proaktív módon, illetve adatigénylés alapján — biztosítsa.”

A közérdekű adatok megismeréséhez való joga alapján az adatigénylő az alapjogi igényét érvényesítendő lényegében három érdemi kérdés vizsgálatára kiterjedően jogosult a bíróságnál az adatigényének elutasításával szemben bírói felülvizsgálatot kezdeményezni.

Az alapjogi igény alapján a bírói felülvizsgálat érdemben elsődlegesen annak megállapítására irányul, hogy 1. az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e. 2. Ha az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok, akkor bírói felülvizsgálat másodlagosan arra kérhető, hogy az adatigényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e az adatigényben megjelölt közérdekű adatokat. 3. Végül annak felülvizsgálata kérhető, hogy ha valóban sor került közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok kezelésére, akkor az adatigény teljesítését az adatkezelő jogszerűen tagadta-e meg.

[htmlbox BDT]

Az alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogerős ítéletében a bíróság, majd a felülvizsgálati ítéletében a Kúria rögzítette, hogy a „bíróság a peres eljárással kapcsolatban kezeli az abban félként résztvevő jogi személy nevét”. Az eljáró bíróságok ennek kapcsán ugyanakkor azzal érveltek, hogy a jogi személy peres felek neve nem a bíróság közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, és ez az adat nem áll kapcsolatban a bíróság közfeladatával, közpénzzel való gazdálkodásával, és a szakmai tevékenységére, illetve annak eredményességére is kiterjedő értékelésére nem vonatkoztatható. Ezért a jogi személy felek neve alapvetően nem közérdekű adat, megismerésének biztosítására nem alkalmazható az Infotv. 26. § (1) bekezdése.

Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében már rámutatott arra, hogy a közérdekű adat fogalmát „az Alaptörvény nem határozza meg teljes körűen. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok vonatkozásában rögzíti egyedül kifejezetten, hogy azok közérdekű adatok. Az alapjog fentiekben kifejtett céljára figyelemmel nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a közérdekű adatok köre nem korlátozódik az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerinti adatokra. Közérdekű adatnak minősül alapvetően az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint egyéb közfeladatot ellátó szervek és személyek kezelésében lévő, tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett információ és ismeret.”

Az AB szerint az Alaptörvényből nem következik, hogy a polgári peres eljárásban félként résztvevő jogi személy neve közérdekű adat lenne. Más megítélést eredményez, ha nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli, mert akkor az Infotv. 3. § 6. pontja alapján már közérdekből nyilvános adatnak minősül. Önmagában azonban amiatt, mert a bíróság úgy ítélte meg az Infotv. 3. § 5. pontjának alkalmazásával, hogy általában véve a polgári peres eljárásban résztvevő jogi személy felek neve nem közérdekű adat, nem állapítható meg, hogy a bíróság a közérdekű adatok körét (a közérdekű adatok fogalmához képest) jogértelmezés útján szűkítette, korlátozta. Mivel a közérdekű adatok fogalmát korlátozó bírói jogértelmezést a támadott bírói döntések e vonatkozásban konkrétan nem tartalmaztak, ezért a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog korlátozása nem volt megállapítható.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Stumpf István volt.

---